Az EU-OSHA részvételi szándék kifejezésére való felhívásokat tesz közzé a fizetett külső szakértők (egyéni szakemberek) jegyzékének összeállítása céljából.

Ezek a szakértők felkérhetők a felhívás témájához kapcsolódó konkrét feladatok elvégzésére, hogy szakértői támogatást nyújtsanak az EU-OSHA munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos tevékenységeihez.


Jelenleg nincs kiírva részvételi szándék kifejezésére való felhívás.

Maradjon naprakész, hamarosan elérhetőek lesznek új lehetőségek!

A közbeszerzési eljárásokban való részvételhez szükséges valamennyi információ az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szerződési hirdetményeken és/vagy az EU finanszírozási és pályázati portálján keresztül érhető el, amely ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést biztosít a pályázati dokumentációkhoz, és lehetővé teszi a kiírási feltételekkel és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok kezelését.

Az EU-OSHA-nál kétféle közbeszerzési eljárást írunk ki:

  • Ajánlati felhívások: – gazdasági szereplők számára, az EU OSHA által meghatározott igényeknek megfelelő konkrét szolgáltatások nyújtására, áruszállításra vagy építési beruházásokra.
  • Részvételi szándék kifejezésére való felhívások: az EU-OSHA-val külső szakértőként való együttműködés iránt érdeklődő szakemberek számára.
Workers talking in recycling center

Egy új előretekintő tanulmány azt vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás és az éghajlat-politika hogyan befolyásolhatja közvetve a munkavállalók biztonságát és egészségét az elkövetkező 25 évben. Nem csupán az olyan közvetlen kockázatokra koncentrál, mint a hőstressz, hanem a munkakörülmények hosszú távú átalakulásaira és változásaira is, rámutatva arra, hogy a szakpolitikáknak és a gyakorlatoknak hogyan kell ezekehez igazodniuk.

Az előretekintő tanulmány témakörei

  • Annak vizsgálata, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági (OSH) irányelveknek és gyakorlatoknak hogyan kell fejlődniük ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás és az azzal összefüggő fejlemények által előidézett, a munka világában végbemenő átalakulásoknak.
  • A közvetlen éghajlati kockázatokon (pl. hőstressz) túlra tekintve arra összpontosítunk, hogy az „új normálishoz” való alkalmazkodás hogyan fogja befolyásolni a munkakörülményeket.
  • A változó munkakörülményekből, munkaidő-beosztásból, expozícióból és anyagokból, termelési folyamatokból és a szükséges készségekből fakadó új kockázatok felismerése a munkavállalókra nézve.
  • Olyan információk nyújtása, amelyek segítségével a döntéshozók és az érdekelt felek előre láthatják az új változásokat és zavaró tényezőket – miközben a következő évtizedekben is biztosítják a munkavállalók biztonságát és egészségét.

Mit jelent az éghajlatváltozás és az azzal összefüggő fejlemények a munkahelyek, a munkahelyi környezet, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából?

  • Az éghajlatváltozás átalakítja a munkavégzés módját – a gyakoribb aszályoktól és hőhullámoktól kezdve az áradásokon át az új betegségvektorokig.
  • Ezenkívül a kapcsolódó prevenciós és adaptációs intézkedések – például az újratervezett infrastruktúra, a várostervezés, a szervezeti folyamatok, ill. a munkakörök – hatással lesznek a munkakörülményekre.
  • Az éghajlat-politikai intézkedések, mint például az európai zöld megállapodás, a dekarbonizáció és a körforgásos gazdaságra való átállás jelentősen befolyásolják a régiókat, a közösségeket és a munkahelyeket.
  • Az alkalmazkodás egyaránt jelent kihívásokat és lehetőségeket a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén, mivel a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó tevékenységek – például a javítás, az újrahasznosítás és a szétszerelés – fenntartható munkahelyeket teremthetnek, ugyanakkor új kockázatokat is magukkal hozhatnak az anyagok, a hulladékkezelés vagy a fuvarozás terén.
  • Ezeket a hatásokat olyan átfogóbb tényezők is erősítik, mint a migráció, a geopolitikai feszültségek és a gazdasági bizonytalanság, amelyek meghatározzák a szervezetek és a munkaerőpiacok alakulását.

Figyelembe veendő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok

  • A fizikális és mentális jólléttel, az új vektorok által terjesztett betegségekkel és az expozíció új mintáival kapcsolatos egészségügyi kockázatok.
  • Veszélyes anyagok, szennyezés és hőstressz.
  • A pénzügyi, műszaki vagy társadalmi instabilitás okozta üzleti zavarok miatt egyre nagyobb szükség van a rugalmasságra és a bizonytalanság kezeléséhez szükséges új készségekre.
  • Az éghajlat-politikai fellépésből (például a zöld átállásból) eredő új technológiák és munkaköri profilok, például a megújuló energia, a villamosítás, a fenntartható építőipar, az alkalmazkodóképes várostervezés és az élelmiszerrendszer változásai.
  • Növekvő egyenlőtlenségek, amelyek különösen az idősebb munkavállalókat és a már meglévő tartós betegséggel élőket érintik.

Jövőbeli forgatókönyvek

A jövőbeli forgatókönyvek az éghajlatváltozás munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre gyakorolt lehetséges közvetett hatásait vizsgálják. Ez a módszer többféle forgatókönyvet vázol fel a jövő lehetséges alakulásáról. Ezek nem előrejelzések, hanem példák arra, hogy a legfontosabb bizonytalansági tényezők hogyan hatnak egymásra. Bemutatva a lehetséges jövőt, a forgatókönyvek segítenek az embereknek elképzelni a lehetséges kimeneteleket és átgondolni azok következményeit.

1. forgatókönyv – Igazságos átállás: Ez az a legkedvezőbb forgatókönyv, amelyben az éghajlat-semlegesség és a munkavállalók hatékony védelme egymást erősítve haladnak előre.

2. forgatókönyv – Munkahelyi egészségvédelemi és biztonsági menedékek: A hatékony munkavédelmi rendszerek az éghajlatváltozás elleni fellépés elmaradásával párhuzamosan léteznek, ami mélyreható egyenlőtlenségeket teremt és az automatizálástól való függőséget okoz.

3. forgatókönyv – Klímaverseny: A munkavállalók számára jelentős új kockázatokat jelent, ha munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedések nélkül, kapkodva lépnek fel az éghajlatváltozás ellen.

4. forgatókönyv – Alulról szerveződő remény: A gyenge intézményrendszer mellett a munkavállalók védelme önszerveződővé válik, ami rávilágít arra, milyen kockázatos a nem állami kezdeményezésekre támaszkodni.

Miközben a forgatókönyveink a rendelkezésre álló adatokra épülnek, a feltárandó területek között szerepel az öko-szorongás, a tömeges migráció, a gazdaság általános helyzete, a technológia, az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás, az új munkamódszerek és értékrendek, valamint a kialakulóban lévő készségek és szakmák.
 

Jövőbeli forgatókönyvek