Az előretekintő tanulmány témakörei
- Annak vizsgálata, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági (OSH) irányelveknek és gyakorlatoknak hogyan kell fejlődniük ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás és az azzal összefüggő fejlemények által előidézett, a munka világában végbemenő átalakulásoknak.
- A közvetlen éghajlati kockázatokon (pl. hőstressz) túlra tekintve arra összpontosítunk, hogy az „új normálishoz” való alkalmazkodás hogyan fogja befolyásolni a munkakörülményeket.
- A változó munkakörülményekből, munkaidő-beosztásból, expozícióból és anyagokból, termelési folyamatokból és a szükséges készségekből fakadó új kockázatok felismerése a munkavállalókra nézve.
- Olyan információk nyújtása, amelyek segítségével a döntéshozók és az érdekelt felek előre láthatják az új változásokat és zavaró tényezőket – miközben a következő évtizedekben is biztosítják a munkavállalók biztonságát és egészségét.
Mit jelent az éghajlatváltozás és az azzal összefüggő fejlemények a munkahelyek, a munkahelyi környezet, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából?
- Az éghajlatváltozás átalakítja a munkavégzés módját – a gyakoribb aszályoktól és hőhullámoktól kezdve az áradásokon át az új betegségvektorokig.
- Ezenkívül a kapcsolódó prevenciós és adaptációs intézkedések – például az újratervezett infrastruktúra, a várostervezés, a szervezeti folyamatok, ill. a munkakörök – hatással lesznek a munkakörülményekre.
- Az éghajlat-politikai intézkedések, mint például az európai zöld megállapodás, a dekarbonizáció és a körforgásos gazdaságra való átállás jelentősen befolyásolják a régiókat, a közösségeket és a munkahelyeket.
- Az alkalmazkodás egyaránt jelent kihívásokat és lehetőségeket a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén, mivel a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó tevékenységek – például a javítás, az újrahasznosítás és a szétszerelés – fenntartható munkahelyeket teremthetnek, ugyanakkor új kockázatokat is magukkal hozhatnak az anyagok, a hulladékkezelés vagy a fuvarozás terén.
- Ezeket a hatásokat olyan átfogóbb tényezők is erősítik, mint a migráció, a geopolitikai feszültségek és a gazdasági bizonytalanság, amelyek meghatározzák a szervezetek és a munkaerőpiacok alakulását.
Figyelembe veendő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok
- A fizikális és mentális jólléttel, az új vektorok által terjesztett betegségekkel és az expozíció új mintáival kapcsolatos egészségügyi kockázatok.
- Veszélyes anyagok, szennyezés és hőstressz.
- A pénzügyi, műszaki vagy társadalmi instabilitás okozta üzleti zavarok miatt egyre nagyobb szükség van a rugalmasságra és a bizonytalanság kezeléséhez szükséges új készségekre.
- Az éghajlat-politikai fellépésből (például a zöld átállásból) eredő új technológiák és munkaköri profilok, például a megújuló energia, a villamosítás, a fenntartható építőipar, az alkalmazkodóképes várostervezés és az élelmiszerrendszer változásai.
- Növekvő egyenlőtlenségek, amelyek különösen az idősebb munkavállalókat és a már meglévő tartós betegséggel élőket érintik.
Jövőbeli forgatókönyvek
A jövőbeli forgatókönyvek az éghajlatváltozás munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre gyakorolt lehetséges közvetett hatásait vizsgálják. Ez a módszer többféle forgatókönyvet vázol fel a jövő lehetséges alakulásáról. Ezek nem előrejelzések, hanem példák arra, hogy a legfontosabb bizonytalansági tényezők hogyan hatnak egymásra. Bemutatva a lehetséges jövőt, a forgatókönyvek segítenek az embereknek elképzelni a lehetséges kimeneteleket és átgondolni azok következményeit.
1. forgatókönyv – Igazságos átállás: Ez az a legkedvezőbb forgatókönyv, amelyben az éghajlat-semlegesség és a munkavállalók hatékony védelme egymást erősítve haladnak előre.
2. forgatókönyv – Munkahelyi egészségvédelemi és biztonsági menedékek: A hatékony munkavédelmi rendszerek az éghajlatváltozás elleni fellépés elmaradásával párhuzamosan léteznek, ami mélyreható egyenlőtlenségeket teremt és az automatizálástól való függőséget okoz.
3. forgatókönyv – Klímaverseny: A munkavállalók számára jelentős új kockázatokat jelent, ha munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedések nélkül, kapkodva lépnek fel az éghajlatváltozás ellen.
4. forgatókönyv – Alulról szerveződő remény: A gyenge intézményrendszer mellett a munkavállalók védelme önszerveződővé válik, ami rávilágít arra, milyen kockázatos a nem állami kezdeményezésekre támaszkodni.
Miközben a forgatókönyveink a rendelkezésre álló adatokra épülnek, a feltárandó területek között szerepel az öko-szorongás, a tömeges migráció, a gazdaság általános helyzete, a technológia, az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás, az új munkamódszerek és értékrendek, valamint a kialakulóban lévő készségek és szakmák.
