You are here

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás az idősödő munkaerő tükrében

Ageing and OSH. Older worker at the workplace

Az idősebb munkavállalók a munkaerő egyre nagyobb csoportját alkotják. Mivel az emberek egyre tovább dolgoznak, az idősödő munkaerőt érintő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás kiemelt kérdéssé vált.

A foglalkoztatási szintek emelése és a munkában töltött idő kitolása az 1990-es végétől a tagállami és az európai szintű politika fontos célkitűzése volt. Az Unió 28 tagállama esetében a foglalkoztatási ráta az 55–64 évesek körében 2003 és 2013 között 39,9%-ról 50,1%-ra emelkedett, ugyanakkor ez még mindig jelentősen elmarad a 22–64 éves korosztály foglalkoztatottságától. A munkaerőpiacról való kikerülés átlagos életkora is emelkedett, a 2001. évi 59,9 évről 2010-ben 61,5 évre.

Az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célja – azaz hogy 75%-ra emelje a foglalkoztatottságot a 20–64 évesek körében – azt jelenti, hogy az európai polgároknak tovább kell dolgozniuk.

Az idősödéssel járó változások egyaránt lehetnek pozitívak és negatívak.

Számos tulajdonság, így például a bölcsesség, a stratégiai gondolkodás, a holisztikus érzékelés és a mérlegelési képesség fejlődik a korral, vagy csak idősebb korban jelentkezik. A munkatapasztalat és a szakértelem szintén gyarapodik a korral.

Ugyanakkor elsősorban a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos funkcionális képességek némelyike hanyatlásnak indul a természetes öregedési folyamatok következtében. A lehetséges funkcionális képességcsökkenést figyelembe kell venni a kockázatértékelés során, és a munkát, illetve a munkakörnyezetet e változásoknak megfelelően kell átalakítani.

A korral járó funkcionális képességcsökkenés nem azonos minden személy esetében az életmód, a táplálkozás, az edzettség, a betegségre való genetikus hajlamok, az iskolázottsági fok, a munka és az általános környezet különbségei miatt.

Az idősebb munkavállalók nem alkotnak homogén csoportot; az azonos életkorúak között jelentős eltérések lehetnek.

Idősödés és munkavállalás

A korral járó hanyatlás elsősorban azokat a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos képességeket érinti, amelyek a nehéz fizikai munka során szükségesek leginkább. Az iparral kapcsolatos változások – különösen a termelő- és gyártóipar térvesztése a szolgáltató és tudásalapú ipar javára, valamint a feladatok egyre fokozottabb automatizációja és gépesítése a géppel hajtott eszközökkel – ahhoz vezettek, hogy csökkent a nagy fizikai erőt igénylő munkák száma.

Ezzel összefüggésben az idősebbekre jellemző számos készségnek és képességnek, például az emberekkel való megfelelő bánásmódnak, az ügyfélszolgálati feladatokkal kapcsolatos képességeknek, illetve a minőségtudatosságnak egyre nagyobb értéket tulajdonítanak.

Számos korral járó változás ezenkívül sokkal fontosabb egyes szakmai tevékenységek, mint mások szempontjából. Az egyensúlyérzék romlása például érinti a tűzoltók és a katasztrófaelhárítók munkáját, mivel ők szélsőséges körülmények között dolgoznak, nehéz felszerelést viselnek, miközben embereket emelnek fel és szállítanak; a távolságok és a mozgó tárgyak sebességének kevésbé pontos megítélése érinti az éjszakai vezetést, de nem befolyásolja az irodai munkát.

Korérzékeny kockázatértékelés

Az életkor a munkaerő sokféleségének csak az egyik tényezője. A korérzékeny kockázatértékelés azt jelenti, hogy a kockázatok értékelése során figyelembe vesszük a különféle korcsoportokra vonatkozó, korral kapcsolatos tényezőket, így a funkcionális képességek és az egészségi állapot lehetséges változását.

Az idősebb munkavállalókra nézve különösen a következő tényezők jelenthetnek kockázatot:

  • Erős fizikai munkaterhelés
  • A váltott műszakban végzett munkával kapcsolatos veszélyek
  • A meleg, hideg vagy zajos munkakörnyezetek

Mivel az egyéni különbségek a kor előrehaladtával nőnek, kizárólag az életkor alapján nem szabad feltételezésekkel élni. A kockázatértékelés során a munkára vonatkozó követelményeket az egyéni funkcionális képességek és egészségi állapot fényében kell megvizsgálni.

További információk az aktuálisan elérhető online interaktív kockázatértékelési (OiRA) eszközökről, a korérzékeny kockázatértékelésekről és a mindenkire kiterjedő kockázatértékelésről.

A munkaképesség előmozdítása és a munkahelyi egészségfejlesztés

A munkaképesség a munka és az egyéni erőforrások mérlege; ha a munka és az egyéni erőforrások jól illeszkednek egymáshoz, a munkaképesség jó. A munkaképességet befolyásoló legfontosabb tényezők a következők:

  • Egészség és funkcionális képességek
  • Oktatás/// és kompetencia
  • Értékek, attitűdök és motiváció
  • Munkakörnyezet és közösség
  • A munka tartalma, a munkakövetelmények és a munkaszervezés

A munkaképesség a munkaképességi mutatóval mérhető. A munkaképességgel kapcsolatos koncepció azt sugallja, hogy a munkaképesség előmozdítása érdekében tett munkahelyi intézkedéseknek minden említett tényezőre ki kell terjedniük.

Az időskori egészséget befolyásolja a fiatalabb kori egészségmagatartás. A funkcionális képességek hanyatlása egészséges életmóddal, például rendszeres testmozgással és egészséges étkezéssel késleltethető és minimalizálható. A munkahely fontos szerepet játszik abban, hogy egészséges életmódra és a fizikai hanyatlást megelőző tevékenységekre ösztönözze a munkavállalókat, ennélfogva segítse a munkaképesség megőrzését. A munkahelyi egészségfejlesztés számos témát, így például az étrendet és a táplálkozást, az alkoholfogyasztást, a dohányzásról való leszokást, az elegendő testmozgást, a regenerációt és az alvást is érinti.

A munka és a munkakörnyezet egyénre szabása

Az EU-OSHA által elvégzett 2012-es közvélemény-kutatás megmutatta, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége úgy gondolja, a megfelelő egészségvédelmi és biztonsági eljárások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek tovább dolgozhassanak.

Az idősebb munkavállalók igényeihez igazított, megfelelő munkahely-kialakításból minden korcsoportnak előnye származik. A képességváltozásnak együtt kell járnia a munka átalakításával, így például a következőkkel:

  • A munka átalakítása és rotációs munkaszervezés
  • Gyakoribb rövid szünetek
  • Váltott műszakon alapuló munka hatékonyabb megszervezése (például 2-3 napos, gyorsan haladó rotációs rendszer alkalmazása)
  • Megfelelő megvilágítás- és zajszint-ellenőrzés
  • Megfelelő, ergonomikus kialakítású eszközök

A munkába való visszatéréssel kapcsolatos szabályok

Az elhúzódó betegség mentális egészségügyi problémákhoz, társadalmi kirekesztéshez és a munkaerőpiac idő előtti elhagyásához vezethet. A betegség utáni munkába történő visszatérés elősegítése fontos az idősödő munkaerő támogatása szempontjából. Több európai országban történtek kezdeményezések a munkába való visszatérés elősegítésére. Ilyen például az ún. egészségről szóló igazolás bevezetése a betegségről szóló igazolás helyett az Egyesült Királyságban és a dániai Vissza a munkába intézkedés.

Az EU-OSHA vissza a munkába című jelentésben és a kapcsolódó tájékoztatóban további információkat olvashat a témáról.