Váz-és izomrendszeri megbetegedések

Musculoskeletal disorders. Woman being treated for musculoskeletal disorders

©EU-OSHA/Adam Skrzypczak

A váz- és izomrendszeri megbetegedések a munkával kapcsolatos megbetegedések egyik legelterjedtebb típusát jelentik. Európa-szerte több millió munkavállalót érintenek, és több milliárd euróba kerülnek a munkáltatóknak. A váz- és izomrendszeri megbetegedések leküzdése hozzájárul a munkavállalók életének javításához, de üzleti szempontból is hasznos.

A munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések a hátat, a nyakat, a vállakat és a felső végtagokat érintik, de az alsó végtagokra is kihathatnak. Ide tartozik az ízületek vagy más szövetek sérülése vagy rendellenessége is. Az egészségügyi problémák a kisebb fájdalmaktól a súlyosabb, pihentetést vagy orvosi kezelést igénylő egészségügyi állapotokig terjednek. A krónikus esetek mozgáskorlátozottsághoz és akár a munka feladásához is vezethetnek.

A váz-izomrendszeri megbetegedések okai

A munkához kapcsolódó váz-izomrendszeri megbetegedések egy bizonyos idő elteltével alakulnak ki. A váz- és izomrendszeri megbetegedések általában nem egyetlen okra vezethetők vissza; gyakran különféle kockázati tényezők – többek között fizikai és biomechanikai tényezők, szervezeti és pszichoszociális tényezők, valamint egyéni tényezők – együttes hatására alakulnak ki.

A fizikai és biomechanikai tényezők a következők lehetnek:

  • Terhek emelése különösen hajlott és kicsavart testhelyzetben
  • ismétlődő vagy nagy erőkifejtést igénylő mozdulatok
  • természetellenes és statikus testhelyzetek
  • rázkódás, gyéren megvilágított vagy hideg munkakörnyezet
  • gyors ritmusú munka
  • hosszan tartó ülő- vagy álló helyzet ugyanabban a testtartásban

A szervezeti és pszichoszociális tényezők a következők lehetnek:

  • magas munkahelyi követelmények és alacsony szintű önállóság
  • a szünetek hiánya vagy a munkavégzés közbeni testhelyzet-változtatás lehetőségének hiánya
  • gyors munkavégzés, beleértve az új technológiák bevezetése miatti sebességet is
  • hosszú munkaidő vagy váltott műszakok
  • bántalmazás, zaklatás és diszkrimináció a munkahelyen
  • a munkával való elégedettség alacsony szintje

általános értelemben minden olyan pszichoszociális és szervezeti tényező (különösen fizikai kockázatokkal kombinálva), amely stresszhez, kifáradáshoz, szorongáshoz és egyéb reakciókhoz vezethet, ami viszont növeli a váz-izomrendszeri megbetegedések kockázatát.

Egyéni tényezők a következők lehetnek:

  • kórtörténet
  • fizikai képességek
  • életvitel és szokások (pl. dohányzás, inaktív életmód)

Kockázatértékelés

Nem létezik egységes megoldás, és a szokatlan vagy komoly problémák esetén szakértői tanácsra lehet szükség. Emellett azonban sok megoldás kézenfekvő és olcsó, például targonca alkalmazása az áruk kezeléséhez, vagy a munkaasztalon lévő elemek helyzetének megváltoztatása.

A váz-izomrendszeri megbetegedések leküzdéséhez a munkáltatóknak az alábbi intézkedések kombinációját kell alkalmazniuk:

  • Kockázatértékelés: átfogó megközelítés alkalmazása, az okok teljes körű értékelése és kezelése (lásd lentebb). Fontos figyelembe venni azokat a munkavállalókat is, akik nagyobb mértékben ki vannak téve a váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatának. A kockázatok kiküszöbölése elsődleges, de a dolgozókra kell adaptálni a megoldást.
  • Munkavállalói részvétel: a munkavállalók és képviselőik bevonása a problémákról és lehetséges megoldásokról folyó megbeszélésekbe.

Tudjon meg többet a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzéséről

Megelőzési cselekvési terv

A kockázatértékelést követően az intézkedéseket fontossági sorrendbe kell rendezni, és azok megvalósításába be kell vonni a munkavállalókat és képviselőiket. Az intézkedéseknek az elsődleges megelőzésre, valamint az esetleges sérülések súlyosságának minimalizálására kell összpontosítaniuk. Lényeges gondoskodni arról, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatban minden dolgozó megkapja a megfelelő információt, oktatást és képzést , és tudja, hogyan kerülhet el bizonyos veszélyeket és kockázatokat.

Az intézkedések az alábbi területeket fedhetik le:

  • A munkaterület elrendezése: az elrendezés adaptálása a munkavégzési testhelyzetek javítása érdekében
  • Felszerelés: gondoskodjon arról, hogy ergonóm és a feladatoknak megfelel
  • Feladatok: munkavégzési módszerek és eszközök megváltoztatása
  • Irányítás: a munka megtervezése a ismétlődő vagy hosszan tartó, természetellenes testhelyzetekben végzett munka elkerülésére. Szünetek beiktatása, feladatok rotálása vagy átrendezése
  • Szervezeti tényezők: a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre vonatkozó üzletpolitika kidolgozása a munkaszervezés és a munkahelyi pszichoszociális munkakörnyezet javítására és a váz- és izomrendszeri egészség előmozdítására

A megelőző intézkedéseknek figyelembe kell venniük a felszerelés technológiai változásait, a munkafolyamatok digitalizálását és a munkaszervezés kapcsolódó változásait is.

Az egészségügyi ellenőrzést, az egészségfejlesztést, továbbá a váz- és izomrendszeri megbetegedésektől már szenvedő dolgozók újbóli integrálását és rehabilitációját is figyelembe kell venni a váz-izomrendszeri megbetegedésekhez kapcsolódó vezetői megközelítésben.

Kutatás a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban

Az EU-OSHA egy többéves munkavédelmi áttekintő projektet hajtott végre a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Célja a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségekkel kapcsolatos problémák vizsgálata, az e témára vonatkozó ismereteink javítása és a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló eredményes módszerek feltárása volt. A projekt a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzését és a már fennálló krónikus megbetegedések kezelését segítő üzletpolitikákat és munkahelyi intézkedéseket is vizsgált, beleértve a munkavállalók munkába való visszatérésének és rehabilitációjának támogatását. A munkavédelmi áttekintő projekt a szakpolitikai döntéshozók és kutatók szükségleteire ad választ, és kiegészíti a 2020-2022-es Egészséges Munkahelyek kampányt.

Európai uniós jogszabályok

A váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésének fontosságát már elismerték európai uniós irányelvek, európai uniós munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiák, tagállami rendeletek és helyes gyakorlati útmutatások formájában.

A foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek kockázatai a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv hatálya alá tartoznak, amelynek célja a munkavállalók munkával összefüggő kockázatokkal szembeni általános védelme, és amely megállapítja, hogy a munkavédelem biztosításáért a munkáltató a felelős. A mozgásszervi betegségekkel kapcsolatos egyes kockázatokkal külön irányelvek foglalkoznak, különösen a kézi tehermozgatásról szóló irányelv, a képernyő előtt végzett munkáról szóló irányelv és a vibrációról szóló irányelv. A munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközökről szóló irányelv a munkavállalók által a munkaeszközök használatakor felvett testhelyzetekkel foglalkozik, és világossá teszi, hogy a munkáltatóknak a munkavédelem minimumkövetelményeinek való megfeleléshez figyelembe kell venniük az ergonómia elveit.

Az EU-OSHA a váz- és izomrendszeri megbetegedések előfordulási gyakoriságát, okait és megelőzését is vizsgálja. Az EU-OSHA a bevált gyakorlatok megosztását is támogatja.

Kapcsolódó források

Kapcsolódó kiadványok

Videos