Veszélyes anyagok

Image

Veszélyes anyagok – olyan folyékony, gáz vagy szilárd halmazállapotú anyagok, amelyek a munkavállalók egészségét vagy biztonságát veszélyeztetik – szinte minden munkahelyen előfordulnak. Európában munkavállalók milliói érintkeznek olyan vegyi vagy biológiai anyagokkal, amelyek ártalmasak lehetnek.

2015-ben az EU-ban dolgozó munkavállalók 17%-a számolt be arról, hogy a munkaidő legalább egynegyedében vegyipari termékeknek vagy anyagoknak van kitéve. Ez az arány 2000 óta gyakorlatilag változatlan. 15%-uk pedig arról számolt be, hogy füstöt, gőz vagy port lélegez be munkája során.

Néhány rendkívül veszélyes anyag — például az azbeszt vagy a poliklórozott bifenilek (PCB-k) — használata ma már tilos, vagy csak szigorú ellenőrzés mellett használható. Más potenciálisan ártalmas anyagokat azonban továbbra is széles körben használnak. A hatályos jogszabályok értelmében azonban az ezekhez az anyagokhoz kapcsolódó kockázatokat megfelelő módon kell kezelni.

Egészségügyi veszélyek

A veszélyes anyagokkal való munkavégzés az enyhe szem- és bőrirritációtól kezdve olyan súlyos egészségügyi problémákat is okozhat, mint például a születési rendellenesség és a rák. A hatások lehetnek akutak vagy hosszú távúak, és egyes anyagok kumulatív hatással járhatnak. A leggyakrabban előforduló veszélyek a következők:

Egyes veszélyes anyagok biztonsági kockázatot, például tűz-, robbanás- vagy fulladásveszélyt jelentenek. Ráadásul a veszélyes anyagokra általában több is jellemző az említett tulajdonságok közül.

Biológiai anyagok

A baktériumok, vírusok, gombák és élősködők számos ágazatban megtalálhatók. Általában nem láthatók, ami azzal jár, hogy az általuk okozott veszélyre esetleg nem is gondolunk.

Egyes ágazatok munkavállalói különösen ki vannak téve bizonyos ártalmas biológiai anyagoknak. Ilyen ágazat például az egészségügy, mezőgazdaság, állatgyógyászati szolgáltatások, takarítás és karbantartás, szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás, kertészet, valamint laboratóriumi szolgáltatások.

További információk:

Újonnan felmerülő kockázatok

Az új technológiák, az ágazatok bővülése és a munkaszervezési módszerek megváltozása következtében a biológiai vagy vegyi anyagok káros hatásai révén keletkező kockázatok megnövekedhetnek. A környezetvédelmi ágazatban például az innovatív technológiák miatt előfordulhat, hogy nem megfelelően értelmeznek egyes kockázatokat. De egyre több munkavállaló van kitéve veszélyes anyagoknak olyan szolgáltatási ágazatokban is, mint az otthoni ápolás és a hulladékgazdálkodás, ahol a kitettség mértéke ugyan változó, de a kitettség által jelentett veszélyeket kevéssé ismerjük. Ma minden korábbinál fontosabb, hogy a munkáltatók és a munkavállalók megértsék a lehetséges kockázatokat, és megtegyék a megelőző intézkedéseket.

Tudjon meg többet az újonnan felmerülő kockázatokról, a zöld munkahelyekről és a nanoanyagokról.

További információk az újonnan felmerülő kockázatokról:

Megelőző intézkedések és veszélyes anyagok kezelése

A munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelme érdekében első lépésként kockázatbecslést kell végezni. Ezt követően intézkedéseket kell hozni a kockázatok megszüntetése vagy a lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. Végül, rendszeresen ellenőrizni kell az így kialakított állapotot, és felül kell vizsgálni a bevezetett intézkedések hatékonyságát.

A tagállamok és az EU-OSHA számos modellt fejlesztettek ki, amelyek segítséget nyújtanak a kockázatbecslés elvégzéséhez a kis- és középvállalkozások számára. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos online program  a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok hatékony kezeléséhez szükséges támogatást és tanácsokat nyújt a munkáltatók számára. A gyakorlati eszközök és útmutatások adatbázisa munkahelyeken alkalmazható gyakorlati intézkedéseket, például a kockázatbecsléssel, valamint a veszélyes anyagok helyettesítésével vagy használatának megszüntetésével kapcsolatos útmutatásokat, esettanulmányokat és számos más segítséget tartalmaz.

További információt talál az OSHwiki-n a veszélyes anyagok kockázatkezelésére szolgáló eszközökről

A munkáltatóknak figyelembe kell venniük a veszélyeztetett csoportokat – például a fiatalokat, a terhes vagy szoptató nőket – is, akik külön védelmét jogszabály írja elő. Emellett a munkáltatóknak figyelembe kell venni a munkavállalók egyéb csoportjait – mint például a migráns, a szakképzetlen vagy tapasztalatlan munkavállalókat és az alvállalkozókat, például a takarítókat – is, és az igényeikhez igazított megelőzést kell alkalmazni.

Intézkedések rangsora

A munkavállalók védelmére vonatkozó európai jogszabályok meghatározzák azon intézkedések rangsorát, amelyeket a munkáltatóknak kell elfogadni a veszélyes anyagok munkavállalókra gyakorolt kockázatainak ellenőrzése érdekében.

  • Az intézkedések rangsorában első helyen a veszélyes anyagok használatának megszüntetése és helyettesítése áll. Amennyiben lehetséges, meg kell szüntetni a veszélyes anyagok használatát azon munkafolyamat vagy termék megváltoztatásával, amelyben az anyag felhasználásra kerül.
  • Ha az anyag használatát nem lehet megszüntetni, a veszélyes anyagot nem vagy kevésbé veszélyes anyaggal kell helyettesíteni.
  • Ha az anyag vagy munkafolyamat nem küszöbölhető ki vagy nem helyettesíthető, akkor az expozíciót műszaki vagy szervezeti intézkedésekkel lehet megelőzni vagy csökkenteni. Ilyen intézkedés például a kibocsátás szabályozása a forrásnál (zárt rendszer vagy helyi légelszívó rendszer) vagy a veszélyes anyagnak kitett munkavállalók számának, valamint az expozíció időtartamának és intenzitásának csökkentése.
  • A jogszabályok szerint egyéni védőeszközök használatára csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az expozíciót más eszközökkel nem lehet megfelelő módon szabályozni.

További tudnivalók:

Megfelelő kommunikáció

A munkavállalók biztonsága érdekében tájékoztatni kell őket az alábbiakról:

  • a munkáltatójuk kockázatértékelésének megállapításai;
  • a veszélyek, amelyeknek ki vannak téve, és azoknak milyen hatása lehet rájuk;
  • mit kell tenniük saját biztonságuk és mások biztonságának megőrzése érdekében;
  • hogyan ellenőrizhető és ismerhető fel, ha az események kedvezőtlenül alakulnak;
  • kit kell értesíteniük a következőkkel kapcsolatos problémákról:
  • az expozícióellenőrzés vagy egészségügyi felülvizsgálat eredményei,
  • karbantartási munkák esetében hozandó megelőző intézkedések,
  • elsősegélynyújtás és vészhelyzeti eljárások.

Olvassa el az EU-OSHA veszélyes anyagokról és a sikeres munkahelyi kommunikációról szóló online tájékoztatóját.

Foglalkozási expozíciós határértékek

Számos veszélyes anyag vonatkozásában foglalkozási expozíciós határértéket vezettek be, amelyeket be kell tartani.
A munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló európai irányelvek rögzítik a veszélyes anyagok esetében kötelezően alkalmazandó (azaz teljesítendő), valamint az indikatív (azaz az elérendő értékekről tájékoztató) foglalkozási expozíciós határértékeket is. A veszélyes anyagokra vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek fontos információkat nyújtanak a kockázatértékeléshez és kockázatkezeléshez. Az uniós tagállamok többsége saját foglalkozási expozíciós határértéket határoz meg. A nemzeti jogszabályok általában több anyagra vonatkozóan írnak elő határértéket, mint az uniós irányelvek. Foglalkozási expozíciós határértéket azonban a munkahelyeken jelenleg használt anyagok közül csak kevés anyag vonatkozásában határoztak meg.

Rákkeltő anyagként 

Sok rákkeltő anyagként besorolt veszélyes anyag létezik, amelyeknek a munkavállalók ki vannak téve. Néhányat maguk a munkafolyamatok hoznak létre.

Az Európai Unió külön rendelkezéseket állapít meg a munkavállalók védelme érdekében. A rákkeltő anyagokról szóló irányelv értelmében a munkáltatók kötelesek értékelni, valamint elkerülni vagy minimalizálni a rákkeltő anyagoknak, illetve a mutagéneknek való kitettséget. Az ellenőrző intézkedések rangsorának alkalmazásán kívül a munkáltatók az alábbiakra kötelesek:

  • Amennyire műszakilag lehetséges, a munkáltatók a rákkeltő anyagot, illetve mutagént olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással helyettesítik, amely nem veszélyes, illetve kevésbé veszélyes.
  • Ha ez műszakilag nem lehetséges, a munkáltatók biztosítják, hogy amennyire műszakilag lehetséges, a rákkeltő anyagot vagy mutagént zárt rendszerben állítsák elő és használják.
  • Amennyiben a zárt rendszer műszakilag nem megoldható, a munkáltatók biztosítják, hogy a munkavállalók expozíciójának szintje a műszakilag lehetséges legalacsonyabb szintre csökkenjen, korlátozzák a rákkeltő anyag vagy a mutagén mennyiségét, valamint a rákkeltő anyagnak vagy mutagénnek kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabban tartják.

A munkáltatók kötelesek továbbá:

  • elhatárolni a veszélyeztetett területeket és megfelelő figyelmeztető, valamint biztonsági jelzéseket alkalmazni,
  • olyan munkafolyamatokat kialakítani, amelyek segítségével minimalizálható az anyagok munkahelyi kibocsátása,
  • a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével eltávolítani a rákkeltő anyagokat vagy mutagéneket a forrásnál,
  • az anyagok mérésére vonatkozó megfelelő eljárásokat alkalmazni, különösen az előre nem látható eseményből vagy balesetből eredő, rendkívüli expozíció korai felderítése érdekében,
  • egyéni védintézkedéseket alkalmazni, ha a csoportos védintézkedések nem elegendőek,
  • higiéniai intézkedéseket alkalmazni (rendszeres takarítás),
  • vészhelyzeti terveket kidolgozni,
  • plombált és egyértelműen, valamint jól láthatóan felcímkézett tartályokat alkalmazni a biztonságos tárolás, kezelés, szállítás és a hulladék ártalmatlanítása érdekében.

A munkáltatók kötelesek továbbá tájékoztatni a munkavállalókat és a hatóságokat, valamint megőrizni a rákkeltő anyagnak vagy mutagénnek kitett munkavállalókkal, mérésekkel és az egészségügyi felülvizsgálat eredményeivel kapcsolatos dokumentumokat.

OSHwiki cikkek: Azbeszt, Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid

Tekintse meg a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedésekkel foglalkozó weboldalt

Tudjon meg többet a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos ütemtervről

Jogi biztosítékok

A veszélyes anyagokra vonatkozó uniós jogszabályi kereteket mindenkinek ismernie kell, aki a veszélyes anyagok helyes munkahelyi kezelésével foglalkozik.

A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok – például a vegyi anyagokról szóló irányelv, a rákkeltő anyagokról szóló irányelv, a határértékeket megállapító irányelvek – célja a munkavállalók védelme az általános, valamint a veszélyes anyagok által jelentett munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázatokkal szemben. A jogszabályok előírják, hogy a munkáltatók végezzenek munkahelyi kockázatértékelést az összes biztonsági és egészségügyi kockázattal kapcsolatban, beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatokat is, valamint hozzanak megfelelő véd- és megelőző intézkedéseket. Tekintse meg a vonatkozó uniós jogszabályok összefoglalását.

A jogszabályok célja, hogy a kockázatokat a forrásuknál kezeljék, és elsősorban csoportos – azaz a munkavállalói csoportokat rendszerszerűen védő – intézkedéseket alkalmazzanak.

A REACH és a CLP előírja, hogy a vegyipari gyártók és szállítók kötelesek átadni az egységesített biztonsági címkéket, veszélyt jelző piktogramokat és biztonsági adatlapokat. Mindezek információkat nyújtanak az anyagok tulajdonságairól és a hozzájuk fűződő veszélyekről, valamint tárolási, kezelési és kockázatmegelőzési útmutatóként is szolgálnak. Az egyéb rendeletek és iránymutatások meghatározott területekre vonatkoznak, például a veszélyes anyagok gyártására, forgalmazására, szállítására és címkézésére, ám gyakran ezek is relevánsak a munkahelyek számára.

Az Európai Unió munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályait beépítették a nemzeti jogszabályokba, de a tagállamoknak a munkavállalók védelme érdekében joguk van további, illetve szigorúbb rendelkezéseket meghatározni. Ezért fontos, hogy a vállalkozások ellenőrizzék az egyes országokban alkalmazandó egyedi jogszabályokat.

További információk: