© kpboonjit - stock.adobe.com
A magasabb hőmérsékletek, az UV-sugárzás, a légszennyezés és a szélsőséges időjárási események szinte minden gazdasági ágazatban hatással vannak a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra. Ezek a tényezők növelhetik a meglévő kockázatokat, illetve új kockázatokat teremthetnek: ilyenek a hőséggel összefüggő betegségek, a fertőző betegségek, a balesetek, az allergiák és a rák. A fizikai hatások mellett az éghajlatváltozás a munkavállalók mentális egészségét is befolyásolhatja.
Az eredmény? Magasabb egészségügyi költségek, a munkahelyek minőségének romlása és a termelékenység csökkenése.
Az adatok azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás már most hatással van a munkahelyekre: az EU munkavállalóinak egyharmada ki van téve olyan kockázatoknak, mint a szélsőséges hőség, a szélsőséges időjárási események vagy a rossz levegőminőség. Ugyanakkor a munkavállalók 31%-a aggódik a környezeti kockázatoknak a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra gyakorolt hatása miatt (EU-OSHA, 2025. évi munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági pulzusfelmérés).
Az éghajlattal kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatok megértése ezért kulcsfontosságú azok értékeléséhez és kezeléséhez. Az EU-OSHA ezért számos kutatási tevékenységet folytat annak érdekében, hogy részletes információkkal szolgáljon az éghajlatváltozás által támasztott kihívásokkal kapcsolatos szakpolitikához, megelőzéshez és gyakorlathoz.
Az éghajlat által a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra gyakorolt lehetséges hatások
Emelkedő hőmérsékletek
Komoly pronléma mind a beltéren, mind a kültéren dolgozó munkavállalók számára. A szélsőséges hőség kimerültséghez, kiszáradáshoz, a krónikus betegségek súlyosbodásához és súlyos hőártalomhoz vezethet. A fizikai munka megemeli a test hőmérsékletét, a hőstressz pedig rontja az ítélőképességet és növeli a balesetek kockázatát. Tovább növeli a terhelést a műszakok közötti rossz regenerálódás, különösen akkor, ha a munkavállalók nem megfelelően hűtött otthonokban élnek.
Szélsőséges időjárási események
Az előrejelzések szerint Európa-szerte nőni fog az árvizek és az erdőtüzek száma és súlyossága, ami sérüléseket és haláleseteket von majd maga után. A szélsőséges időjárási körülmények növelhetik a vízbe fulladás, az égés és a fagyás kockázatát. Az elhárítást végző dolgozók a mérgező gázok, a robbanások és a tűzveszélyek miatt további kockázatoknak vannak kitéve.
Légszennyezés
A klímaváltozás és egyéb tényezők hatására megnövekedett légszennyezés és a levegőben található allergének szintjének növekedése (pl. magasabb pollenkoncentráció vagy a pollenek erősebb allergizáló hatása) növeli a légúti megbetegedések és egyéb egészségügyi problémák kockázatát – mind beltéri, mind kültéri környezetben.
Kik vannak veszélyben?
Kültéren dolgozó munkavállalók
A legfontosabb prblémák a hőhatásnak való nagy kitettség, a szélsőséges időjárás, a szennyező anyagok és a vektorok által terjesztett betegségek.
- A napnak való kitettség növeli a bőrrák kockázatát, és rontja a kognitív teljesítményt.
- A szélsőséges időjárási események növelik a sérülések, a stressz és a halálesetek számát.
- Az olyan betegségek, mint a Lyme-kór és a dengue-láz, földrajzilag egyre nagyobb körben elterjednek.
A jellemzően érintett munkakörök a következők:
- A mezőgazdaságban és erdészetben dolgozók: hőstressznek, kullancsok által terjesztett betegségeknek, szennyező anyagoknak, allergéneknek, valamint a katasztrófa utáni takarítási munkák során a sérülések és váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatának vannak kitéve.
- Építőmunkások: gyakran városi hőszigetek területén dolgoznak, ahol hőstressznek és baleseti kockázatoknak vannak kitéve.
- Készenléti segélyszolgálatok: a tűzoltók, a rendőrök és a mentősök hőkimerüléssel, égési sérülésekkel, mérgező anyagoknak való kitettséggel, balesetekkel és pszichológiai terheléssel szembesülnek.
Beltéren dolgozó munkavállalók
E munkavállalók sérülékenyek a hőhullámok idején, különösen rosszul szellőző épületekben vagy hőintenzív ágazatokban.
- A hő ronthatja a kognitív teljesítményt, és súlyosbíthatja a beteg épület szindrómát.
- A hőségben egyéni védőeszközöket használó egészségügyi dolgozók kimerülhetnek, és légzési nehézségeik lehetnek.
- A hőhullámok növelik az orvosi ellátás iránti igényt, ami nagy stresszt és munkaterhet jelent, különösen a városi hőszigetek hatása által érintett városi kórházak idősödő személyzete számára.
Szakpolitikai válaszok
- Az uniós tagállamok előírják a munkáltatók számára, hogy munkahelyi kockázatértékeléseket végezzenek, és megelőző intézkedéseket határozzanak meg a munkavállalók munkahelyi kockázatokkal szembeni védelme érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek a kockázatkezelési hierarchiát kell követniük, azaz a személyi intézkedések alkalmazása előtt elsőbbséget kell kapniuk a technikai és szervezési megoldásoknak.
- Bizonyos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokkal külön irányelvek és az azokat végrehajtó nemzeti rendeletek foglalkoznak.
- Az uniós tagállamok különböző ütemben kezelik az éghajlattal kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokat. Egyes országok rendeletekben vagy kollektív szerződésekben a munka típusától és helyétől függő ajánlott hőmérsékleti határértékeket írnak elő.
- Az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések is magukkal hozhatnak új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokat, például a megújuló energia, a zöld építészet vagy az újrahasznosítás területén.
Főbb jelentések és kapcsolódó kiadványok
Iránymutatás és eszközök
- Egyes uniós tagállamokban létezik iránymutatás a hőnek és az UV-sugárzásnak való kitettség kezelésére vonatkozóan, néhány országban pedig szabályozzák a munkavégzés közbeni hőmérsékletet. Az intézkedések között szerepel a munkarend módosítása, a pihenőhelyek biztosítása, a folyadékpótlás, a hűtőrendszerek és a védőruházat biztosítása.
- Az EU-OSHA gyakorlati útmutatást nyújt a hőséggel kapcsolatos kockázatok kezeléséről és arról, hogy mit kell tenni, ha egy munkavállalót hőártalom ér.
- Fontos mind a munkavállalók, mind a munkáltatók figyelmének felhívása a hőhatások egészségügyi következményeire és az alkalmazkodást segítő megoldásokra.
- A munkáltatóknak hőség esetére szóló cselekvési terveket kell készíteniük, és digitális eszközöket, például korai figyelmeztető rendszereket vagy hőriasztó eszközöket használhatnak.
- A megelőző intézkedések alkalmazására vonatkozóan konzultálni kell a munkavállalókkal, és képzésben kell részesíteni őket.
Előretekintés: Ez az előrejelzés az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeli fejlemények és válságok munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi következményeit vizsgálja.
Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a munka világa hogyan fog alkalmazkodni az éghajlatváltozás által formált „új normálishoz”, és mit jelent ez a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme szempontjából az elkövetkező évtizedekben. Ahelyett, hogy kizárólag az olyan közvetlen kockázatokra összpontosítana, mint a hőstressz, a tanulmány a munkakörülmények átalakító erejű változásait és zavarait, valamint a szakpolitika és a gyakorlat alakulását vizsgálja. A benne szereplő megállapítások segítenek a szakpolitikai döntéshozóknak és az érdekelt feleknek abban, hogy felkészüljenek a kiszámíthatatlan kihívásokra, miközben gondoskodnak a biztonságos és egészséges munkahelyekről a jövőben is.
Az EU-OSHA az Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpont tagja. Ez a partnerség az Európai Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és más szervezetek között jött létre azzal a céllal, hogy segítse Európát a klímaváltozással kapcsolatos egészségügyi kihívásokra való felkészülésben. A megfigyelőközpont könnyű hozzáférést biztosít a releváns eszközökhöz, adatokhoz és erőforrásokhoz, és helyi és nemzetközi szinten egyaránt segíti a különféle szereplők közötti együttműködést.
