Szószedet

A nyakat, a vállat, a kart, a kezet, a csuklót és az ujjakat érintő, fájdalmat, diszkomfort érzetet, zsibbadást és bizsergést kiváltó rendellenességek, amelyeket elsősorban a munka és a munkavégzés közvetlen környezetének hatásai okoznak vagy súlyosbítanak.

Az alsó végtagokat, főként a csípőt, a térdet és a lábakat érintő rendellenességek, amelyeket elsősorban a munka és a munkavégzés közvetlen környezetének hatásai okoznak vagy súlyosbítanak

A nemekkel kapcsolatos kérdések beépítése a munkahelyi kockázatértékelésekbe

A foglalkozási kockázatok értékelése és kezelése során figyelembe kell venni a munkaerő sokféleségét.

A test térképe egy olyan kép, amely megmutatja, hogy egy munkavállaló testének mely része(i) van(nak) kitéve sérülés, megbetegedés vagy stressz veszélyeinek a munkavégzés során.

A veszélytérkép megmutatja, hol vannak munkavédelmi problémák. Ezek a problémák a munkavállalókat megbetegítik, illetve sérüléseket vagy stresszt okoznak.

Rövid lefolyású, gyorsan jelentkező kellemetlenség a váz- és izomrendszeri megbetegedések veszélyeinek való kitettség miatt. Egy akut egészségi hatás, amire rövid távú hatásként hivatkoznak

Az a jelenség, amikor az alkalmazottak dolgoznak annak ellenére, hogy olyan betegségük áll fenn, amely indokolttá tenné a hiányzást, és ennek következtében az optimálisnál rosszabb feltételek mellett végzik munkájukat

A dinamikus testtartás a test és/vagy végtagok mozgásával járó testhelyzetekre utal, mint például a gyaloglásra.

Ülő helyzetben történő mozgás vagy testhelyzetváltoztatás

Az életkor, a nem, a testmagasság, a karhossz, a fizikai teljesítőképesség, az előzetes kórtörténet, a munkamódszerekkel kapcsolatos ismeretek és a biztonsági eljárások ismeretének hiánya is a váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázati tényezői lehetnek, ha a kockázatokat nem megfelelően kezelik.

A munkahelyi testhelyzetek és a mozgások károsak lehetnek az ismétlődés, az időtartam vagy az erőkifejtés miatt. A fizikai kockázati tényezőkhöz tartoznak például a következők: nehéz fizikai munka (jelentős erőkifejtés), nehéz teher emelése, kényelmetlen testhelyzetek, hosszan tartó munkafeladatok, hosszan tartó ülés vagy állás, valamint olyan munkafeladatok, amelyeket ismétlődően vagy nagy pontossággal kell végezni

A foglalkozással összefüggő mozgásszervi betegségek az izmok, az ízületek, az ínszalagok, az idegek, a csontok és a vérkeringési rendszer rendellenességei, amelyeket elsősorban a munka és a munkavégzés közvetlen környezetének hatásai okoznak vagy súlyosbítanak.

A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből fakadó egészségi és biztonsági kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, ami áttekinti, hogy:mi okozhat sérülést vagy kárt;kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem;milyen megelőző vagy védintézkedéseket tesznek vagy kellene tenni a kockázatok kezelése érdekében.

A kockázat – kicsi vagy nagy – azt jelenti, hogy valaki a veszély következtében megsérülhet.

Intézkedések meghozatala – például szakmai támogatás, gyors beutalás és diagnózis, a munkakörnyezet átalakítása – a tünetek megjelenésekor. Ez jelentősen csökkenti a munkavállaló számára a hosszú távú távollét kockázatát. A korai beavatkozás csökkentheti a távollétet és valódi megtakarításokat eredményezhet a nemzeti egészségügyben és a szociális jóléti rendszerekben.

Az egészségi okból történő korai nyugdíjba vonulás/a foglalkoztatásból való korai kilépés olyan helyzet, amikor valaki az egészsége miatt a munka világát még a szokásos korhatár (nyugdíjba vonulás) előtt elhagyja.

A mozgásszervi megbetegedések veszélyeinek való kitettség következtében jelentkező közép- és hosszú távú diszkomfort. Krónikus egészségi hatás, amire hosszú távú hatásként, illetve hosszú lappangási idejű betegségként hivatkoznak.

Ez a munkaigény és az egyéni (személyes) erőforrások közötti egyensúlyt tükrözi , például a munka típusa, a munkateher, a munkaszervezés, az egészség, a készségek, az értékek, az attitűdök és a motiváció szempontjából.

A foglalkozással összefüggő deréktáji váz- és izomrendszeri megbetegedések közé tartoznak a porckorongproblémák, valamint az izom- és lágyszöveti sérülések.

A beteg „optimális testi, érzékszervi, szellemi, pszichológiai és szociális funkcionális szintjének helyreállítására” irányuló folyamat.

Az az erőfeszítés, amelyet az izmoknak ki kell fejteniük a mozdulatlan testhelyzet fenntartása érdekében, pl. mozdulatlan kartartás, mozdulatlan álló vagy ülő testhelyzet.

A statikus testtartás, amikor hosszú ideig tartunk fenn egy pozíciót. Példák: álló-, ülő- vagy térdelő helyzetek.

A munka megszervezésének módja, azaz az egymást követő munkaórák száma, a szünetek lehetősége, a munka üteme és a munkafeladatok változatossága egyaránt befolyásolja a fizikai munkával járó megterhelést.

Előre nem tervezett (néha egy adott időszakon keresztül ismétlődő) távollét, amelyre munkaidő volt beütemezve

A testhelyzet a fej, a törzs és a végtagok helyzete. Az aktív testtartás sok izom és testrész összehangolt munkáját veszi igénybe a szervezeten belül. Az aktív testtartás lehet statikus vagy dinamikus is.

Az a munka, amelynek során Ön a legtöbb ideig ülve, illetve hosszú időn át folyamatosan ülve dolgozik.

Különféle tényezőcsoportok járulhatnak hozzá a mozgásszervi megbetegedésekhez, beleértve a fizikai és biomechanikai kóroki tényezőket, a szervezeti és pszichoszociális tényezőket, valamint az egyéni és a személyes tényezőket is.

A munkába való visszatérés olyan összehangolt erőfeszítés, amely az állás megtartását és a munkából való korai kiesés megelőzését célozza, és magában foglal minden olyan eljárást és beavatkozást, amelyek célja a munkavállalók egészségének és munkaképességének védelme és előmozdítása, illetve a sérülés vagy betegség folytán csökkent munkaképességűvé vált személyek munkahelyükre való visszailleszkedésének megkönnyítése.

potenciálisan kárt okozó fizikai esemény, jelenség vagy emberi tevékenység, amely életvesztéssel vagy sérüléssel, anyagi kárral, társadalmi és gazdasági zavarral vagy a környezet pusztulásával járhat