You are here

Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a mikro- és kisvállalkozásoknál

A mikro- és kisvállalkozások (mkv-k) a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és társadalmi integráció fő motorjai; ezek alkotják az Unió gazdaságának gerincét.

A 2003/361/EK bizottsági ajánlás a következőképpen határozza meg a mikro- és kisvállalkozások fogalmát:

  • A mikrovállalkozás tíznél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozás, amelynek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.
  • A kisvállalkozás 50-nél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozás, amelynek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

A 2015–2016-os időszakban az EU összes nem pénzügyi vállalkozásának 98,8 %-a mikro- és kisvállalkozás volt, ami 22,7 millió vállalkozást jelent. A mikro- és kisvállalkozások az Unió munkaerejének körülbelül felét foglalkoztatják (a munkavállalók hozzávetőleg 30%-a mikrovállalkozásnál, 20%-a pedig kisvállalkozásnál áll alkalmazásban).

Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a mikro- és kisvállalkozásoknak?

A munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet gyakran rosszul kezelik a mikro- és kisvállalkozásoknál: a munkavállalók nagyobb kockázatnak vannak kitéve a baleseteket és a munkával kapcsolatos egészségügyi problémákat illetően. A mikro- és kisvállalkozások heterogének és nincs összetartó képviseletük. Ez kihívást jelent a munkakörülmények nyomon követése, a tájékoztatás, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem végrehajtása szempontjából. Ez a kérdés kiemelten fontos szerepet kap a nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiákban, az Európai Bizottság stratégiai keretében és a szociális jogok európai pillére kontextusában.

Különböző tanulmányok – többek között az EU-OSHA által az új és újonnan felmerülő kockázatokról készített európai vállalati felmérés (ESENER) – azt mutatják, hogy minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelését érintő kihívás. Az ESENER eredményei azonban arra is rávilágítanak, hogy néhány uniós országban, illetve ágazaton belül vannak olyan nagyon kicsi vállalkozások is, amelyek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem magas színvonalú kezeléséről számolnak be. Ez arra enged következtetni, hogy megfelelő támogatással lényegesen javulhat a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelése a mikro- és kisvállalkozásokban. 

Az EU-OSHA munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítását célzó projektje a kis- és középvállalkozásokat illetően

„A munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása a mikro- és kisvállalkozásokban (2014–2018)” elnevezésű, nagyszabású EU-OSHA-projekt célja az volt, hogy feltárja a szakpolitikákkal, stratégiákkal és gyakorlati megoldásokkal kapcsolatos, siker szempontjából kulcsfontosságú tényezőket, amelyek révén javítható a munkahelyi biztonság és egészségvédelem a mikro- és kisvállalkozásokban.

Mit árul el a kutatás a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről?

A projekt első szakasza feltárta azoknak a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kihívásoknak a mértékét, amelyekkel a mikro- és kisvállalkozásoknak szembe kell nézniük Európa-szerte, illetve néhány olyan tényezőt, amelyek hozzájárulnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem gyenge kezeléséhez ezekben a vállalkozásokban. A Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi környezet és intézkedések az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál címet viselő szakirodalmi áttekintés „általános és többrétű erőforráshiányra” mutat rá, amely eredményeként a mikro- és kisvállalkozások tekintélyes része „a költségelőnyökre fókuszáló stratégiákat” alkalmaz. Az ilyen társaságok fő jellemzője a rossz gazdasági helyzet, a gazdasági fennmaradással kapcsolatos aggodalom, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó beruházások hiánya, a vezetők hiányos ismeretei, tudatossága és kompetenciái, illetve szemléletmódjuk és prioritásaik, amelyekben a munkahelyi biztonság és egészségvédelem háttérbe szorul.

A munkahelyi álláspont

A mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szemléletmódját és gyakorlatát 360, munkavállalókkal és tulajdonosokkal/vezetőkkel folytatott mélyinterjú során sikerült feltárni. A gyakran megfigyelt szemléletmódok között szerepelt a munkahelyi biztonság és egészségvédelem felé irányuló erős reaktív megközelítés, továbbá az a felfogás, miszerint a „józan ész” alkalmazása elegendő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedésnek számít, illetve az a meggyőződés, hogy a kockázat „hozzátartozik a munkához”. Ugyanakkor sikerült jó gyakorlatokra vonatkozó példákat is találni.

Olvassa el a Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a munkahelyi nézőpont című jelentést!

Léteznek olyan jó gyakorlatok, amelyekre építeni tudunk?

Európa-szerte különféle példákat találhatunk az olyan sikeres munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakpolitikákra, stratégiákra és eszközökre, amelyek a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét célozzák meg. Több mint 40 ilyen beavatkozást ír le részletesen a Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a politikától a gyakorlatig – a jó gyakorlatok leírása című publikáció.

A jó példák további feltárására azért került sor – pozitív hatásuk és átültethetőségük széles körű potenciálja mellett –, hogy megállapítást nyerjen, „mi az, ami működik, kinek és milyen körülmények között”.

Olvassa el A politikától a gyakorlatig: a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét támogató szakpolitikák, stratégiák, programok és intézkedések című jelentést, amely megvizsgálja a mikro- és kisvállalkozásokkal együtt dolgozó közvetítők tapasztalatait is.

Hogyan biztosíthatjuk, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szakpolitikák és beavatkozások elérjék a mikro- és kisvállalkozásokat?

A projekt átfogó megállapításait kielemeztük, hogy bizonyítékokon alapuló ajánlásokat fogalmazzunk meg a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását célzó hatékonyabb szakpolitikai programok és beavatkozások kialakítása céljából. Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a hároméves SESAME projektre vonatkozó végső jelentés a következők fontosságára hívja fel a figyelmet:

  • minden kulcsfontosságú szabályozási szereplő bevonása;
  • hatósági ellenőrzések fokozása;
  • fenntartható, könnyen alkalmazható és elsajátítható megoldások kínálata;
  • a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jobb integrálása az ágazatspecifikus oktatási rendszerekbe;
  • a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek bevonása olyan szakpolitikák kidolgozásába, amelyek elérhetik a mikro- és kisvállalkozásokat;
  • az ellátási láncra vonatkozó jobb intézkedések.

Az EU-OSHA segít a mikro- és kisvállalkozásoknak saját kockázataik értékelésében

A megfelelő kockázatértékelés a kulcs az egészséges munkahelyekhez. De a kockázatértékelések elvégzése nagy kihívást jelentő feladat lehet, főként a mikro- és kisvállalkozások számára, amelyek nem biztos, hogy rendelkeznek a hatékony megvalósításhoz szükséges erőforrásokkal vagy ismeretanyaggal (know-how).

Az EU-OSHA Online interaktív kockázatértékelési (OiRA) platformjának célja az, hogy ezt az akadályt legyőzze. Az OiRA az első olyan uniós kezdeményezés, amely arra ösztönzi a mikro- és kivállalkozásokat (főként uniós és tagállami szinten a tagállamokon és szociális partnereken keresztül), hogy értékeljék saját kockázataikat.

Ha többet szeretne megtudni a mikro- és kisvállalkozások foglalkozási kockázatainak értékeléséről, tekintse meg ezt a kapcsolódó OSHwiki-cikket.