You are here

Biztonság és egészségvédelem a mikro- és kisvállalkozásokban

Safety and health in micro and small enterprises
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció kulcsfontosságú hajtóerejeként az EU gazdaságának gerincét képezik.

2013-ban az EU összes nem pénzügyi vállalkozásának 99,8%-a kkv volt. Ez összesen 21,6 millió uniós vállalkozást jelent.

A kkv kifejezés három vállalkozási típust foglal magában: a mikro- a kis- és a középvállalkozásokat. A 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás a következőképpen határozza meg ezeket:

  • Az a vállalkozás minősül középvállalkozásnak, amely 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.
  • Az a vállalkozás minősül kisvállalkozásnak, amely 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.
  • Az a vállalkozás minősül mikrovállalkozásnak, amely 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.

A kkv-k EU-szerte átlagosan 4,22 embert foglalkoztattak, ezért az Európai Unióban a vállalkozások túlnyomó többsége (92,4%) mikrovállalkozásnak minősül. A mikrovállalkozások biztosítják az összes európai munkahely 67,4%-át, ennélfogva rendkívül jelentős szerepet töltenek be az európai gazdaságban.

Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a mikro- és kisvállalkozásoknak?

A felmérések eredményei szerint a kisebb vállalkozások alkalmazottai nagyobb kockázatoknak vannak kitéve, mint a nagyobb vállalkozásoknál dolgozók, és a kisebb vállalkozások több nehézségbe ütköznek a kockázatok kezelése terén. Különböző tanulmányok – többek között az EU-OSHA által az új és újonnan felmerülő kockázatokról készített európai vállalati felmérés (ESENER) is – azt mutatja, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok kezelése terén jelentkező kihívások a vállalkozások méretének csökkenésével egyre jelentősebbé válnak.

A viszonylag elégtelen munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás a kisvállalkozásokra általában jellemző tulajdonságokhoz (a munka és foglalkoztatás strukturális és szervezeti jellemzői, a gazdasági helyzet és az üzleti kapcsolatok, az üzleti sokszínűség és rugalmasság, a szabályozás által lefedett területtől való távolsága, az ilyen kis vállalkozások tulajdonosainak és munkavállalóinak hozzáállása és kompetenciái, illetve ezek rövid életciklusa) kapcsolható. Mindezen jellemzők megnehezítik a mikro- és kisvállalkozások számára, hogy biztonságos és egészséges munkakörnyezetet alakítsanak ki és tartsanak fenn.

A nagyobb cégekhez viszonyítva e kisebb vállalkozások munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítására hatással lévő egyéb tényezők közé tartoznak a következők:

  • szabályozási nehézségek, mivel ezek a vállalkozások általában heterogének, földrajzi tekintetben szétszórtan helyezkednek el, és nem rendelkeznek összetartó képviselettel. költségvetési nehézségek, mert gyakran nem rendelkeznek a biztonsági és egészségvédelmi kezdeményezések és intézkedések (például egészségvédelmi és biztonsági tanácsadás, tájékoztatás, eszközök és ellenőrzések finanszírozása) végrehajtásához szükséges forrásokkal.
  • a rendelkezésre álló források szűkössége akadályozza a megelőző tevékenységek végrehajtását.
  • Kevesebb idő és energia fordítható az üzleti tevékenységhez szervesen nem kötődő feladatokra, és gyakran a biztonsági és egészségvédelmi irányítást is ezek közé sorolják. Nem tekintik prioritásnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megfelelő voltát.
  • A kockázatértékelés elvégzése költséges és bonyolult lehet, különösen, ha egy vállalkozás nem rendelkezik a feladat hatékony ellátásához szükséges forrásokkal vagy a kellő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi know-how-val.
  • A megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem előmozdításával vagy kikényszerítésével foglalkozó szervezetek számára nehézséget okozhat, hogy közvetlenül elérjék a mikro- és kisvállalkozásokat.

 

Ha szeretne többet megtudni a kisebb cégeket a munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe való befektetésre ösztönző tényezőkről, olvassa el az alábbi OSHWiki cikket.  

Good safety and health is good news for MSEs (A megfelelő biztonság és egészségvédelem jó hír a mikro- és kisvállalkozásoknak)

A mikro- és kis méretű start-up vállalkozások kevesebb mint fele működik több mint öt éven át, és csupán a töredékük fejlődik fel az ipari innováció és teljesítmény hajtóerejét képező, nagy teljesítményű cégek szintjére. Egy felmérés során kimutatták, hogy az Egyesült Államokban azokban az új mikro- és kisvállalkozásokban, amelyek a működésük első vagy második évében tönkrementek, átlagosan több mint kétszer annyi munkahelyi baleset történt, mint azokban, amelyek túlélték az első öt évet.

A balesetekkel járó költségek különösen a kisebb méretű vállalkozásokat érintik, mivel ezeknél történik az összes munkahelyi baleset 82%-a és a halálos kimenetelű balesetek 90%-a.

Egy súlyos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eset katasztrofális hatással lehet egy kisvállalkozásra:

  • A mikro- és kisvállalkozások sokkal nehezebben állnak talpra bármilyen munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi esetet követően.
  • Ezek ugyanis arányaiban sokkal nagyobb hatással vannak ezekre a cégekre, mint a nagyobb vállalkozásokra.
  • A legfontosabb munkavállalók nem helyettesíthetők könnyen vagy gyorsan.
  • Az üzletmenet rövid megszakításai ügyfelek és fontosabb szerződések elvesztéséhez vezethet.
  • Egy súlyos baleset a közvetlenül felmerülő költségek, vagy a szerződések és/vagy ügyfelek elvesztése miatt akár a vállalkozás bezárásához is vezethet.
  • De még a kisebb balesetek vagy a megromlott egészségi állapot is megduplázhatja a betegszabadságok mértékét.

Az ehhez hasonló statisztikák tanúsága szerint a megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem alapvetően fontos a mikro- és kisvállalkozások sikere és hosszú távú túlélése szempontjából. Az EU-OSHA ESENER-felmérésének eredményeiből pedig kiderül, hogy egyes uniós országokban és ágazatokban még a nagyon kis vállalkozások is be tudnak számolni magas szintű munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítási gyakorlatokról. Ennek alapján feltételezhető, hogy ha ösztönző környezet teremthető, a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítása jelentősen javítható.

A hatékony munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás amellett, hogy elengedhetetlen a munkavállalók jólétének javításához, a balesetekből és megbetegedésekből fakadó termelési veszteségek minimalizálásával azt is biztosítja, hogy a vállalkozások és a gazdaságok hosszú távon virágozzanak.

Olvassa el az EU-OSHA következő jelentését: Munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítménye: áttekintés.

Az EU-OSHA segítséget nyújt a mikro- és kisvállalkozásoknak a munkahelyi kockázatok értékeléséhez

A megfelelő kockázatértékelés a kulcs az egészséges munkahelyekhez. A kockázatértékelés elvégzése azonban komoly kihívásokat tartogathat, különösen a mikro- és kisvállalkozások számára, amelyek esetlegesen nem rendelkeznek a kellő erőforrásokkal vagy a kockázatértékelés hatékony elvégzésének munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi know-how-jával.

Az EU-OSHA online, interaktív kockázatértékelési eszközének (OiRA) célja éppen e nehézségek leküzdése, lévén ez az első olyan európai uniós szintű kezdeményezés, amely az európai mikro- és kisvállalkozásokat (főként a tagállamokon, valamint az európai uniós szintű és tagállami szintű szociális partnereken keresztül) kockázataik értékelésére ösztönzi.

Az OiRA platform lehetővé teszi olyan könnyen használható és ingyenes online eszközök kidolgozását, amelyek segítségével a mikro- és kisvállalkozások lépésről lépésre elvégezhetik a számukra megfelelő kockázatértékelési folyamatokat – a munkahelyi kockázatok azonosításától és értékelésétől kezdve a döntéshozatalon és a megelőző intézkedések végrehajtásán át az ellenőrzésig és a jelentéstételig. Az eszközt az ágazati szociális partnerek (a munkáltatói és munkavállalói szervezetek) és a nemzeti hatóságok (minisztériumok, munkaügyi felügyeletek, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézetek stb.) kisvállalkozásoknak szóló, ágazatspecifikus kockázatértékelési eszközök kidolgozására használják.

Az OiRA eszközről bővebben olvashat a projekt weboldalán és a hozzá kapcsolódó OSHWiki cikkben.

Mikro- és kisvállalkozások: Nyerjen mélyebb betekintést!

Mivel a mikro- és kisvállalkozások (mkv-k) fontos szerepet töltenek be a társadalomban és az Unió gazdaságában, és tekintettel azon kihívásokra, amelyekkel ezek a vállalkozások szembesülnek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítással összefüggésben, az EU-OSHA egy hároméves projektet (2014‒2017) hajt végre azzal a céllal, hogy az európai mikro- és kisvállalkozásoknál javuljon a munkahelyi biztonság és egészségvédelem. A „SESAME” (biztonságos kis- és mikrovállalkozások) konzorciumot alkotó kutatócsoportnak kiadott projektnek

az a célja, hogy a következő három célkitűzés elérésével javuljon a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás az európai mkv-knál:

  • tényalapú támogatás nyújtása a szakpolitikai javaslatokhoz
  • a bevált gyakorlatok megállapítása Európa-szerte, valamint új és a meglévő eszközök fejlesztésének elősegítése
  • az mkv-ken belüli jó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás meghatározó tényezőivel kapcsolatos tudásalap bővítése.

A projekt négy szakaszból áll:

1. szakasz (2014–15): az mkv-ken belüli munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás aktuális helyzetének értékelése. A megállapításokat „Az európai mkv-ken belüli munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás” című jelentés ismerteti.

2. szakasz (2015–16): a munkahelyi szempont megvizsgálása az mkv-k tulajdonosaival/vezetőivel és munkavállalóival készített, egy elemző jelentésben és a nemzeti jelentésekben ismertetett személyes interjúk során.

3. szakasz (2016–17): annak megvizsgálása, mitől hatékonyak az eljárások és a bevált gyakorlatok, és a közvetítők szerepének tanulmányozása. Egy nyilvántartásban összefoglalják a megállapított bevált gyakorlatokat, egy elemző jelentésben és a nemzeti jelentésekben pedig ismertetik ennek a szakasznak az eredményeit.

4. szakasz (2017): sor kerül az utolsó elemzés elvégzésére, amely átfogó és tényalapú beszámolót ad a projektről. Egy jelentésben összevonják az összes korábbi szakasz ismereteit és az eredményeket széles körben terjesztik, majd egy zárókonferencián megvitatják az érdekelt felekkel.