Fő megállapítások

• A digitalizáció és az adatvezérelt célkitűzések maximalizálják az ellenőrzések hatékonyságát, mivel mind az öt ország kihívásokkal küzd a felügyelők és a munkaerő létszámának aránya, valamint a korlátozott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági erőforrások tekintetében.
• A végrehajtás fókuszpontja a tisztán „vezetési és irányítási” modelltől olyan támogató, ösztönző megközelítések felé tolódik el, amelyek tükrözik a különböző vállalkozások realitásait.
• A szoros együttműködési hálózatok elengedhetetlenek – egyetlen intézmény sem képes egyedül megbirkózni a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kihívásokkal, különösen a kkv-k és a kiszolgáltatott munkavállalók elérése során.
• A távoli és digitális támogatási módszerek és eszközök – a videós konzultációktól a MI-chatbotokig – a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendszerek állandó részévé váltak.
• A munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén tapasztalható fenntartható javulás a munkáltatók és munkavállalók különböző összefüggésekre és célcsoportokra szabott stratégiákkal létrejövő belső kompetenciafejlesztésén múlik.

Következtetések a szakpolitikai döntéshozók és a gyakorlati szakemberek számára

• A stratégiáknak rugalmasnak és a különböző kontextusokhoz szabottnak kell lenniük – nincs „egyenmegoldás”.
• Elengedhetetlen a portfóliószemlélet, amely több stratégia ötvözését jelenti.
• Még mindig jelentős hiányosságok mutatkoznak a beavatkozások tényeken alapuló kialakítása, monitorozása és értékelése terén.
• A technológiai fejlődés ellenére az emberi szakértelem, az ítélőképesség és a kapcsolatok továbbra is meghatározóak.
• Záró üzenet: Az összefogás, a digitális innováció és az emberi belátás ötvözésével megerősíthetjük a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendszereket, és biztonságosabb, egészségesebb munkahelyeket teremthetünk szerte Európában.

A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra gyakorolt növekvő befolyás

Az építőiparban és az agrár-élelmiszeriparban a beszerzők és a beszállítók között fennálló ellátásilánc-kapcsolatok egyre nagyobb mértékben befolyásolják a munka megszervezését és ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén elért eredmények már nem csak vállalati szinten dőlnek el, ugyanis a lánc korábbi szakaszaiban helyet foglaló döntéshozók is meghatározó szerepet játszanak.

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság akkor javul leginkább, ha a vállalatok az alábbi két eszközt egyszerre alkalmazzák:

• Szerződéses irányítás: formális követelmények, szabványok, tanúsítványok, auditok.
• Kapcsolati irányítás: együttműködés, párbeszéd, közös célok.

Ez a hibrid megközelítés segíti a felelősség méltányos megosztását, növeli a bizalmat, és folyamatos fejlődést tesz lehetővé a teljes lánc mentén.

Gyakorlati befolyásoló eszközök

• Egyértelmű munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szempontok a versenyeztetés és a beszerzés során.
• Átlátható követelmények a beszállítók kiválasztása terén.
• Szigorúbb, munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra összpontosító szerződési feltételek.
• Folyamatos, együttműködésen alapuló nyomon követés a beszállítókkal.
• A bizalom és az együttműködés kultúrája.

Ágazatspecifikus ismeretek: építőipar és agrár-élelmiszeripar

Építőipar:

• Az ügyfelek és a vállalkozók közötti közös biztonsági kultúra hangsúlyozása különösen hatékony stratégia.
• Több vállalkozó együttműködése esetén a biztonsági kultúra kulcsszerepet játszik.
• Az egységes értelmezés, a munkavállalói elkötelezettség és az alulról felfelé építkező kommunikáció alapvető fontosságú.

Agrár-élelmiszeripar:

• A hibrid irányítási modell növeli a bizalmat és a felelősségmegosztást.
• Az eredmények mérhető javulást mutatnak a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint a munkakörülmények terén.

Szakpolitikai iránymutatások a szabályozók és a gyakorlati szakemberek számára

• A kutatások azt mutatják, hogy a piaci befolyás jelentős szerepet játszhat az ellátási láncon belüli munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdításában, azonban a piaci befolyás nem helyettesítheti a szabályozást.
• Építsenek be átlátható munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szempontokat a köz- és magánbeszerzésekbe.
• Kezeljék a kkv-k által az ellátási láncra vonatkozó követelmények teljesítése során tapasztalt sajátos kihívásokat.
• Integrálják a beszerzési és a vállalati társadalmi felelősségvállalási/társadalmi fenntarthatósági csoportokat, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság magasabb prioritást kapjon.
• Alkalmazzanak hosszabb távú szerződéseket a beszállítói stabilitás és a beruházások ösztönzése érdekében.
• Építsenek bizalmat rendszeres helyszíni látogatásokkal és többek között a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kérdéseiről folytatott nyílt párbeszéddel.
• Előre nem látható problémák esetén alkalmazzanak rugalmas teljesítési feltételeket, és támogassák a beszállítókat.