Egészségügyi felülvizsgálati programokat csak akkor kell kidolgozni, ha azok javítják a kockázatokkal szembeni védelmet és a kockázatok megelőzését, valamint megfelelnek a következő négy kritériumnak: szükségesség, relevancia, tudományos hitelesség és hatékonyság. Ezeket általában foglalkozási egészségügyi szolgáltatók végzik. A Munkahelyi egészségügyi etikai kódexszel foglalkozó nemzetközi bizottság etikai követelményeket határoz meg az egészségügyi felülvizsgálat tekintetében.

Egyes európai irányelvek és nemzeti jogszabályok meghatározzák a konkrét tényezők egészségügyi felülvizsgálatának tartalmát és módszereit. Nyilvántartást kell vezetni és az eredményekről a munkavállalókat értesíteni kell. Mivel azonban ezek az információk bizalmasak, a munkáltatót kizárólag a munkavállaló munkaalkalmasságáról és a munkahelyen szükséges intézkedésekről kell tájékoztatni.

A nyomon követésre és az egészségügyi felülvizsgálatra vonatkozó adatok hozzáférhetővé tételének feltételeit, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat szintén az irányelvek tartalmazzák. A rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó irányelv meghatározza például, hogy a nyilvántartásokat 40 évig kell megőrizni.

A biológiai anyagoknak munkavégzéssel összefüggésben való kitettség számos egészségügyi problémát okozhat, ideértve a fertőző betegségeket, a rákot és az allergiát. Egyes biológiai anyagok a magzatokra is károsak lehetnek.

Az egyes szektorokban – például az egészségügyben, az állat-egészségügyben, a mezőgazdaság, a szennyvízkezelés területén, vagy a laboratóriumokban – dolgozó munkavállalók különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. E munkavállalók közvetlenül mikrobákkal dolgozhatnak vagy azoknak a testnedvekkel és termőfölddel való kapcsolatba kerülés során lehetnek kitéve. Amennyiben a biológiai anyag expozíciójának forrása ismert, viszonylag egyszerű annak egészségre gyakorolt káros hatásainak megelőzése. A nem ismert forrásból származó expozíció kockázatának kezelése lényegesen nehezebb.

Az EU-OSHA kiadványai a témában:

Biológiai anyagok és a munkával összefüggő betegségek: szakirodalmi áttekintés, szakértői felmérés és a monitoring rendszerek elemzése: Jelentés és Összefoglalás

A biológiai anyagoknak való kitettség magas kockázatával járó ágazatokat feltáró vitaanyagok: egészségügy, utazással és utazókkal való kapcsolattartással járó munkakörök, állatokkal kapcsolatos foglalkozások; hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés; valamint szántóföldi gazdálkodás.

A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések korai figyelmeztető jeleire vonatkozó jelentések nyomon követése elősegítheti azoknak a helyzeteknek vagy munkahelyeknek a felismerését, ahol a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás javítása szükséges. Annak érdekében, hogy a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések korai figyelmeztető jeleit fel lehessen ismerni, az EU-OSHA közzétette a figyelmeztető és jelző rendszerekre vonatkozó kutatásait:

Figyelmeztető és jelző rendszerek – szakirodalmi áttekintés

Figyelmeztető és jelző rendszerek – szakértői munkaértekezlet - eljárások

Figyelmeztetési és jelzési megközelítések az EU-ban a munkahelyi betegségek azonosítására: Jelentés és Összefoglalás

Figyelmeztő és jelzőrendszerek – szakpolitikai munkaértekezlet – eljárások 

Figyelmeztetési és jelzési megközelítések az EU-ban a munkahelyi betegségek azonosítására: Prezentáció a szakértői közönség számára

Tekintse meg a szakértői vitairatokat a Figyelmeztető és jelzőrendszerek témakörében

Az utóbbi 10 évben a munkahelyi balesetek száma 25%-kal csökkent. Ennek ellenére a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések évente még mindig 2,4 millió halálesetet okoznak világszerte, amelyből 200 000 Európában történik. 

Az EU-OSHA munkavégzéssel összefüggő megbetegedésekre vonatkozó munkájának célja a megelőzés, a politikák és a gyakorlatok megalapozása. Emellett a másik fontos célkitűzés a foglalkozási megbetegedések terheinek mértékére vonatkozó áttekintés elérhetővé tétele.

A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések közé tartoznak:

Jelenlegi projektek

Az EU-OSHA 2015-ben a munkavégzéssel összefüggő megbetegedésekkel kapcsolatos kutatások, politikák és gyakorlatok alábbi három területére vonatkozó áttekintő projektet indított:

Fogalommeghatározások és szabályok

A „munkavégzéssel összefüggő megbetegedés” a munkahelyi jellemzők által okozott vagy súlyosbított megbetegedés. Ezek közé tartoznak a – foglalkozási és nem munkavégzéssel összefüggő tényezőkből álló – összetett okokkal bíró megbetegedések.

A „foglalkozási megbetegedés” minden olyan betegség, amelyet elsősorban a munkavégzés során érvényesülő fizikai, szervezeti, kémiai vagy biológiai kockázati tényezőknek vagy e tényezők kombinációjának való kitettség okoz. A foglalkozási megbetegedések elsősorban azok, amelyek a nemzeti jogszabályokban a munkavégzés során érvényesülő kockázati tényezők következtében kialakuló megbetegedésekként szerepelnek. A foglalkozási megbetegedés elismerése kártérítéshez vezethet, ha egyértelmű, hogy a foglalkozási expozíció és a betegség között ok-okozati kapcsolat áll fenn.

A foglalkozási betegségek európai jegyzéke ajánlásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tagállamok nemzeti jegyzékének mely foglalkozási megbetegedéseket kell tartalmaznia. Az európai jegyzék emellett ajánlásokat tesz a kártérítésre, megelőzésre és statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó szabályok bevezetése tekintetében is.

A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések jegyzékbe vett foglalkozási megbetegedésként való elismeréséhez szükséges diagnosztikai és expozíciós tényezőket a nemzeti és uniós szintű iránymutatások határozzák meg. A kártérítéshez emellett – főként az egészségkárosodás és munkaképtelenség minimális mértékére vonatkozó – további tényezőket is lehet alkalmazni. Az éves jelentéseiben – például a munkahelyi biztonság és egészségvédelem helyzetére vonatkozó jelentésekben – számos tagállam közzétesz a jegyzékbe vett foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó adatokat.

Mi okozza a betegségeket a munkahelyeken?

Számos betegséget – ideértve a rákot, légúti megbetegedéseket, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, bőrbetegségeket, mozgásszervi betegségeket és mentális egészségügyi rendellenességeket – okozhat vagy súlyosbíthat a munkavégzés. Bár e betegségek okai igen összetettek lehetnek, egyes munkahelyi expozíciók kiemelt okozói a betegségek kialakulásának vagy súlyosbodásának. Ezek közé tartoznak:

Fontos szorosan nyomon követni az ilyen expozíciókkal, valamint azok egymással és a munkavégzés változó formáival való kombinációjával összefüggő kockázatokat.

Figyelemfelhívás és a megelőzés népszerűsítése

A vállalkozások szintjén a helyes gyakorlatok közé tartozik a kockázatmegelőzésre és a munkahelyi jóllétre irányuló kultúra népszerűsítése. Elengedhetetlen emellett, hogy a vállalkozások felmérjék és kezeljék a kockázatokat és tiszteletben tartsák a megelőzés fontossági sorrendjét.

A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések előfordulása csökkentésének másik megfelelő módja a proaktív nyomon követés alkalmazása az egészségkárosodások megelőzése érdekében, illetve az egészségesebb munkahely ösztönzése a munkahely egészségének előmozdítását célzó tevékenységekkel.