Header logos section
Header form
Az adatvizualizációs eszközök az európai munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseivel kapcsolatos tényeket és adatokat mutatják be, például a kockázatkezelésre, a munkakörülményekre, a demográfiai helyzetre, az egészségügyi hatásokra, a szakpolitikákra, valamint a stratégiákra vonatkozóan.
A felhasználóbarát eszközök lehetővé teszik, hogy ország, ágazat vagy egyéb változók alapján szűrve tekintsük meg a főbb megállapításokat és adatokat.
A a szociális jogok európai pillére garantálja a biztonságos és egészséges munkahelyi körülményekhez való alapvető szociális jogot Európában. A húsz alapelvre épülő európai pillér célja, hogy új és hatékonyabb jogokat biztosítson a polgárok számára, ideértve a méltányos munkafeltételeket, az esélyegyenlőséget és a munkaerőpiachoz való hozzáférést.
A hosszabb ideig tartó és egészségesebb, munkával töltött évek csökkenthetik a bizonytalanságot amellett, hogy javítják a termelékenységet. A megfelelő munkahelyi biztonság és egészség kétség kívül számos előnnyel jár, mint például a betegség miatti távollét és az egészségügyi költségek csökkentése, az idősebb munkavállalók foglalkoztatásban tartása, a hatékonyabb munkamódszerek és technológiák ösztönzése, valamint a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly elérése.
Az EU-OSHA 2014-ben indította el a társadalom és az uniós gazdaság szempontjából létfontosságú mikro- és kisvállalkozásoknál a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelésében alkalmazott hatékony szabályzatok, stratégiák és gyakorlati megközelítések azonosítására irányuló 3 éves projektjét. A projekt, amellyel a „SESAME” (biztonságos kis- és mikrovállalkozások) konzorciumot alkotó kutatócsoportot bíztuk meg, négy fázisban zajlott: az 1. fázis értékelte a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jelenlegi helyzetét a mikro- és kisvállalkozásoknál; a 2.
Közepestől hosszú időtartamúig terjedő betegállományt követően a munkába való visszatérés igen összetett folyamat. Számos lépést foglal magában és olyan szakmák együttműködését igényli, amelyek nem szükségszerűen rendelkeznek tapasztalattal e téren. A munkába való visszatérés központjában a munkahelynek kell állnia. Éppen ezért az EU-OSHA a rehabilitációval és a munkába való visszatéréssel kapcsolatos politikák és rendszerek kutatására adott megbízást, amely összegyűjti a helyes gyakorlatokat Európa minden területéről.
Európában évről-évre nagyjából 1,6 millió munkaképes korú embert diagnosztizálnak rákkal. A munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedésekre vonatkozó EU-OSHA munkaértekezleten bemutatott kutatás szerint azonban annak ellenére, hogy léteznek a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre (MSD) és a stresszel kapcsolatos egészségügyi problémákra vonatkozó intézkedések, a rákkal – ideértve a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedéssel – küzdő munkavállalók számára kevés reintegrációs és munkába való visszatérésre irányuló intézkedés áll rendelkezésre.
Egyre több rák túlélő tér vissza a munkába. Fontos elősegíteni a rák túlélőinek rehabilitációját, mind e sérülékeny csoport jóllétének előmozdítása, mind pedig a kapcsolódó társadalmi és gazdasági hatások csökkentése érdekében. Az EU-OSHA foglalkozott ezzel a kérdéssel és a rákból felépülők rehabilitációjára és munkába való visszatérésére vonatkozó áttekintést és a vállalkozásoknak címzett ajánlásokat tett közzé.
Rehabilitáció és visszatérés a munkába a rákból felépülve: Szakirodalmi áttekintés
9 rehabilitációra/munkába való visszatérésre vonatkozó esettanulmány
