| Safety and health at work EU-OSHA

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153 cikke felhatalmazza az Uniót, hogy irányelveket fogadjon el a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén. A széles alkalmazási körű keretirányelv, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem meghatározott szempontjaira összpontosító további irányelvek jelentik az európai biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok alapját.

Az uniós irányelvek nemzeti jogba történő átültetése során a tagállamok szigorúbb szabályokat is elfogadhatnak a munkavállalók védelme érdekében. Ennélfogva a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén érvényes jogi követelmények eltérőek lehetnek az Unió tagállamaiban.

Irányelvek témakörök szerint

Az irányelvek összefoglalói csak angol nyelven érhetők el, de az egyes összefoglalók végén található linkek az irányelv teljes szövegére mutatnak, amely valamennyi európai uniós nyelven hozzáférhető.

A keretirányelv mellet egy sor egyedi irányelvet fogadtak el, amelyek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem meghatározott szempontjaira összpontosítanak. A keretirányelv azonban továbbra is alkalmazandó az egyedi irányelvek által érintett valamennyi területen. Amennyiben az egyedi irányelvek szigorúbb, illetve különös rendelkezéseket tartalmaznak, ezek a speciális rendelkezések az irányadóak. Az egyedi irányelvek hozzáigazítják a keretirányelv elveit a következőkhöz:

Meghatározott feladatok (pl. kézi tehermozgatás)
Meghatározott munkahelyi veszélyek (pl. veszélyes anyagoknak vagy fizikai tényezőknek való kitettség)
Meghatározott munkahelyek és ágazatok (pl. időszakos munkahelyek, nyersanyag-kitermelő iparágak, halászhajók)
Meghatározott munkavállalói csoportok (pl. terhes nők, fiatal munkavállalók, határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók)
Egyes, munkával kapcsolatos szempontok (pl. munkaidő-szervezés)

Az egyedi irányelvek határozzák meg a kockázatok felmérésének módját, és egyes esetekben bizonyos anyagokra vagy tényezőkre határértékeket állapítanak meg.

Az Európai Bizottság a három legkiemeltebb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedését a Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek – Az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló jogszabályainak és politikájának modernizálása című közleményében jelentette be, amelynek alapjául Az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelveinek utólagos értékelése (REFIT-értékelés) dokumentum szolgált.

Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján van néhány olyan európai uniós irányelv, amely a biztonsági és egészségvédelmi szempontokkal foglalkozik. Ezen a jogalapon, az úgynevezett „új megközelítés” alapján számos technikai irányelvet fogadtak el, amelyek révén az európai szabványügyi szervezetek – az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) – rendszeresen meghatározzák és frissítik az európai szabványokat.

Európai jogalkotási folyamat

A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó, 2021-2027-as uniós stratégiai keret meghatározza az európai biztonsági és egészségvédelmi politika keretrendszerét. Európai szinten a jogalkotási kezdeményezések kiindulópontja az Európai Bizottság által kidolgozott jogalkotási javaslat. A „rendes jogalkotási eljárás” alapján az Európai Tanács és az Európai Parlament fogadja el az uniós irányelveket. Bizonyos esetekben jogalkotási hatáskörüket az irányelvek műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében átruházzák az Európai Bizottságra.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén az európai szociális partnerek is létfontosságú szerepet játszanak az európai döntéshozatali folyamatban, mivel különböző szakaszokban konzultálni kell velük. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés előirányozza azt a lehetőséget is, hogy önálló megállapodásokat kössenek. Eddig az európai szociális párbeszéd nyomán számos önálló megállapodást fogadtak el.

A biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok történeti áttekintése

A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó első európai irányelveket az általános piaci harmonizációra vonatkozó rendelkezések alapján fogadták el, mivel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén az 1980-as évek közepéig a Szerződésből hiányzott az egyértelműen meghatározott jogalkotási hatáskör. Azelőtt a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet az Európai Gazdasági Közösség piacharmonizációs politikájához és gazdaságpolitikájához kapcsolódó területnek tekintették. Például a munkahelyi biztonsági jelzésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 77/576/EGK irányelvet és a vinil-klorid monomerekre vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek harmonizálásáról szóló 78/610/EGK irányelvet ennek alapján fogadták el.

Az 1987-es Egységes Európai Okmány fontos lépést jelentett, amennyiben a szociálpolitikával kapcsolatban a Szerződéshez képest új jogi szabályozást vezetett be, amelynek célja „különösen a munkakörnyezet tekintetében a munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának javítása”. E rendelkezésnek a Szerződésbe történő beillesztésével nyilvánvalóvá tették a biztonságos munkafeltételek jelentőségét. Ezenkívül az új szociális fejezet felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy európai szinten ösztönözze a munkáltatók és a munkavállalók képviselői közötti társadalmi párbeszédet.

Az 1997-es Amszterdami Szerződéssel a szociálpolitikai megállapodás Szerződésbe való beépítése révén tovább erősödött az európai szociálpolitikák terére vonatkozó jogalkotási hatáskör. A Lisszaboni Szerződés – a szociálpolitikára vonatkozó cikkek újraszámozásától eltekintve – megőrizte az EKSz. korábbi 136. cikke és az azt követő cikkek rendelkezéseinek lényegét (most az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikke és az azt követő cikkek).

A munkavállalók balesetekkel és megbetegedésekkel szembeni védelme nem csupán jogi és etikai kérdés, hanem a növekedést és a gyarapodást támogató vállalkozások ismérve.

Kockázatcsökkentés felülről lefelé

A vállalatvezetők – felső vezetés, igazgatók és/vagy igazgatótanács – feladata a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzése. Ez a következőkkel valósítható meg:

Elkötelezettség hatékony munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítási stratégia iránt, illetve az ezzel kapcsolatos tájékoztatás
Kiválóan működő biztonsági és egészségvédelmi irányítási rendszerek kifejlesztése
Az ilyen rendszerek teljesítményének figyelemmel kísérése
Példamutató magatartás a biztonsági eljárások folyamatos betartásával
A munkavállalók ösztönzése a megfelelő biztonsági és egészségvédelmi előírások betartására

A rossz vezetés ára

A nem hatékony vagy nem létező vezetés a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kapcsán balesetekhez vagy akár halálos kimenetelű balesetekhez, illetve rossz mentális vagy fizikai egészségi állapothoz vezethet a munkavállalók körében. Sértheti a vállalat jó hírnevét. A rossz vezetés valójában például a betegszabadságok, a kiesett munkaidő és a kifizetett kártérítés miatt jelentős pénzügyi költségekkel járhat.

A helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vezetés révén ezzel szemben:

megelőzhetők a balesetek és a megbetegedések;
javul a termelékenység és a hatékonyság;
javul a munkamorál;
a vállalatok új szerződéseket nyerhetnek el, és jól képzett munkavállalókat vonzhatnak.

Főszerepben a biztonság és az egészség

Néhány egyszerű lépést követve biztos lehet abban, hogy az Ön vállalatában megfelelő a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vezetés. Íme néhány gyakorlati tipp a az Egyesült Királyság Egészségügyi és Biztonsági Hivatalának útmutatójából:

Rendszeresen végezzen kockázatértékelést, és intézkedjen az eredményeknek megfelelően.
Mindig vegye figyelembe az új munkavállalók felvételének, illetve az új folyamatok és munkamódok bevezetésének biztonsági és egészségvédelmi vonatkozásait.
A látható vezetés hatékony. Gondoskodjon arról, hogy a vezetőség rendszeresen látogatást tegyen a munkavégzés helyén, és beszéljen a munkavállalókkal a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos problémákról és megoldásokról.
Legyen elkötelezett a biztonsági és egészségvédelmi kérdések iránt: ügyeljen arra, hogy ezek a kérdések mindig szerepeljenek az igazgatótanácsi értekezletek napirendjében.
Gondoskodjon a vezetők biztonsági és egészségvédelmi képzéséről, közben pedig hangsúlyozza a munkahelyi biztonság és egészségvédelem fontosságát.

Közös munka: a munkavállalók bevonása

A helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vezetés sikerének egyik kulcsa a munkavállalók bevonása. A munkáltatók jogi kötelessége konzultálni a munkavállalókkal a biztonsági és egészségvédelmi kérdésekről. A minimumkövetelmények túlteljesítésének azonban több előnye is van. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás nagyobb eséllyel válik sikeressé, ha ösztönzi a munkavállalók aktív részvételét, és párbeszédet kezdeményez a munkavállalók és a vezetőség között.

Az EU-OSHA 2012-ben kétéves kampányt indított el a témával kapcsolatban 2012–2013. évi „Egészséges munkahelyek” kampány – Együtt a kockázatok megelőzéséért címmel.

A kampányt egy teljesítményértékelő rendezvény zárta. A vezetőségi képzéssel és a vállalati biztonsági és egészségvédelmi kultúrával is foglalkozó műhelytalálkozókon a kampány partnerei bevált módszereket osztottak meg egymással.

Ha a gyermekek az írás- és olvasástanulással egy időben elkezdenek a biztonságról és az egészségvédelemről tanulni, akkor az a mindennapjaik – a munka, a játék és az élet – természetes részévé válik. A gyermekkorban kialakuló helyes biztonsági és egészségvédelmi attitűd a munkával töltött idő során is megmarad.

Korai kezdés, biztonság egy életen át: sikeres munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi oktatás

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem az egyes tantárgyakba integrálva jobban elsajátítható, mint különálló ismeretanyagként. A gyakorlati tanulás és a valós életből vett példák segítenek, hogy a gyermekek és a fiatalok is megértsék az üzenetet. A fő üzenetek különféle módokon ismétlődhetnek az eltérő korcsoportok körében, legyen szó akár általános iskolai diákokról vagy szakiskolai tanulókról.

Az egész iskolára kiterjedő megközelítés az ideális modell. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem integrációja sokkal nehezebben megvalósítható és kevésbé szervezett a magasabb tanulmányi szinteken – különösen az egyetemeken. Ugyanakkor ez esetben is az egész intézményre kiterjedő modellt kell alkalmazni. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi hatóságokkal történő kapcsolatépítés és partnerség nagyon fontos a sikeres integráció szempontjából.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem integrációja az iskolai életbe

Az egész iskolára kiterjedő megközelítés az oktatási és az iskolairányítási modellt is érinti. A tanulók és az iskolai dolgozók az alábbi eszközök révén igyekeznek biztonságosabb és egészségesebb munka- és tanulási környezetté tenni az iskolát:

Kockázatokkal kapcsolatos oktatás és munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás; példa: a tanulók bevonása a veszélyek feltérképezésébe.
Egészségvédelmi oktatás és egészségjavító intézkedések; példa: „egészséges iskolák” kezdeményezések.
Az emberi méltóság és tisztelet támogatása; példa: bántalmazás- és konfliktuskeltés elleni kampányok.
Környezettudatosság; példa: hulladékok újrahasználata és újrafelhasználása.

Tippek a sikeres integrációhoz

Esettanulmányokból tudjuk, hogy a következők segítik az egész iskolára kiterjedő megközelítés megvalósítását:

A tanárokat és tanulókat motiváló igazgatói vezetés
A tanulók, szülők és tanárok bevonása
Gyakorlati támogatás és eszközök biztosítása; a „
Napo tanári eszköztára
” hasznos forrás
Tanári szakképzés
Iskolák közötti hálózatépítés
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi, valamint az oktatási hatóságok közötti együttműködés
Gyakorlati oktatás, valamint a kockázatokkal kapcsolatos oktatás tantárgyakkal történő összekapcsolása

További információ:

Jelentés a munkahelyi biztonság és egészségvédelem iskolai tantervi programokba történő beépítéséről
Hálózatépítés a többi szakmabelivel az ENETOSH hálózaton keresztül

Az alábbi szövegrészletek az igazgatási tanács által elfogadott szervezeti stratégiából származnak. Kifejezik azt, hogy az igazgatási tanács mit vár el az Ügynökségtől a megbízatása teljesítése során.

Küldetésünk

Olyan megbízható és lényeges adatokat, elemzéseket és eszközöket készítünk, gyűjtünk és teszünk közzé, amelyek elősegítik az ismeretbővítést, a szemléletformálást és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi ismeretek, illetve helyes gyakorlatok cseréjét, és amelyek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén érdekeltek szükségleteit szolgálják.

Jövőképünk

Szeretnénk, ha az EU-OSHA az egészséges és biztonságos munkahelyek megvalósítását ösztönző elismert szervezetté válna, amely feladatait a tripartizmus elve alapján, tevékenyen és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kockázatmegelőzési kultúráját szem előtt tartva látja el, hogy így törekedjen az intelligens, fenntartható, hatékony és inkluzív gazdaság megvalósítására.

Az EU-OSHA az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információs ügynöksége. Munkájával hozzájárul az Európai Bizottság munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2021-2027-es stratégiai keretrendszeréhez, továbbá más kapcsolódó uniós stratégiákhoz és programokhoz.

További információkat szervezeti stratégiánkban és munkaprogramjainkban és az alapító rendeletben talál.

A tagállamok a munkavállalók védelme érdekében szigorúbb szabályokat fogadhatnak el, jogszabályaiknak azonban meg kell felelniük a minimumszabályoknak. Emiatt a nemzeti biztonsági és egészségvédelmi szabályok Európa-szerte váltakoznak.

A nemzeti végrehajtási intézkedések felsorolása az irányelvek összefoglalása végén található az EU-OSHA európai irányelvekről szóló részében. Például ha a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelvet választjuk ki, a lap alján megtaláljuk az EUR-Lex weboldalára mutató linket, ahol fel vannak sorolva az ezt az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok.

Az Európai Bizottság elvégezte az EU munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelveinek az uniós tagállamokban történt gyakorlati végrehajtásának értékelését (2015.), amely szintén összefoglalásra került egy rövidebb összefoglaló jelentésben.

A nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályokról további információkat talál az OSHwiki nemzeti rendszerekről szóló cikkeiben is.

Még többet megtudhat a nemzeti jogszabályokról, ha felveszi a kapcsolatot az érdeklődése szerinti tagállam megfelelő EU-OSHA fókuszpontjával.

Az európai irányelvek minimumkövetelményeket és alapvető elveket határoznak meg, így például a megelőzés és a kockázatértékelés elvét, valamint megállapítják a munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségeit. Egy sor európai iránymutatás az európai irányelvek, valamint az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott európai szabványok végrehajtásának megkönnyítésére törekszik.

A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben bejelentett EU 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret meghatározza a munkavállalók egészségének és biztonságának javításához szükséges kulcsfontosságú prioritásokat és intézkedéseket. A stratégiai keret háromoldalú megközelítést alkalmaz, és három fő célkitűzésre összpontosít: a változások előrejelzésére és kezelésére, a megelőzés növelésére és a felkészültség fokozására.

A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos bővebb információk az Európai Bizottságnak a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága honlapján olvashatók.

Az alábbi részek az európai jogszabályokról, azok végrehajtásáról és a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó egyéb gyakorlati dokumentumokról témakörök szerint nyújtanak tájékoztatást.

Itt a kiemelt európai projektek eredményeiből és az EU-OSHA által elvégzett, az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérésből (ESENER) származó, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos tényeket és adatokat találhat.

Az eredményeket felhasználóbarát adatvizualizációs eszközeink segítségével mutatjuk be, áttekintést nyújtva a munkahelyi kockázatok kezelésének módjáról, a munkakörülményekről, a demográfiai helyzetről, valamint a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos politikákról és stratégiákról.

Közvélemény-kutatásokat is végzünk, hogy megtudjuk, mit gondolnak az emberek a munkakörnyezetükről. Ezek eredményei alább tekinthetők meg.

E tények és adatok gyűjtése fontos részét képezi a munkánknak. Az eredmények segítenek a szakpolitikai döntéshozóknak és a kutatóknak a kialakulóban lévő trendek azonosításában.

Itt találhatók a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatok megismertetését és kezelését elősegítő fő forrásaink.

Az OiRA egyszerűbbé teszi a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatok értékelését és kezelését; az OSHwiki bőséges információt tartalmaz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem minden szempontjáról; az e-útmutatók a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelésére vonatkozóan nyújtanak iránymutatást; és a további források között szerepelnek az infografikák, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kampány eszköztára, a Napo-filmek és a Napo tanári eszköztára, az adatvizualizációs eszközök és egyéb gyakorlati eszközök és útmutatások.

22/09/2014