Napo és munkatársai nyelvek nélkül fejezik ki magukat a rajzfilmsorozat epizódjaiban, aminek köszönhetően bármilyen hátterű és kultúrájú korcsoportok képesek megérteni Napót és azonosulni vele. A filmek számos biztonsági és egészségvédelmi témát érintenek, köztük az alábbiakat:

• Munkával kapcsolatos stressz és pszichoszociális kockázatok: Napo...Amikor elszakad a cérna
• Botlás és esés: Napo... Nem vicces
• Vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi kockázatok: Veszély: vegyi anyagok!

Mielőtt Napo filmjeit felhasználná, kérjük, olvassa el figyelmesen a jogok és az engedélyek részt.

Ezek az online források segítik a szervezeteket abban, hogy a Napo-filmeket ne csupán az egészségi és biztonsági problémákra való figyelemfelkeltésre használják, hanem arra is, hogy csoportos vitákat kezdeményezzenek saját alkalmazottaik és az ellátási láncaikban dolgozó munkavállalók között. Az eszközök szakmai képzéseken való használatra is alkalmasak.

Az első sorozat, amelynek címe „A váz- és izomrendszeri megbetegedések megértése”, abban segít az egyéneknek és a szervezeteknek, hogy a munkavállaló életének minden oldaláról megvizsgálják a váz- és izomrendszeri megbetegedéseket, például a hátfájást, a felső végtagi rendellenességeket és az ismétlődő megterhelés okozta sérüléseket. Ez a fajta gondolkodás segítheti a szervezeteket abban, hogy teljes körű megoldásokat dolgozzanak ki a váz- és izomrendszeri megbetegedések hatásának csökkentésére, ezáltal segítve a kielégítő munkahelyi élet biztosítását az egyének, a családjaik és a közösségeik számára.

Napo segítségével az általános iskolás gyermekek is megismerhetik a biztonság és egészségvédelem témaköreit. Az EU-OSHA munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos online eszköztárat dolgozott ki a tanárok számára. Az oktatási csomagok a következőket tartalmazzák:

• Fő mondanivalókat és a tanulási célokat
• A javasolt feladatokat és internetes forrásokat
• 45 perces óraterveket

A sikeres próbaprojektet követően az óraterveket Európa-szerte továbbfejlesztik és kibővítik.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendelet nemzeti fókuszpontok létrehozását írja elő, amelyeket nemzeti hatóságok vagy egy általuk kijelölt intézmény koordinál.

A nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban a nemzeti hatóságok figyelembe veszik a nemzeti szintű szociális partnerek véleményét.

Minden fókuszpont igazgatja a saját, a kormányból, szerveiből és a munkaadói, valamint a munkavállalói képviselőkből álló háromoldalú hálózatát. A nemzeti hálózat az adott tagállami helyzetet tükrözi, és nem az EU-OSHA határozza meg a felépítését.

A hálózat hozzájárul az EU-OSHA munkájához és a termékek, valamint az információk nemzeti érdekelt felek részére történő terjesztésének mechanizmusához. A fókuszpontok emellett aktívan részt vesznek az EU-OSHA kampányok tervezésében és végrehajtásában, valamint a nemzeti szakértőknek az ügynökség csoportjaiba és szemináriumaira történő kinevezésében.

Norvégia, Izland és Liechtenstein EGT-ország lévén szintén rendelkezik nemzeti kapcsolattartó pontokkal, amelyek teljes mértékben részt vesznek az EU-OSHA fókuszpontokból álló hálózatában. Ezek az országok ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a tagállamok. EFTA-tagországként Svájc szintén része az EU-OSHA fókuszpontokból álló hálózatának.

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) által finanszírozott program révén az EU-OSHA a Nyugat-Balkánon és Törökországban is rendelkezik nemzeti kapcsolattartó pontokkal. A programban jelenleg az alábbi országok vesznek részt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó (az ENSZ BT 1244(1999) határozatában foglaltak szerint), Montenegró, Szerbia és Törökország.

Az együttműködés célja ezen országok felkészítése arra, hogy a jövőben teljes mértékben részt vehessenek az EU-OSHA hálózatában, és közreműködjenek a kockázatmegelőzési kultúra fejlesztésében. A támogatott tevékenységek körébe általában információcsere, valamint a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos tájékoztatás tartozik az Egészséges munkahelyek kampányokkal összhangban.

Az eszköztár segíti a kampány megtervezését és a következők meghatározását:

• Üzenetek
• Célközönség
• Földrajzi eloszlás
• Költségvetés stb.

Nincsenek azonban szigorúan követendő szabályok. Az eszköztár inkább javaslatokat nyújt, amelyek az egyes szervezetek igényeihez és az egyéni körülményekhez igazíthatók.

Az eszköztár olyan forrásokat javasol, amelyek sikeressé tehetik a kampányt. Idetartoznak a következők:

• Médiakommunikáció
• Reklám
• Rendezvények

Az eszköztár tippeket és trükköket, valamint az eszközök használatával kapcsolatos szemléltető példákat tartalmaz.

A munkáltató kötelessége a dolgozók biztonságának és egészségének megóvása. A fiatal munkavállalók védelme különös figyelmet igényel. A munkáltatóknak a fiatal munkavállalók munkába állása előtt kockázatértékelést kell végezniük, és intézkedéseket kell bevezetniük a védelmük érdekében.

A fiatal munkavállalóknak megfelelő munkát kell adni, és megfelelő képzést és felügyeletet kell biztosítani a számukra. A munkáltatóknak erős biztonsági kultúrát kell ösztönözniük, és be kell vonniuk a fiatal munkavállalókat a biztonsági kérdésekbe. A 18 év alatti munkavállalókra nézve különleges szabályokat kell alkalmazni.

A 94/33/EK tanácsi irányelv előírja a munkáltatók jogi kötelezettségeit. Ezekről a kötelezettségekről a tagállamok saját tagállami szabályokban rendelkeznek. A nemzeti biztonsági és egészségügyi szervezetek és szakszervezetek hathatós tanácsokat nyújthatnak az érdeklődőknek.

A munkaadóknak szóló tájékoztatóban további információk találhatók.

A fiatal munkavállalóknak joguk van kérdezni, beszélni aggályaikról és visszautasítani a nem biztonságos munkát.

Ugyanakkor kötelesek követni a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályokat, és ügyelni a saját és kollégáik biztonságára.

Ha Ön fiatal munkavállaló, és problémája van, a legfontosabb, hogy elmondja valakinek. Beszéljen a főnökével, ha van rá lehetősége. Ha nincs, beszéljen a biztonsági képviselőjével, a munkahelyi egészségvédelemmel foglalkozó személyzettel vagy a szülőjével, gondviselőjével, esetleg egy olyan kollégájával, akiben megbízik. A nemzeti biztonsági és egészségügyi szervezetek és szakszervezetek hathatós tanácsokat nyújthatnak az érdeklődőknek.

• Kérdezzen, ha bármiben is bizonytalan.
• Ismerje a jogait, és tudja, hol kérhet segítséget.
• Legyen tudatában a kockázatoknak, és hogy mit kell tennie vészhelyzetben.
• Ne vállaljon el feladatokat képzés nélkül, és kövesse az eljárásokat.

A fiatal munkavállalóknak szóló tájékoztatóban további információk találhatók.

Az oktatók fontos szereppel bírnak. Ha már kora gyermekkortól megfelelő attitűdre tudják nevelni a fiatalokat, és megértetik velük a kockázatmegelőzés fontosságát, hozzájárulnak ahhoz, hogy biztonságos életet élhessenek.

Az EU-OSHA a népszerű Napo figurát felhasználva tervezte meg a tanároknak szóló munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi oktatási eszközeit, amelyek célja, hogy Napo-klipek és kreatív feladatok segítségével tanítva, mégis szórakoztató és fantáziadús módon ismertesse meg az általános iskolás gyerekekkel a biztonság és egészségvédelem témaköreit.

A szakképzések és a munkatapasztalat-gyűjtést ösztönző áthelyezések megszervezésében részt vevő oktatóknak egyeztetniük kell a biztonsági és egészségvédelmi intézkedésekről a munkáltatóikkal.

Tudjon meg többet az a biztonság és egészségvédelem oktatásba történő integrálásáról.

A szülők úgy segíthetnek a fiataloknak, ha biztosítják, hogy a fiatalok ismerjék a jogaikat és kötelezettségeiket. Ezenkívül azzal is segíthetnek, ha beszélnek nekik a munkáról, a továbbtanulásról, a biztonságukról és az egészségükről.

A szülőknek szóló tájékoztatóban további információk találhatók.

Különbségek figyelhetők meg a férfiakat és nőket érintő kockázatok tekintetében. A nők:

• jellemzően bizonyos ágazatokban dolgoznak és bizonyos típusú munkákat végeznek;
• két színtéren, azaz a munkahelyi és az otthoni feladatok során is meg kell állniuk a helyüket;
• alulreprezentáltak felső vezetői és vezetői szinten;
• a férfiaktól fizikailag eltérő jellemzőkkel bírnak, habár gyakran nagyobbak a különbségek – például a fizikai erő tekintetében – a nők, mint a férfiak és nők között;
• gyakran helytelenül biztonságosnak és könnyűnek ítélt munkákat végeznek.

A biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat sok esetben nem tükrözi ezeket a különbségeket. A nőket érintő munkateher mértékét és a stresszel összefüggő kockázatokat ráadásul az esetek többségében alulbecsülik. Az EU-OSHA célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a különbségekre, és segítsen javítani a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet a nőket leginkább érintő területeken.

A nemek közötti különbségek érvényesítése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén azt jelenti, hogy felismerjük és figyelembe vesszük a férfiak és a nők közötti különbségeket a munkahelyeken.

A munkáltatók feladatai:

• a munka biztonságosabbá tétele és megkönnyítése mindenki számára;
• a nemekkel kapcsolatos kérdések belefoglalása a kockázatértékelésbe;
• a ténylegesen elvégzett munka figyelembevétele, és a feltételezések elkerülése azzal kapcsolatban, hogy ki veszélyeztetett és miért;
• rugalmas munkaidő biztosítása;
• nők bevonása a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalba.

Ez a szemlélet nemcsak a nők, hanem minden munkavállaló számára előnyös.

A munkáltatóknak szóló EU-OSHA-tájékoztatókban további információk találhatók a nemekkel kapcsolatos kérdésekről és a kockázatértékelésről.

Az elsődleges cél az, hogy a nemekkel összefüggő kérdések tükröződjenek a munkahelyi és uniós szintű szabályokban és döntésekben. Az EU-OSHA aktívan kutatja a nemekkel összefüggő kockázatokat és trendeket. Ezek a kutatások a női munkaerőt alkalmazó ágazatokra, például a takarítási ágazatra és a kifejezetten a nőket érintő kockázatokra is kiterjednek. Az Ügynökség más kutatási területekbe is beépíti – illetve integrálja – a nemekkel összefüggő kérdéseket.

Eszközöket és tanácsokat nyújt a munkáltatók számára, hogy azonosítsák a kockázatokat és a nemek közötti különbségeket figyelembe vevő kockázatértékelést hajtsanak végre.

Az EU-OSHA kutatásairól a következő kiadványokban olvashatók további információk: új kockázatok és trendek a nőket érintő munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében és a helyes gyakorlatról szóló útmutatók, valamint a kockázatértékelés eszközei.

A munkához kapcsolódó váz-izomrendszeri megbetegedések egy bizonyos idő elteltével alakulnak ki. A váz- és izomrendszeri megbetegedések általában nem egyetlen okra vezethetők vissza; gyakran különféle kockázati tényezők – többek között fizikai és biomechanikai tényezők, szervezeti és pszichoszociális tényezők, valamint egyéni tényezők – együttes hatására alakulnak ki.

A fizikai és biomechanikai tényezők a következők lehetnek:

• Terhek emelése különösen hajlott és kicsavart testhelyzetben
• ismétlődő vagy nagy erőkifejtést igénylő mozdulatok
• természetellenes és statikus testhelyzetek
• rázkódás, gyéren megvilágított vagy hideg munkakörnyezet
• gyors ritmusú munka
• hosszan tartó ülő- vagy álló helyzet ugyanabban a testtartásban

A szervezeti és pszichoszociális tényezők a következők lehetnek:

• magas munkahelyi követelmények és alacsony szintű önállóság
• a szünetek hiánya vagy a munkavégzés közbeni testhelyzet-változtatás lehetőségének hiánya
• gyors munkavégzés, beleértve az új technológiák bevezetése miatti sebességet is
• hosszú munkaidő vagy váltott műszakok
• bántalmazás, zaklatás és diszkrimináció a munkahelyen
• a munkával való elégedettség alacsony szintje

általános értelemben minden olyan pszichoszociális és szervezeti tényező (különösen fizikai kockázatokkal kombinálva), amely stresszhez, kifáradáshoz, szorongáshoz és egyéb reakciókhoz vezethet, ami viszont növeli a váz-izomrendszeri megbetegedések kockázatát.

Egyéni tényezők a következők lehetnek:

• kórtörténet
• fizikai képességek
• életvitel és szokások (pl. dohányzás, inaktív életmód)

Nem létezik egységes megoldás, és a szokatlan vagy komoly problémák esetén szakértői tanácsra lehet szükség. Emellett azonban sok megoldás kézenfekvő és olcsó, például targonca alkalmazása az áruk kezeléséhez, vagy a munkaasztalon lévő elemek helyzetének megváltoztatása.

A váz-izomrendszeri megbetegedések leküzdéséhez a munkáltatóknak az alábbi intézkedések kombinációját kell alkalmazniuk:

• Kockázatértékelés: átfogó megközelítés alkalmazása, az okok teljes körű értékelése és kezelése (lásd lentebb). Fontos figyelembe venni azokat a munkavállalókat is, akik nagyobb mértékben ki vannak téve a váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatának. A kockázatok kiküszöbölése elsődleges, de a dolgozókra kell adaptálni a megoldást.
• Munkavállalói részvétel: a munkavállalók és képviselőik bevonása a problémákról és lehetséges megoldásokról folyó megbeszélésekbe.

Tudjon meg többet a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzéséről

A kockázatértékelést követően az intézkedéseket fontossági sorrendbe kell rendezni, és azok megvalósításába be kell vonni a munkavállalókat és képviselőiket. Az intézkedéseknek az elsődleges megelőzésre, valamint az esetleges sérülések súlyosságának minimalizálására kell összpontosítaniuk. Lényeges gondoskodni arról, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatban minden dolgozó megkapja a megfelelő információt, oktatást és képzést , és tudja, hogyan kerülhet el bizonyos veszélyeket és kockázatokat.

Az intézkedések az alábbi területeket fedhetik le:

• A munkaterület elrendezése: az elrendezés adaptálása a munkavégzési testhelyzetek javítása érdekében
• Felszerelés: gondoskodjon arról, hogy ergonóm és a feladatoknak megfelel
• Feladatok: munkavégzési módszerek és eszközök megváltoztatása
• Irányítás: a munka megtervezése a ismétlődő vagy hosszan tartó, természetellenes testhelyzetekben végzett munka elkerülésére. Szünetek beiktatása, feladatok rotálása vagy átrendezése
• Szervezeti tényezők: a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre vonatkozó üzletpolitika kidolgozása a munkaszervezés és a munkahelyi pszichoszociális munkakörnyezet javítására és a váz- és izomrendszeri egészség előmozdítására

A megelőző intézkedéseknek figyelembe kell venniük a felszerelés technológiai változásait, a munkafolyamatok digitalizálását és a munkaszervezés kapcsolódó változásait is.

Az egészségügyi ellenőrzést, az egészségfejlesztést, továbbá a váz- és izomrendszeri megbetegedésektől már szenvedő dolgozók újbóli integrálását és rehabilitációját is figyelembe kell venni a váz-izomrendszeri megbetegedésekhez kapcsolódó vezetői megközelítésben.

Az EU-OSHA egy többéves munkavédelmi áttekintő projektet hajtott végre a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Célja a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségekkel kapcsolatos problémák vizsgálata, az e témára vonatkozó ismereteink javítása és a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló eredményes módszerek feltárása volt. A projekt a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzését és a már fennálló krónikus megbetegedések kezelését segítő üzletpolitikákat és munkahelyi intézkedéseket is vizsgált, beleértve a munkavállalók munkába való visszatérésének és rehabilitációjának támogatását. A munkavédelmi áttekintő projekt a szakpolitikai döntéshozók és kutatók szükségleteire ad választ, és kiegészíti a 2020-2022-es Egészséges Munkahelyek kampányt.

A váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésének fontosságát már elismerték európai uniós irányelvek, európai uniós munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiák, tagállami rendeletek és helyes gyakorlati útmutatások formájában.

A foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek kockázatai a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv hatálya alá tartoznak, amelynek célja a munkavállalók munkával összefüggő kockázatokkal szembeni általános védelme, és amely megállapítja, hogy a munkavédelem biztosításáért a munkáltató a felelős. A mozgásszervi betegségekkel kapcsolatos egyes kockázatokkal külön irányelvek foglalkoznak, különösen a kézi tehermozgatásról szóló irányelv, a képernyő előtt végzett munkáról szóló irányelv és a vibrációról szóló irányelv. A munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközökről szóló irányelv a munkavállalók által a munkaeszközök használatakor felvett testhelyzetekkel foglalkozik, és világossá teszi, hogy a munkáltatóknak a munkavédelem minimumkövetelményeinek való megfeleléshez figyelembe kell venniük az ergonómia elveit.

Az EU-OSHA a váz- és izomrendszeri megbetegedések előfordulási gyakoriságát, okait és megelőzését is vizsgálja. Az EU-OSHA a bevált gyakorlatok megosztását is támogatja.

A projekt első szakasza feltárta azoknak a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kihívásoknak a mértékét, amelyekkel a mikro- és kisvállalkozásoknak szembe kell nézniük Európa-szerte, illetve néhány olyan tényezőt, amelyek hozzájárulnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem gyenge kezeléséhez ezekben a vállalkozásokban. A Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi környezet és intézkedések az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál címet viselő szakirodalmi áttekintés „általános és többrétű erőforráshiányra” mutat rá, amely eredményeként a mikro- és kisvállalkozások tekintélyes része „a költségelőnyökre fókuszáló stratégiákat” alkalmaz. Az ilyen társaságok fő jellemzője a rossz gazdasági helyzet, a gazdasági fennmaradással kapcsolatos aggodalom, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó beruházások hiánya, a vezetők hiányos ismeretei, tudatossága és kompetenciái, illetve szemléletmódjuk és prioritásaik, amelyekben a munkahelyi biztonság és egészségvédelem háttérbe szorul.

A munkahelyi álláspont

A mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szemléletmódját és gyakorlatát 360, munkavállalókkal és tulajdonosokkal/vezetőkkel folytatott mélyinterjú során sikerült feltárni. A gyakran megfigyelt szemléletmódok között szerepelt a munkahelyi biztonság és egészségvédelem felé irányuló erős reaktív megközelítés, továbbá az a felfogás, miszerint a „józan ész” alkalmazása elegendő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedésnek számít, illetve az a meggyőződés, hogy a kockázat „hozzátartozik a munkához”. Ugyanakkor sikerült jó gyakorlatokra vonatkozó példákat is találni.

Olvassa el a Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a munkahelyi nézőpont című jelentést!

Léteznek olyan jó gyakorlatok, amelyekre építeni tudunk?

Európa-szerte különféle példákat találhatunk az olyan sikeres munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakpolitikákra, stratégiákra és eszközökre, amelyek a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét célozzák meg. Több mint 40 ilyen beavatkozást ír le részletesen a Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a politikától a gyakorlatig – a jó gyakorlatok leírása című publikáció.

A jó példák további feltárására azért került sor – pozitív hatásuk és átültethetőségük széles körű potenciálja mellett –, hogy megállapítást nyerjen, „mi az, ami működik, kinek és milyen körülmények között”.

Olvassa el A politikától a gyakorlatig: a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét támogató szakpolitikák, stratégiák, programok és intézkedések című jelentést, amely megvizsgálja a mikro- és kisvállalkozásokkal együtt dolgozó közvetítők tapasztalatait is.

Hogyan biztosíthatjuk, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szakpolitikák és beavatkozások elérjék a mikro- és kisvállalkozásokat?

A projekt átfogó megállapításait kielemeztük, hogy bizonyítékokon alapuló ajánlásokat fogalmazzunk meg a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását célzó hatékonyabb szakpolitikai programok és beavatkozások kialakítása céljából. Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a hároméves SESAME projektre vonatkozó végső jelentés a következők fontosságára hívja fel a figyelmet:

• minden kulcsfontosságú szabályozási szereplő bevonása;
• hatósági ellenőrzések fokozása;
• fenntartható, könnyen alkalmazható és elsajátítható megoldások kínálata;
• a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jobb integrálása az ágazatspecifikus oktatási rendszerekbe;
• a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek bevonása olyan szakpolitikák kidolgozásába, amelyek elérhetik a mikro- és kisvállalkozásokat;
• az ellátási láncra vonatkozó jobb intézkedések.

A megfelelő kockázatértékelés a kulcs az egészséges munkahelyekhez. De a kockázatértékelések elvégzése nagy kihívást jelentő feladat lehet, főként a mikro- és kisvállalkozások számára, amelyek nem biztos, hogy rendelkeznek a hatékony megvalósításhoz szükséges erőforrásokkal vagy ismeretanyaggal (know-how).

Az EU-OSHA Online interaktív kockázatértékelési (OiRA) platformjának célja az, hogy ezt az akadályt legyőzze. Az OiRA az első olyan uniós kezdeményezés, amely arra ösztönzi a mikro- és kivállalkozásokat (főként uniós és tagállami szinten a tagállamokon és szociális partnereken keresztül), hogy értékeljék saját kockázataikat.

Ha többet szeretne megtudni a mikro- és kisvállalkozások foglalkozási kockázatainak értékeléséről, tekintse meg ezt a kapcsolódó OSHwiki-cikket.