• A kétéves „Egészséges munkahelyek” kampányok a munkahelyi biztonság és egészségvédelem fontosságára hívják fel a figyelmet Európa-szerte.
• Az online interaktív kockázatértékelési eszköz (OiRA) projekt révén a kis- és középvállalkozások értékelni és kezelni tudják a munkahelyi kockázatokat.
• Az ESENER-felmérés átfogó képet nyújt arról, hogy az európai munkahelyeken miként kezelik a biztonsági és egészségvédelemi kérdéseket.
• Az OSHwiki a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó pontos és megbízható információkat tartalmazó, közösségi együttműködés keretében készülő online enciklopédia.
• Az egyes témákkal foglalkozó foresight-projektek az új és újonnan felmerülő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokat emelik ki és vizsgálják.
• A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó összefoglalók konkrét munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi témákról nyújtanak áttekintést, és meghatározzák a prioritásokat.
• A NAPO-filmek fontos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi témákkal foglalkozó, humoros epizódok, amelyekben a szereplők nyelvek nélkül kommunikálnak egymással.

A veszélyes anyagokkal való munkavégzés az enyhe szem- és bőrirritációtól kezdve olyan súlyos egészségügyi problémákat is okozhat, mint például a születési rendellenesség és a rák. A hatások lehetnek akutak vagy hosszú távúak, és egyes anyagok kumulatív hatással járhatnak. A leggyakrabban előforduló veszélyek a következők:

• Allergia
• Bőrbetegségek
• Daganatos betegségek
• Termékenységi problémák és születési rendellenességek
• Légzőszervi megbetegedések
• Mérgezés

Egyes veszélyes anyagok biztonsági kockázatot, például tűz-, robbanás- vagy fulladásveszélyt jelentenek. Ráadásul a veszélyes anyagokra általában több is jellemző az említett tulajdonságok közül.

A baktériumok, vírusok, gombák és élősködők számos ágazatban megtalálhatók. Általában nem láthatók, ami azzal jár, hogy az általuk okozott veszélyre esetleg nem is gondolunk.

Egyes ágazatok munkavállalói különösen ki vannak téve bizonyos ártalmas biológiai anyagoknak. Ilyen ágazat például az egészségügy, mezőgazdaság, állatgyógyászati szolgáltatások, takarítás és karbantartás, szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás, kertészet, valamint laboratóriumi szolgáltatások.

További információk:

• 41. sz. tájékoztató — Alapvető információk a biológiai anyagokkal kapcsolatban
• OSHwiki cikk — Biológiai anyagok
• A munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló és az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló uniós irányelvek, valamint az egészségügyi ágazatra vonatkozó iránymutatások
• Biológiai anyagok által okozott, munkavégzéssel összefüggő megbetegedések
• 53. sz. e-tájékoztató — Biológiai anyagok kockázatbecslése
• Biológiai anyagok és járványok: a szakirodalom és a nemzeti szakpolitikák áttekintése
• 39. sz. tájékoztató — Légzőszervi szenzibilizáló anyagok
• 40. sz. tájékoztató — Bőrszenzibilizáló anyagok
• 100. sz. tájékoztató — Legionella és légionárius betegség: Európai politikák és helyes gyakorlat

Az új technológiák, az ágazatok bővülése és a munkaszervezési módszerek megváltozása következtében a biológiai vagy vegyi anyagok káros hatásai révén keletkező kockázatok megnövekedhetnek. A környezetvédelmi ágazatban például az innovatív technológiák miatt előfordulhat, hogy nem megfelelően értelmeznek egyes kockázatokat. De egyre több munkavállaló van kitéve veszélyes anyagoknak olyan szolgáltatási ágazatokban is, mint az otthoni ápolás és a hulladékgazdálkodás, ahol a kitettség mértéke ugyan változó, de a kitettség által jelentett veszélyeket kevéssé ismerjük. Ma minden korábbinál fontosabb, hogy a munkáltatók és a munkavállalók megértsék a lehetséges kockázatokat, és megtegyék a megelőző intézkedéseket.

Tudjon meg többet az újonnan felmerülő kockázatokról, a zöld munkahelyekről és a nanoanyagokról.

További információk az újonnan felmerülő kockázatokról:

• Az európai munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kutatás prioritásai: 2013-2020
• Jelentés — Zöld munkahelyek és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság: 2020-ig szóló előretekintés az új technológiákhoz kapcsolódó új és újonnan felmerülő kockázatokról, és Összefoglalás
• 72. sz. e-tájékoztató —A munkahelyen előforduló nanoanyagok kezelésére szolgáló eszközök és megelőző intézkedések
• 74. sz. e-tájékoztató —Nanoanyagok a karbantartási munkákban: foglalkozási kockázatok és megelőzés

A munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelme érdekében első lépésként kockázatbecslést kell végezni. Ezt követően intézkedéseket kell hozni a kockázatok megszüntetése vagy a lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. Végül, rendszeresen ellenőrizni kell az így kialakított állapotot, és felül kell vizsgálni a bevezetett intézkedések hatékonyságát.

A tagállamok és az EU-OSHA számos modellt fejlesztettek ki, amelyek segítséget nyújtanak a kockázatbecslés elvégzéséhez a kis- és középvállalkozások számára. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos online program  a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok hatékony kezeléséhez szükséges támogatást és tanácsokat nyújt a munkáltatók számára. A gyakorlati eszközök és útmutatások adatbázisa munkahelyeken alkalmazható gyakorlati intézkedéseket, például a kockázatbecsléssel, valamint a veszélyes anyagok helyettesítésével vagy használatának megszüntetésével kapcsolatos útmutatásokat, esettanulmányokat és számos más segítséget tartalmaz.

További információt talál az OSHwiki-n a veszélyes anyagok kockázatkezelésére szolgáló eszközökről. 

A munkáltatóknak figyelembe kell venniük a veszélyeztetett csoportokat – például a fiatalokat, a terhes vagy szoptató nőket – is, akik külön védelmét jogszabály írja elő. Emellett a munkáltatóknak figyelembe kell venni a munkavállalók egyéb csoportjait – mint például a migráns, a szakképzetlen vagy tapasztalatlan munkavállalókat és az alvállalkozókat, például a takarítókat – is, és az igényeikhez igazított megelőzést kell alkalmazni.

Intézkedések rangsora

A munkavállalók védelmére vonatkozó európai jogszabályok meghatározzák azon intézkedések rangsorát, amelyeket a munkáltatóknak kell elfogadni a veszélyes anyagok munkavállalókra gyakorolt kockázatainak ellenőrzése érdekében.

• Az intézkedések rangsorában első helyen a veszélyes anyagok használatának megszüntetése és helyettesítése áll. Amennyiben lehetséges, meg kell szüntetni a veszélyes anyagok használatát azon munkafolyamat vagy termék megváltoztatásával, amelyben az anyag felhasználásra kerül.
• Ha az anyag használatát nem lehet megszüntetni, a veszélyes anyagot nem vagy kevésbé veszélyes anyaggal kell helyettesíteni.
• Ha az anyag vagy munkafolyamat nem küszöbölhető ki vagy nem helyettesíthető, akkor az expozíciót műszaki vagy szervezeti intézkedésekkel lehet megelőzni vagy csökkenteni. Ilyen intézkedés például a kibocsátás szabályozása a forrásnál (zárt rendszer vagy helyi légelszívó rendszer) vagy a veszélyes anyagnak kitett munkavállalók számának, valamint az expozíció időtartamának és intenzitásának csökkentése.
• A jogszabályok szerint egyéni védőeszközök használatára csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az expozíciót más eszközökkel nem lehet megfelelő módon szabályozni.

További tudnivalók:

• OSHwiki cikk:Veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatkezelés
• PPT: Veszélyes anyagok és kockázatkezelés (22 nyelven)
• Tájékoztató: A munkahelyen előforduló veszélyes anyagok helyettesítése
• 66. sz. e-tájékoztató — Karbantartás és veszélyes anyagok

Megfelelő kommunikáció

A munkavállalók biztonsága érdekében tájékoztatni kell őket az alábbiakról:

• a munkáltatójuk kockázatértékelésének megállapításai;
• a veszélyek, amelyeknek ki vannak téve, és azoknak milyen hatása lehet rájuk;
• mit kell tenniük saját biztonságuk és mások biztonságának megőrzése érdekében;
• hogyan ellenőrizhető és ismerhető fel, ha az események kedvezőtlenül alakulnak;
• kit kell értesíteniük a következőkkel kapcsolatos problémákról:
• az expozícióellenőrzés vagy egészségügyi felülvizsgálat eredményei,
• karbantartási munkák esetében hozandó megelőző intézkedések,
• elsősegélynyújtás és vészhelyzeti eljárások.

Olvassa el az EU-OSHA veszélyes anyagokról és a sikeres munkahelyi kommunikációról szóló online tájékoztatóját.

Foglalkozási expozíciós határértékek

Számos veszélyes anyag vonatkozásában foglalkozási expozíciós határértéket vezettek be, amelyeket be kell tartani.

A munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló európai irányelvek rögzítik a veszélyes anyagok esetében kötelezően alkalmazandó (azaz teljesítendő), valamint az indikatív (azaz az elérendő értékekről tájékoztató) foglalkozási expozíciós határértékeket is. A veszélyes anyagokra vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek fontos információkat nyújtanak a kockázatértékeléshez és kockázatkezeléshez. Az uniós tagállamok többsége saját foglalkozási expozíciós határértéket határoz meg. A nemzeti jogszabályok általában több anyagra vonatkozóan írnak elő határértéket, mint az uniós irányelvek. Foglalkozási expozíciós határértéket azonban a munkahelyeken jelenleg használt anyagok közül csak kevés anyag vonatkozásában határoztak meg.

Sok rákkeltő anyagként besorolt veszélyes anyag létezik, amelyeknek a munkavállalók ki vannak téve. Néhányat maguk a munkafolyamatok hoznak létre.

Az Európai Unió külön rendelkezéseket állapít meg a munkavállalók védelme érdekében. A rákkeltő anyagokról szóló irányelv értelmében a munkáltatók kötelesek értékelni, valamint elkerülni vagy minimalizálni a rákkeltő anyagoknak, illetve a mutagéneknek való kitettséget. Az ellenőrző intézkedések rangsorának alkalmazásán kívül a munkáltatók az alábbiakra kötelesek:

• Amennyire műszakilag lehetséges, a munkáltatók a rákkeltő anyagot, illetve mutagént olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással helyettesítik, amely nem veszélyes, illetve kevésbé veszélyes.
• Ha ez műszakilag nem lehetséges, a munkáltatók biztosítják, hogy amennyire műszakilag lehetséges, a rákkeltő anyagot vagy mutagént zárt rendszerben állítsák elő és használják.
• Amennyiben a zárt rendszer műszakilag nem megoldható, a munkáltatók biztosítják, hogy a munkavállalók expozíciójának szintje a műszakilag lehetséges legalacsonyabb szintre csökkenjen, korlátozzák a rákkeltő anyag vagy a mutagén mennyiségét, valamint a rákkeltő anyagnak vagy mutagénnek kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabban tartják.

A munkáltatók kötelesek továbbá:

• elhatárolni a veszélyeztetett területeket és megfelelő figyelmeztető, valamint biztonsági jelzéseket alkalmazni,
• olyan munkafolyamatokat kialakítani, amelyek segítségével minimalizálható az anyagok munkahelyi kibocsátása,
• a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével eltávolítani a rákkeltő anyagokat vagy mutagéneket a forrásnál,
• az anyagok mérésére vonatkozó megfelelő eljárásokat alkalmazni, különösen az előre nem látható eseményből vagy balesetből eredő, rendkívüli expozíció korai felderítése érdekében,
• egyéni védintézkedéseket alkalmazni, ha a csoportos védintézkedések nem elegendőek,
• higiéniai intézkedéseket alkalmazni (rendszeres takarítás),
• vészhelyzeti terveket kidolgozni,
• plombált és egyértelműen, valamint jól láthatóan felcímkézett tartályokat alkalmazni a biztonságos tárolás, kezelés, szállítás és a hulladék ártalmatlanítása érdekében.

A munkáltatók kötelesek továbbá tájékoztatni a munkavállalókat és a hatóságokat, valamint megőrizni a rákkeltő anyagnak vagy mutagénnek kitett munkavállalókkal, mérésekkel és az egészségügyi felülvizsgálat eredményeivel kapcsolatos dokumentumokat.

OSHwiki cikkek: Azbeszt, Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid

Tekintse meg a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedésekkel foglalkozó weboldalt

Tudjon meg többet a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos ütemtervről

A veszélyes anyagokra vonatkozó uniós jogszabályi kereteket mindenkinek ismernie kell, aki a veszélyes anyagok helyes munkahelyi kezelésével foglalkozik.

A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok – például a vegyi anyagokról szóló irányelv, a rákkeltő anyagokról szóló irányelv, a határértékeket megállapító irányelvek – célja a munkavállalók védelme az általános, valamint a veszélyes anyagok által jelentett munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázatokkal szemben. A jogszabályok előírják, hogy a munkáltatók végezzenek munkahelyi kockázatértékelést az összes biztonsági és egészségügyi kockázattal kapcsolatban, beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatokat is, valamint hozzanak megfelelő véd- és megelőző intézkedéseket. Tekintse meg a vonatkozó uniós jogszabályok összefoglalását.

A jogszabályok célja, hogy a kockázatokat a forrásuknál kezeljék, és elsősorban csoportos – azaz a munkavállalói csoportokat rendszerszerűen védő – intézkedéseket alkalmazzanak.

A REACH és a CLP előírja, hogy a vegyipari gyártók és szállítók kötelesek átadni az egységesített biztonsági címkéket, veszélyt jelző piktogramokat és biztonsági adatlapokat. Mindezek információkat nyújtanak az anyagok tulajdonságairól és a hozzájuk fűződő veszélyekről, valamint tárolási, kezelési és kockázatmegelőzési útmutatóként is szolgálnak. Az egyéb rendeletek és iránymutatások meghatározott területekre vonatkoznak, például a veszélyes anyagok gyártására, forgalmazására, szállítására és címkézésére, ám gyakran ezek is relevánsak a munkahelyek számára.

Az Európai Unió munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályait beépítették a nemzeti jogszabályokba, de a tagállamoknak a munkavállalók védelme érdekében joguk van további, illetve szigorúbb rendelkezéseket meghatározni. Ezért fontos, hogy a vállalkozások ellenőrizzék az egyes országokban alkalmazandó egyedi jogszabályokat.

• Tájékoztató: A munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályi keret

További információk:

• A vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása (REACH)
• Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendelet (CLP)

Számos tulajdonság, így például a bölcsesség, a stratégiai gondolkodás, a holisztikus érzékelés és a mérlegelési képesség fejlődik a korral, vagy csak idősebb korban jelentkezik. A munkatapasztalat és a szakértelem szintén gyarapodik a korral.

Ugyanakkor elsősorban a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos funkcionális képességek némelyike hanyatlásnak indul a természetes öregedési folyamatok következtében. A lehetséges funkcionális képességcsökkenést figyelembe kell venni a kockázatértékelés során, és a munkát, illetve a munkakörnyezetet e változásoknak megfelelően kell átalakítani.

A korral járó funkcionális képességcsökkenés nem azonos minden személy esetében az életmód, a táplálkozás, az edzettség, a betegségre való genetikus hajlamok, az iskolázottsági fok, a munka és az általános környezet különbségei miatt.

Az idősebb munkavállalók nem alkotnak homogén csoportot; az azonos életkorúak között jelentős eltérések lehetnek.

A korral járó hanyatlás elsősorban azokat a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos képességeket érinti, amelyek a nehéz fizikai munka során szükségesek leginkább. Az iparral kapcsolatos változások – különösen a termelő- és gyártóipar térvesztése a szolgáltató és tudásalapú ipar javára, valamint a feladatok egyre fokozottabb automatizációja és gépesítése a géppel hajtott eszközökkel – ahhoz vezettek, hogy csökkent a nagy fizikai erőt igénylő munkák száma.

Ezzel összefüggésben az idősebbekre jellemző számos készségnek és képességnek, például az emberekkel való megfelelő bánásmódnak, az ügyfélszolgálati feladatokkal kapcsolatos képességeknek, illetve a minőségtudatosságnak egyre nagyobb értéket tulajdonítanak.

Számos korral járó változás ezenkívül sokkal fontosabb egyes szakmai tevékenységek, mint mások szempontjából. Az egyensúlyérzék romlása például érinti a tűzoltók és a katasztrófaelhárítók munkáját, mivel ők szélsőséges körülmények között dolgoznak, nehéz felszerelést viselnek, miközben embereket emelnek fel és szállítanak; a távolságok és a mozgó tárgyak sebességének kevésbé pontos megítélése érinti az éjszakai vezetést, de nem befolyásolja az irodai munkát.

Az életkor a munkaerő sokféleségének csak az egyik tényezője. A korérzékeny kockázatértékelés azt jelenti, hogy a kockázatok értékelése során figyelembe vesszük a különféle korcsoportokra vonatkozó, korral kapcsolatos tényezőket, így a funkcionális képességek és az egészségi állapot lehetséges változását.

Az idősebb munkavállalókra nézve különösen a következő tényezők jelenthetnek kockázatot:

• Erős fizikai munkaterhelés
• A váltott műszakban végzett munkával kapcsolatos veszélyek
• A meleg, hideg vagy zajos munkakörnyezetek

Mivel az egyéni különbségek a kor előrehaladtával nőnek, kizárólag az életkor alapján nem szabad feltételezésekkel élni. A kockázatértékelés során a munkára vonatkozó követelményeket az egyéni funkcionális képességek és egészségi állapot fényében kell megvizsgálni.

További információk az aktuálisan elérhető online interaktív kockázatértékelési (OiRA) eszközökről, a korérzékeny kockázatértékelésekről és a mindenkire kiterjedő kockázatértékelésről.

A munkaképesség a munka és az egyéni erőforrások mérlege; ha a munka és az egyéni erőforrások jól illeszkednek egymáshoz, a munkaképesség jó. A munkaképességet befolyásoló legfontosabb tényezők a következők:

• Egészség és funkcionális képességek
• Oktatás/ és kompetencia
• Értékek, attitűdök és motiváció
• Munkakörnyezet és közösség
• A munka tartalma, a munkakövetelmények és a munkaszervezés

A munkaképesség a munkaképességi mutatóval mérhető. A munkaképességgel kapcsolatos koncepció azt sugallja, hogy a munkaképesség előmozdítása érdekében tett munkahelyi intézkedéseknek minden említett tényezőre ki kell terjedniük.

Az időskori egészséget befolyásolja a fiatalabb kori egészségmagatartás. A funkcionális képességek hanyatlása egészséges életmóddal, például rendszeres testmozgással és egészséges étkezéssel késleltethető és minimalizálható. A munkahely fontos szerepet játszik abban, hogy egészséges életmódra és a fizikai hanyatlást megelőző tevékenységekre ösztönözze a munkavállalókat, ennélfogva segítse a munkaképesség megőrzését. A munkahelyi egészségfejlesztés számos témát, így például az étrendet és a táplálkozást, az alkoholfogyasztást, a dohányzásról való leszokást, az elegendő testmozgást, a regenerációt és az alvást is érinti.

Az EU-OSHA által elvégzett 2012-es közvélemény-kutatás megmutatta, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége úgy gondolja, a megfelelő egészségvédelmi és biztonsági eljárások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek tovább dolgozhassanak.

Az idősebb munkavállalók igényeihez igazított, megfelelő munkahely-kialakításból minden korcsoportnak előnye származik. A képességváltozásnak együtt kell járnia a munka átalakításával, így például a következőkkel:

• A munka átalakítása és rotációs munkaszervezés
• Gyakoribb rövid szünetek
• Váltott műszakon alapuló munka hatékonyabb megszervezése (például 2-3 napos, gyorsan haladó rotációs rendszer alkalmazása)
• Megfelelő megvilágítás- és zajszint-ellenőrzés
• Megfelelő, ergonomikus kialakítású eszközök

Az elhúzódó betegség mentális egészségügyi problémákhoz, társadalmi kirekesztéshez és a munkaerőpiac idő előtti elhagyásához vezethet. A betegség utáni munkába történő visszatérés elősegítése fontos az idősödő munkaerő támogatása szempontjából. Több európai országban történtek kezdeményezések a munkába való visszatérés elősegítésére. Ilyen például az ún. egészségről szóló igazolás bevezetése a betegségről szóló igazolás helyett az Egyesült Királyságban és a dániai Vissza a munkába intézkedés.

Az EU-OSHA vissza a munkába című jelentésben és a kapcsolódó tájékoztatóban további információkat olvashat a témáról.

Az „Közösen a munkahelyi mentális egészségért!” elnevezésű 2026–2028-as Egészséges munkahelyek kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a pszichoszociális kockázatok hatásaira, és előmozdítsa a támogató, inkluzív és mentálisan egészséges munkakörnyezet megteremtését valamennyi ágazatban.

A kampány támogatja az Európai Bizottság 2021–2027-es munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szélesebb körű stratégiai keretét. Ez a téma egyre nagyobb jelentőséggel bír, mivel az adatok az európai mentális egészség általános romlását mutatják: a 2025. évi OSH Pulse felmérés szerint a munkavállalók 37%-a általános fáradtságot, 29%-a pedig stresszt, depressziót vagy szorongást tapasztal.

A kampány öt kiemelt területe:

• A pszichoszociális kockázatok értékelése és kezelése
• Zaklatás, szexuális zaklatás és erőszak
• Fizikai kockázatok és mentális egészség
• Pszichoszociális kockázatok az egészségügyi és szociális ellátási ágazatban
• A munkahelyi mentális egészség támogatása

A 2023–2025-ös „Egészséges munkahelyek” kampány felhívja a figyelmet az új digitális technológiáknak a munkára és a munkahelyekre gyakorolt hatására, valamint a kapcsolódó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívásokra és lehetőségekre. A kampány továbbá lehetőséget biztosít a helyes gyakorlati megoldások cseréjére.

Az EU 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének a munkával összefüggő halálesetek tekintetében alkalmazott Vision Zero („zéró-elképzelés”) megközelítésével és az európai digitális stratégia célkitűzéseivel összhangban a kampány célja a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek a tágabb uniós szakpolitikai vitába helyezése, figyelembe véve a társadalmi nemi dimenziót, valamint a fokozott kockázatnak kitett munkavállalói csoportok igényeit.

Öt kiemelt terület fogja össze a kampányt:

• Digitális platformalapú munkavégzés
• Fejlett robotika és mesterséges intelligencia
• Távmunka
• Intelligens digitális rendszerek
• Munkavállalók irányítása mesterséges intelligenciával

A kampány főként A digitalizációra vonatkozó 2020–2023-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi áttekintés megállapításain és forrásain alapul, de az EU-OSHA más területeken végzett kutatásait is tartalmazza, például előrejelzési tanulmányokat és a Megfelelés-támogatásra vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi áttekintést.

A 2020–22. évi kampány középpontjában a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD‑k) megelőzése áll. 

Az MSD‑k Európában továbbra is a munkával kapcsolatos egészségügyi problémák leggyakoribb típusai.

A testtartással kapcsolatos kockázatok, az ismétlődő mozgásnak vagy fárasztó, illetve fájdalmas pozícióknak való kitettség, a nehéz terhek cipelése vagy mozgatása: ezek mindegyike olyan, gyakori munkahelyi kockázati tényező, amely MSD-t idézhet elő. Mivel a munkával kapcsolatos MSD‑k igen elterjedtek, egyértelmű, hogy e problémák megelőzési módjainak tudatosítása érdekében többet kell tenni.

A kampány az említett állandó probléma okairól ad átfogó képet. Célja a témakörrel kapcsolatos minőségi információ terjesztése, a probléma kezelésével kapcsolatos integrált megközelítés ösztönzése és a munkahelyeken segítséget jelenthető gyakorlati eszközök és megoldások felkínálása. 

Tudjon meg többet a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedésekről!

A veszélyes anyagoknak való kitettség sokkal gyakoribb az európai munkahelyeken, mint ahogyan a legtöbb ember gondolja, és többet kell tenni annak érdekében, hogy a munkavállalók védve legyenek az ilyen veszélyekkel szemben. Az Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi veszélyes anyagokra és az ilyen anyagok okozta kockázatokra, valamint hogy kampányanyagok terjesztésével, egyúttal promóciós tevékenységekkel és aktív szerepvállalással megteremtse a megelőzés kultúráját. A kampány részeként tudásbázis jött létre a veszélyes anyagok hatékony kezelésének módjairól, amely a meglévő jogi és politikai kerettel kapcsolatos információkat, bevált gyakorlati megoldásokat, eszközöket és módszereket, valamint sikeres kommunikációs és figyelemfelkeltő tevékenységekkel kapcsolatos ötleteket egyaránt tartalmaz.

A kampány kiemelten foglalkozik a veszélyeztetett csoportokkal, az anyagok helyettesítésével és a rákkeltő anyagokkal és a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedésekkel, amelyek a halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések legnagyobb hányadát teszik ki az Unióban. A kampány egyik folyományaként az EU-OSHA továbbra is a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos ütemterv – az ilyen expozíciók csökkentésére irányuló európai cselekvési rendszer – aktív partnere marad.

Tudjon meg többet a veszélyes anyagok biztonságos munkahelyi kezeléséről!

Az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” elnevezésű kampány a fenntartható munkát, vagyis az egyén életének kezdetétől az élete végéig támogatja a biztonságos és egészséges munkafeltételek biztosítását. Mivel Európában a munkaerő öregszik és a nyugdíjkorhatár nő, minden korábbinál fontosabbá vált a biztonságos, egészséges és tisztességes munkafeltételek biztosítása. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy hosszabb ideig dolgozzanak, és jó egészségi állapotban menjenek nyugdíjba.
A kampány hangsúlyozza a munkahelyi egészségvédelem és biztonság idősödő munkavállalókkal összefüggésben történő kezelésének módjait, és ösztönzi az információk és bevált gyakorlatok cseréjét. Európában a demográfiai változás a legtöbb munkahelyre hatással van. A vállalkozások és szervezetek azonban a fenntartható munka biztosítását célzó intézkedések bevezetése révén minimálisra csökkenthetik a kedvezőtlen hatásokat és növelhetik a termelékenységet, ezáltal pedig a munkát mindenki számára biztonságosabbá és egészségesebbé tehetik. 

 Tudjon meg többet az idősödés és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság összefüggéseiről!

A rossz pszichoszociális munkakörnyezet igen kedvezőtlen hatásokkal lehet a munkavállalók egészségére.

Pszichoszociális kockázatok minden munkahelyen előfordulnak, de még kevés erőforrás ráfordításával is eredményesen értékelhetők és kezelhetők. A kampány támogatást és iránymutatást nyújt a munkavállalók és a munkáltatók számára a munkával kapcsolatos stressz és a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez, valamint előmozdítja az ezt elősegítő praktikus és felhasználóbarát eszközök alkalmazását.

 Tudjon meg többet a pszichoszociális kockázatokról és a munkahelyi stresszről!

Az Ügynökség 2012–2013-as kampánya a kockázatmegelőzést helyezi előtérbe. A megelőzés egyszerűen a munkavégzéssel összefüggő kockázatok kezeléséről szól, amelynek végső célja a munkavégzéssel összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentése.

A kockázatkezelés felelősségét alapvetően a munkáltatók és a felső vezetés viseli, a munkavállalók aktív részvétele nélkül azonban erőfeszítéseik kudarcra vannak ítélve.

Ezért ez a kampány különös hangsúlyt fektet a felső vezetés és a tulajdonosok általi irányítás és az aktív munkavállalói részvétel együttes működésének fontosságára.

Tudjon meg többet az irányításról és a munkavállalói részvételről!

A karbantartás nagyon gyakori tevékenység: minden iparágban minden munkahelyet és minden szinten mindenkit érint (nem csak azokat a munkavállalókat, akiknek munkaköri leírásában szerepel a „karbantartás”).

A kampány a biztonságos karbantartás fontosságát hangsúlyozza, mivel az a munkahelyi egészségvédelem és biztonság egyik kulcseleme.

Miközben a konkrét részletek iparágak szerint változnak (például a használt géptípusoktól függően), a megfelelő karbantartásra vonatkozóan vannak olyan elvek, amelyek Európa valamennyi munkahelyén közösek.

Kampánycélkitűzések:

• figyelemfelhívás a karbantartásnak a munkavállalók biztonsága és egészsége tekintetében betöltött fontos szerepére, a karbantartással kapcsolatos kockázatokra és a karbantartás biztonságos elvégzésének szükségességére;
• figyelemfelhívás a munkáltatóknak a biztonságos karbantartás végrehajtására vonatkozó jogi és egyéb kötelezettségeire, valamint a biztonságos karbantartás üzleti érveire;
• a karbantartás területén a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás megfelelő kockázatértékelésen (az „öt alapelven”) alapuló, egyszerű, strukturált megközelítésének népszerűsítése.

A végső cél természetesen az, hogy a kampány hozzájáruljon a nem megfelelő karbantartás vagy a karbantartás elmaradása miatt sérülést szenvedett vagy megbetegedett emberek számának csökkenéséhez, jelenleg és a jövőben is.

További információ:

• OSHwiki
• Kiadványok

A kockázatértékelés a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítás alapja.

A kampány legfőbb célja az integrált kockázatkezelési hozzáállás előtérbe helyezése: segítségnyújtás a szervezeteknek a kockázatértékelés szisztematikus megvalósításában és az eredmények gyakorlati alkalmazásában.

Emellett arra is hivatott, hogy megismertesse azokat a jogi kötelmeket, amelyeknek a munkáltatóknak meg kell felelniük a kockázatértékelés elvégzése során, illetve eloszlassa azt a tévhitet, amely szerint a kockázatértékelés szükségképp bonyolult, bürokratikus vagy csak szakértők által elvégezhető eljárás. A kampány egyszerű, lépésenkénti megközelítést javasol, miközben a munkavállalókat is bevonja a folyamatba és épít a véleményükre.

Az Online interaktív kockázatértékelési eszközünk (OiRA) e kampánynak köszönheti létét: a munkahelyi egészségvédelem és biztonság mikro- és kisvállalkozások körében történő népszerűsítésével kapcsolatos kihívásokra adott 21. századi válasznak tekinthető. Az OiRA projekt kis méretű cégek ezreinek segíthet a kockázatértékelés egyszerű és költséghatékony végrehajtásában szerte az Unióban.

További információ:

• OSHwiki
• Az OiRA projekt weboldala

Az Egészséges munkahelyek kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) munkáltatói és dolgozói könnyen tájékozódhassanak arról, miként tehetik biztonságosabbá, egészségesebbé és termelékenyebbé munkahelyüket.

A projekt 12 európai tagállamban futott, Cipruson, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Máltán, Lengyelországban, a Szlovák Köztársaságban, Szlovéniában, Bulgáriában és Romániában, valamint Törökországban és Horvátországban.

A kampány a következő üzenetet kívánta eljuttatni a kkv-khoz: „A biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak!”

Tudjon meg többet a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi egészségvédelméről és biztonságáról!

A testben található izmokat, ízületeket, ínakat, szalagokat és idegeket érintő váz- és izomrendszeri megbetegedések a munkától való távollét elsődleges okai gyakorlatilag az összes európai uniós tagállamban.

A kampány az integrált vezetői hozzáállást népszerűsíti a probléma kapcsán, és azt a gondolatot emeli ki, hogy a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a kormányzatnak együtt kell fellépnie a váz- és izomrendszeri megbetegedések ellen.

A „terhek kezelésének” koncepcióját hangsúlyozza: nem pusztán a mozgatni kívánt terhet kell figyelembe venni, de a környezeti tényezők miatt a testet érő igénybevételt és a feladat elvégzésének tempóját is.

A kampány kiemeli a váz- és izomrendszeri megbetegedésben szenvedő, illetve azon a múltban átesett munkavállalók megtartásával, rehabilitációjával és munkába való visszatérésével kapcsolatos kérdések kezelésének fontosságát is.

Tudjon meg többet a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedésekről!

Ennek a kampánynak a célja, hogy a fiatalok biztonságos és egészséges módon kezdjék meg munkával töltött éveiket.

A fiatalok különösen érzékenyek a munkahelyi körülményekre, amelyek gyakran nem megfelelőek a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szempontjából.

Ugyanakkor a fiatal munkavállalókat érintő egészségügyi problémák és balesetek közül sok megelőzhető lenne, és a fiatalok befogadóak a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos tudnivalók tekintetében, hajlandóak fellépni a kockázatok kiküszöböléséért, ha tisztában vannak a lehetséges veszélyekkel.

Ez a kampány magában foglalja a munkahelyi, iskolai és felsőoktatási kockázattudatosság fiatalok és munkáltatók körében való népszerűsítését: a fiatalokat korai életkorban igyekszik megszólítani, hogy kifejlődjön bennük a kockázatmegelőzés kultúrájának szemlélete.

Tudjon meg többet a fiatalokról és a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről!

Nem csak az iparban, például az építőiparban vagy a gyártóiparban dolgozók vannak veszélyben. A zaj a gyáraktól a farmokig, a telefonos ügyfélszolgálati központoktól a koncerttermekig számos munkakörnyezetben jelenthet problémát.

A „Munkahelyi zajártalom – a hallásunknál nagyobb a tét” mottójú kampány a munkahelyi zajártalom kezeléséről szól.

Tudjon meg többet a zajártalmakról a OSHwiki oldalon!

Az építőipar az egyik legnagyobb európai ágazat.

Sajnálatos módon kiemelkedően rosszak a mutatói a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet illetően, és ez a vállalatoknak és az adófizetőknek eurómilliárdokba kerül évente, az iszonyatos mértékű emberi szenvedésről nem is beszélve.

A kampány segíteni szeretne az ágazatban érdekelt feleknek abban, hogy biztonságosabb, egészségesebb és termelékenyebb munkakörnyezetet teremthessenek.

További információ: OSHwiki

Európában alkalmazottak milliói dolgoznak veszélyes anyagokkal, és ha nem kezelik kellő körültekintéssel a lehetséges kockázatokat, akkor az ilyen munka számos különféle módon veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét.

Az európai jogszabályok meghatározzák a munkáltatók kötelességeit e kockázatok kezelése kapcsán, és mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részére hatalmas mennyiségű tájékoztató anyag áll rendelkezésre, ám a munkavállalók egészségét csak úgy óvhatjuk meg, ha a gyakorlatban is betartjuk ezeket az előírásokat.

A kampány kiemelt célja, hogy tájékoztasson a kockázatokról, és elősegítse a veszélyesanyag-használat egészségügyi kockázatainak csökkentését célzó konkrét intézkedések meghozatalát.

Tudjon meg többet a veszélyes anyagok biztonságos munkahelyi kezeléséről!

A stressz éves szinten munkanapok millióinak kiesését okozza.

Túlságosan sokan szenvednek tőle némán, és csak nagyon kevés vállalat méri föl, milyen mértékben befolyásolja a stressz az üzleti teljesítményt.

A kampány középpontjában a munkahelyi stressz megelőzése és kezelése áll.

Tudjon meg többet a pszichoszociális kockázatokról és a munkahelyi stresszről!

Minden évben több ezer ember hal meg munkahelyi baleset következtében az Európai Unióban, és több millióra tehető az olyan balesetek száma, amelyek miatt a munkavállalók három napnál hosszabb időre kiesnek a munkából.

A probléma különösen akut a kis- és középvállalkozások esetében.

A kampány a munkahelyi balesetek megelőzésére összpontosít.

Tudjon meg többet a témáról az OSHwiki oldalon!

A váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k) a munkavégzéssel összefüggő leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartoznak, amelyek európai munkavállalók millióit érintik az összes foglalkoztatási ágazatban, ráadásul eurómilliárdokba kerülnek a munkáltatóknak.

Ugyanakkor e megbetegedések nagy részét a meglévő biztonsági és egészségügyi előírások és a helyes gyakorlatokra vonatkozó útmutatások betartásával meg lehetne előzni, illetve mérsékelni lehetne.

Az EU-OSHA első kampányainak középpontjában a váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos kockázatok hatékony kezelése állt.

Tudjon meg többet a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedésekről!