Az OiRA azért jött létre, hogy könnyen használható eszközöket biztosítson, amelyek iránymutatást nyújtanak a mikro- és kisvállalkozásoknak a kockázatértékelési folyamat során. Az EU-OSHA által 2009-ben kifejlesztett és 2010 óta használt OiRA szoftver a RI &E néven ismert holland kockázatértékelési eszközön alapul, amely nagyon sikeresnek és jól beváltnak bizonyult. 

Az EU-OSHA OiRA szoftvere segíti az ágazati szociális partnereket (munkáltatói és munkavállalói szervezetek) és a nemzeti hatóságokat (minisztériumok, munkaügyi felügyelőségek, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézetek stb.) a kisebb vállalatoknak szóló, ágazatspecifikus kockázatértékelő eszközök létrehozásában.

Látogasson el az OiRA projekt honlapjára, ahol naprakész információkat talál az OiRA-projektről (OiRA-partnerek, közzétett vagy közzététel alatt álló OiRA-eszközök).

A kockázatértékelés a biztonság- és egészségmenedzsment bármely megközelítésének az alapja és elengedhetetlen az egészséges munkahelyek létrehozásához. 

Az EU-OSHA az OiRA-n keresztül támogatja az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretét, amely a 2021 júniusában indult. Az OiRA célja, hogy a kockázatértékelés megkönnyítésével növelje a kockázataikat felmérő mikro- és kisvállalkozások számát és a kockázatértékeléseik minőségét. Az eszközök lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy elindítsák (vagy javítsák) a kockázatértékelési folyamatot. Ily módon az OiRA-eszközök segíthetik a vállalatokat abban, hogy – például a foglalkozási megbetegedések miatt felmerülő költségek csökkentése és a balesetek kockázatának minimalizálása, valamint az általános munkakörülmények és a szervezeti teljesítmény javítása révén – versenyképesebbé váljanak.

A kockázatértékelés ma már számos szervezet számára ismerős folyamat, amelyet Európa-szerte több százezer munkahelyen alkalmaznak a kockázatok megelőzése érdekében. Egyes vállalatok, különösen a mikro- és kisvállalkozások számára azonban a kockázatértékelési folyamat kihívást jelenthet. Az OiRA megkönnyítheti ezt a folyamatot azáltal, hogy biztosítja a szervezetek számára az e kihívás leküzdéséhez szükséges erőforrásokat.

Az OiRA-eszközök számos előnnyel jár a szervezetek számára:

• Az OiRA eszközök használata teljesen ingyenes
• Az eszközök online elérhetők
• Mobilalkalmazás áll rendelkezésre
• Az eszközök az ágazatra szabottak
• Az eszközök a vállalatok igényeinek megfelelően, bizonyos mértékig testre szabhatók
• Az eszközök lehetővé teszik cselekvési terv kidolgozását és a javasolt intézkedések listájából való választást

Az OiRA-folyamatnak öt kulcsfontosságú lépése van:

1. Előkészítés: az OiRA bizonyos mértékig lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a kockázatértékeléseket néhány egyszerű kérdés megválaszolásával a saját igényeikhez igazítsák
2. Azonosítás: ide tartozik a munkahelyen potenciálisan kárt okozó dolgok, valamint az esetlegesen veszélyeknek kitett munkavállalók azonosítása
3. Értékelés: ez a szakasz az azonosított kockázatok rangsorolásából áll A rangsorolás később segít eldönteni, hogy mely intézkedéseket kell először végrehajtani.
4. Cselekvési terv: az eszköz ezután segíteni fog egy cselekvési terv kidolgozásában, valamint annak eldöntésében, hogy miként lehet kiküszöbölni vagy ellenőrizni a kockázatokat
5. Jelentés: végül automatikusan készül egy jelentés és egy cselekvési terv, amely nyomtatható és/vagy letölthető, lehetővé téve a kockázatértékelési folyamat eredményeinek dokumentálását

A regisztrációhoz mindössze egy érvényes e-mail címre van szükség. A rendelkezésre álló OiRA-eszközök közül bármely személy vagy szervezet kiválaszthatja azt, amely a legjobban megfelel országa, ágazata illetve vállalata számára. 

Az OiRA projekt honlapján megtekintheti az ágazatonként és országonként rendelkezésre álló OiRA-eszközöket.

Valamennyi OiRA-eszköz a szociális partnerek és/vagy a nemzeti hatóságok által vagy bevonásával készült. Ha Ön szociális partner vagy nemzeti intézet/hatóság, és részt kíván venni egy vagy több ágazati OiRA-eszköz fejlesztésében, az OiRA projekt honlapján talál további információkat.

Számos szervezet meghatározása egybevág a tekintetben, hogy a nanoanyagok olyan anyagok, amelyeknek egy vagy több térbeli kiterjedése 1-től 100 nanométerig (nm) terjed. Olvassa el a nanoanyagok Európai Bizottság által megfogalmazott definícióját!

Az emberi hajszál vastagságánál akár tízezerszer kisebb nanoanyagok mérete az atomokéhoz vagy molekulákéhoz fogható, nevük is parányi méretükre utal (a nanométer 10 a mínusz kilencediken [10–9] méter). A nanoanyagok tulajdonságai azonban nem csupán parányi méretük, hanem egyéb fizikai és kémiai jellemzőik, egyebek között formájuk és felületük nagysága miatt is eltérnek a nagyobb méretű azonos anyagokétól. 

Ezen eltérések miatt a nanoanyagok új és izgalmas lehetőségeket kínálnak a mérnöki tudományok, az információs és kommunikációs technológia, az orvostudomány és a gyógyszergyártás terén, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanakkor éppen a nanoanyagok kivételes adottságait biztosító jellemzők felelősek az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásukért is. 

A nanoanyagok a természetben, például vulkanikus felhőben, és emberi tevékenység melléktermékeként, például dízelmotorok kipufogógázaiban vagy a dohányfüstben is előfordulnak.  Ám különösen érdemes odafigyelni a mesterséges nanoanyagokra. Ezek ma már a termékek és alkalmazások igen széles körében megtalálhatók.

Közülük néhány évtizedek óta használatban van, úgymint a szintetikus amorf szilícium-dioxid, amelyet beton, gumiabroncsok vagy élelmiszerek adalékanyagaként alkalmaznak. Másokat – így az UV-blokkoló hatása miatt festékekben és fényvédő készítményekben használt nanoméretű titán-dioxidot, a textilekhez és orvosi alkalmazásokhoz használt antimikrobiális hatású nanoezüstöt, vagy a nagy mechanikai szilárdságuk, kis súlyuk, hőstabilitásuk és elektromos vezetőképességük miatt széles körben, például az elektronikában, energiatárolásban, űrhajók és egyéb járművek szerkezetében és sporteszközökben alkalmazott szén nanocsöveket – csak nemrégiben fedeztek fel. A nanoanyagok új generációi továbbra is gyors ütemben jelennek meg, miközben piaci keresletük is egyre fokozódik.

A nanoanyagok egészségre gyakorolt hatása komoly aggályokat vet fel. Az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (ÚÚAKTB) arra a megállapításra jutott, hogy számos mesterséges nanoanyag bizonyítottan egészségügyi kockázatokat hordoz. Mindazonáltal nem minden nanoanyagnak van szükségszerűen toxikus hatása, ezért eseti megközelítés szükséges, miközben a kutatások folytatódnak.

A nanoanyagok legfőbb hatásai a tüdőben jelentkeznek, gyulladást, szövetsérülést, fibrózist és tumorképződést eredményezve, ugyanakkor a szív-ér rendszert is károsíthatják. A szén nanocsövek egyes fajtáinak az azbeszthez hasonló hatásai lehetnek. Megállapítást nyert, hogy a nanoanyagok a tüdő mellett más szervekben, így a májban, a vesékben, a szívben, az agyban, a csontokban és a lágy szövetekben is megtalálhatók.

Parányi méretük és nagy felületük miatt a nanorészecskék poralakban robbanásveszélyesek lehetnek, míg durva szemcsés alakban nem áll fenn ez a veszély.

Olvassa el az Európai Bizottság áttekintését a nanoanyagok típusairól és felhasználásáról, beleértve a biztonsági szempontokat is, és az EU-OSHA „Nanorészecskékkel szembeni munkahelyi expozíció” című szakirodalmi áttekintését!

A dolgozók a gyártási fázisban is kapcsolatba kerülhetnek nanoanyagokkal. A munkavállalók többsége azonban a szállítói lánc különböző fázisaiban érintkezik nanoanyagokkal, ahol esetleg nem is tudnak azok jelenlétéről, következésképpen kicsi a valószínűsége annak, hogy az expozíció megakadályozására megfelelő intézkedéseket foganatosítanak. Olvassa el a nanoanyagok munkahelyi kockázatinak észlelése és a kockázatok ismertetése című szakirodalmi áttekintésünket!

Az expozíció tehát számos munkahelyi környezetben előfordulhat, ahol nanoanyagokat használnak, kezelnek vagy dolgoznak fel, és ahol ezek az anyagok a levegőbe kerülve belélegezhetők vagy a bőrfelszínre kerülhetnek; ilyen például az egészségügyi, a laboratóriumi, a karbantartói vagy az építőipari munkakörnyezet.

Tudjon meg többet a a nanoanyagoknak való munkahelyi kitettségről!

A munkavállalók védelméről szóló európai uniós jogszabályok a nanoanyagokra is alkalmazandók, noha kifejezetten nem említik azokat. Különösen fontos a 89/391/EGK keretirányelv, amunkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK irányelv, a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok (a REACH- és a CLP-rendelet). Ez azt jelenti, hogy a munkáltató köteles a nanoanyagok munkahelyi kockázatait felmérni és azokat kezelni. Ha a nanoanyagok használata és képződése nem kiküszöbölhető vagy helyettesíthető kevésbé veszélyes anyagokkal és eljárásokkal, a munkavállaló kitettségét minimálisra kell csökkenteni az ellenőrzési intézkedések hierarchiáját követő megelőző intézkedések révén, elsőbbséget biztosítva az alábbiaknak:

1. technikai ellenőrzési intézkedések a kockázat forrásánál;
2. szervezési intézkedések;
3. végső esetben egyéni védőfelszerelés.

Habár továbbra is sok a bizonytalanság, a nanoanyagok egészségvédelmi és biztonsági kockázatai komoly aggodalomra adnak okot. Ezért a kockázatkezelés kapcsán a megelőző intézkedések kiválasztásakor a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt elővigyázatossággal kell eljárniuk.

A nanoanyagok, kibocsátási forrásuk és az expozíció mértékének azonosítása nehéznek bizonyulhat; azonban a nanoanyagok munkahelyi kockázatainak kezelésérőliránymutatások és eszközök is rendelkezésre állnak.

Olvassa el az EU-OSHA konkrétabb tanácsait a nanoanyagok kockázatainak kezeléséről az egészségügyi ágazatban és karbantartási tevékenység során! Más szervezetek ugyancsak közzétettek hasznos információs anyagokat, például az építőiparban , a bútoriparban és a kutatás és fejlesztés terén előforduló nanoanyagokról.

Ismerje meg, más vállalatok hogyan alkalmazták a nanoanyagok munkahelyi kezelésével kapcsolatos helyes gyakorlati példáinkat a nanoanyagok kezelésében!

A „zöld” szót hajlamosak vagyunk a biztonsággal társítani, de ami jó a környezetnek, még nem feltétlenül jó a zöld munkahelyeken alkalmazott munkavállalók egészségvédelme és biztonsága szempontjából. Néhány esetben már eddig is szemtanúi voltunk annak, hogy a környezet védelmét szolgáló új jogszabályok és technológiák alkalmazása során a munkavállalók nagyobb kockázatnak lettek kitéve. A hulladéklerakókban tárolt hulladék mennyiségének csökkentésével például nőtt a hulladékfeldolgozást végző munkavállalók körében előforduló balesetek és betegségek száma.

A zöld munkahelyeken alkalmazott új technológiák és munkafolyamatok új veszélyforrásokat teremthetnek, amelyek kezeléséhez a készségek új csoportjára van szükség: a „régi” munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági ismereteket nem lehet egyszerűen átültetni. Egy napenergiával működő vízmelegítő berendezés felszereléséhez például egyszerre van szükség egy tetőfedő, egy vízvezetékszerelő és egy villanyszerelő készségeire.

A zöld gazdaság növekedésének várhatóan gyors üteme készséghiányt idézhet elő, ami azzal járhat, hogy a tapasztalatlan munkavállalóknak olyan folyamatokban kell részt venniük, amelyekre nem képezték ki őket, és ezért veszélybe kerülhet az egészségük és biztonságuk. A munkaerőn belüli, készségek mentén tapasztalható polarizáció is erősödhet, amely az alacsonyan képzett munkavállalókat arra késztetheti, hogy rosszabb munkakörülményekkel is beérjék. Végül, de nem utolsósorban a gazdasági és politikai nyomás is a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásához vezethet.

Ahhoz, hogy a zöld munkahelyek valóban fenntarthatóak legyenek, biztosítanunk kell, hogy a környezet mellett a munkavállalók egészségének és biztonságának is a javára szolgáljanak. A zöld gazdaságban, csakúgy mint máshol, a megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem döntő szerepet játszik a versenyképesség és a termelékenység növelésében. Ezért e gyorsan fejlődő területen is biztosítanunk kell, hogy ami jó a környezetnek, jó legyen a munkavállalóknak is.

A zöld gazdaság növekedésének várhatóan gyors ütemére tekintettel fontos, hogy már megjelenésük előtt számolni tudjunk minden olyan új és újonnan felmerülő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázattal, amely a zöld munkahelyeken előfordulhat. Ennek érdekében az EU-OSHA részletes előrejelző vizsgálatot folytatott, amelyben áttekintette, hogy 2020-ig várhatólag hogyan fognak fejlődni a zöld munkahelyek, és ez milyen kihívásokat tartogathat a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén. A vizsgálat során az EU-OSHA számos lehetséges jövőbeni forgatókönyvet felállított aszerint, hogy miként fejlődhetnek a zöld technológiák különböző gazdasági és társadalmi körülmények között. A vizsgálat célja, hogy felhívja a figyelmet e terület esetleges munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázataira és különböző eszközökkel segítse – elsősorban az uniós politikai döntéshozókat – a jövő munkahelyeinek kialakításához, valamint az európai munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzéséhez.

További információ:

Előretekintési jelentés a zöld munkahelyeken belüli munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről

A jelentés és a forgatókönyvek összefoglalója

A forgatókönyvekben szereplő új és újonnan felmerülő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokat bemutató képek

Az EU-OSHA részletesen is megvizsgálta a munkahelyi biztonság és egészségvédelem egyes, környezetbarát technológiákhoz kapcsolódó kérdéseit. A kisléptékű napenergia-hasznosításhoz, a zöld építkezéshez és a szélenergia-hasznosításhoz hasonló technológiákkal a kilátásokat elemző tanulmány részletesen is foglalkozik.

További információk:

• E-tájékoztató a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről és a kisléptékű napenergia-hasznosításról
• E-tájékoztató a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről és a zöld épületekről
• A munkahelyi biztonság és egészségvédelem és a szélenergia: olvassa el a jelentést és az összefoglalót tartalmazó e-tájékoztatót

Az ellenőrzőlisták segítségével könnyebben azonosíthatja az alkalmazottak egészségével és biztonságával kapcsolatos veszélyeket e környezetbarát technológiák kapcsán, illetve itt talál példákat a megelőzést szolgáló intézkedésekre is. Ezek az ellenőrzőlisták a munkahelyi kockzatértékelési eljárás támogatására is használhatók:

• Ellenőrzőlista a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről és a kisléptékű napenergia-hasznosításról
• Ellenőrzőlista a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről és a zöld épületekről
• Ellenőrzőlista a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről és a szélenergiáról

A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok értelmében a vegyi anyagoknak a munkahelyen történő biztonságos felhasználásával kapcsolatban – a címkén és a biztonsági adatlapon szereplő információknak megfelelően – a munkáltató köteles kockázatértékelést végezni és biztosítani a munkavállalók védelmét, továbbá a munkavállalók részére tájékoztatást és iránymutatást nyújtani, valamint képzést szervezni. A munkáltató jogosult további tájékoztatást igényelni a szállítótól.

A REACH folyamatosan gyűjti a vegyi anyagok felhasználásából származó, az egészségügyi és biztonsági kockázatokra vonatkozó adatokat. A regisztráló (a gyártó vagy az importőr) köteles ezeket az adatokat megadni az ECHA-nak. Emellett a regisztráló a munkavállalók képzésének és a kockázatértékelési eljárás lefolytatásának elősegítése érdekében köteles ezekről az adatokról tájékoztatni a továbbfelhasználókat is az expozíciós forgatókönyvvel kibővített biztonsági adatlap átadásával, amely tartalmazza a biztonságos felhasználáshoz szükséges üzemi feltételeket és kockázatkezelési intézkedéseket. Ugyanakkor a továbbfelhasználók kötelesek tájékoztatni a regisztrálókat a javasolt kockázatkezelési intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekről, különösen abban az esetben, ha az intézkedések nem megfelelőek.

• Útmutató munkáltatóknak a vegyi anyagokból eredő kockázatok kezelésére vonatkozóan. A vegyi anyagokról szóló irányelv és a REACH munkahelyi alkalmazásának kapcsolódásai
• A SLIC REACH-rendelettel kapcsolatos iránymutatása a munkaügyi felügyeletek számára
• OSHwiki cikk a REACH munkahelyekre gyakorolt hatásairól
• OSHwiki cikk a biztonsági adatlapról

A REACH az Európai Unióban évente legalább 1 tonna mennyiségben gyártott vagy az Európai Unióba évente legalább 1 tonna mennyiségben behozott vegyi anyagokra vonatkozóan regisztrálási kötelezettséget ír elő.

A legfontosabb teendők
A legtöbb vállalat úgy használ vegyi anyagokat, hogy olykor még maga sincs tisztában ezzel. Ennélfogva, amennyiben ipari vagy szakmai tevékenysége során valamilyen vegyi anyagot, például festéket, ragasztót vagy tisztítószert használ, meg kell győződnie arról, terheli-e Önt valamilyen kötelezettség. Előfordulhat, hogy a REACH alapján bizonyos kötelezettségei vannak. Ha vállalata valamilyen vegyi anyagot használ a munkahelyen, érdeklődjön munkáltatójától a következőkről:

• Az Ön által használt anyagot már regisztrálták-e, illetve kívánják-e regisztrálni. Ez az információ az ECHA weboldalán található meg;
• Az anyag Önök általi felhasználására vonatkozó biztonsági adatlapok naprakészek-e;
• A biztonsági adatlapon ismertetett kockázatkezelési intézkedéseket és expozíciós forgatókönyveket a vegyi anyag biztonságos felhasználásának biztosítása érdekében figyelembe vették-e a kockázatértékelés során.
• A munkavállalókkal és képviselőikkel konzultáltak-e a munkahelyi kockázatértékelési folyamat során, illetve tájékoztatták-e őket arról.

Forrás: ECHA, ETUI

A gyártók és importőrök az ECHA-nak nyújtják be az adott anyag veszélyes tulajdonságaira vonatkozó, az osztályozással és címkézéssel, valamint az anyag által jelentett potenciális kockázat értékelésével kapcsolatos információkat. A gyártóknak és az importőröknek együtt kell működniük az ugyanazon anyagot regisztráló más vállalatokkal. A hiányzó adatokat elő kell állítani, a biztonsági adatlapokat pedig naprakésszé kell tenni.

Az ECHA „Információk a vegyi anyagokról” című weboldalán keresztül a nyilvánosság és a hatóságok (az ECHA, az Európai Bizottság, a tagállami illetékes hatóságok és végrehajtó hatóságok) központi adatbázisokhoz férnek hozzá.

Regisztrálási határidők

A REACH – amelynek célja a vegyi anyagokra vonatkozó korábbi uniós jogszabályi keret ésszerűsítése és hatékonyabbá tétele – 2007. június 1-jén lépett hatályba.

A REACH három regisztrációs időszakot ír elő, amelyek 2010. november 30-án, 2013. november 30-án és 2018. november 30-án zárulnak le.

Az európai szakszervezetekkel és az ECHA-val közös, a munkáltatóknak a REACH szerinti kötelezettségeire irányuló kampányok: 2010; 2012; 2013; 2015.

Az ECHA és a tagállamok értékelik a vállalatok által benyújtott információkat a regisztrálási dokumentációk és a vizsgálati javaslatok minőségének ellenőrzése, valamint annak eldöntése érdekében, hogy az adott anyag kockázatot jelent-e az emberi egészségre vagy a környezetre. Bizonyos kiválasztott anyagok esetében a kijelölt tagállam alaposabb értékelést végez. A más jogszabályok által már szabályozott vegyi anyagok – például a gyógyszerek vagy a radioaktív anyagok – részben vagy teljesen mentesülnek a REACH előírásai alól.

További információk a vegyi anyagok értékeléséről (ECHA)

A REACH alapján a veszélyes anyagok betilthatók, ha az általuk jelentett kockázatot nem lehet kezelni. Ezenkívül felhasználásuk korlátozható vagy előzetes engedélyhez köthető.

Korlátozást valamely tagállam vagy – az Európai Bizottság kérésére – az ECHA javasolhat. A javaslatot két tudományos bizottság értékeli, majd ezek véleményét az ECHA az Európai Bizottsághoz továbbítja, amely új korlátozásra vagy a meglévő korlátozás felülvizsgálatának elfogadására tesz javaslatot.

Valamely tagállam vagy az ECHA – a Bizottság kérésére – javaslatot tehet az adott anyag különös aggodalomra okot adó anyagként (SVHC) való azonosítására. Az ilyen anyag engedélykötelessé válhat. Ha a különös aggodalomra okot adó anyagot felveszik az engedélyezési jegyzékbe, a vállalatok meghatározott felhasználások engedélyezése iránt kérelmet nyújthatnak be az ECHA-hoz. Engedély hiányában az anyag nem használható. Különös aggodalomra okot adó anyagnak minősülnek a rákkeltő anyagok, a a reprodukciót károsító és mutagén anyagok, valamint a légzőszervi szenzibilizáló anyagok, de más anyagok tekintetében is nyújtható be javaslat.

Hosszú távon a legveszélyesebb anyagokat kevésbé veszélyes anyagokkal kell helyettesíteni. A munkavállalók védelmét illetően is a helyettesítésnek és a felhasználás megszüntetésének kell az első intézkedések között szerepelnie. Mindenképpen tekintse át a végrehajtandó egyes intézkedésekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat, valamint a felhasználásra vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat.

• Az ECHA korlátozással és engedélyezéssel foglalkozó weboldalai
• A munkavállalók egészségére és biztonságára jelentett kémiai kockázat csökkentése az anyag helyettesítése révén
• OSHwiki cikk a veszélyes vegyi anyagok helyettesítéséről
• Tájékoztató: A munkahelyen előforduló veszélyes anyagok helyettesítése
• SUBSPORT – támogató portál a veszélyes anyagok helyettesítéséhez

A REACH egyúttal létrehozta az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), amely központi koordinációs és végrehajtási szerepet tölt be a teljes folyamat során.

Az Ügynökséget iránymutatással és tájékoztatással szolgáló nemzeti információs szolgálatok segítik. A nemzeti információs szolgálatok sok esetben koordinálják a nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi hatóságokkal folytatott együttműködést.

• Az Európai Vegyianyag-ügynökség REACH-rendelettel foglalkozó weboldalai
• Nemzeti REACH információs szolgálatok
• A Környezetvédelmi Főigazgatóság REACH-rendelettel foglalkozó weboldalai
• A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság REACH-rendelettel foglalkozó weboldalai