Bármely olyan valós példával lehet nevezni, amely bemutatja, hogyan kezelték hatékonyan a munkával kapcsolatos stresszt és a pszichoszociális kockázatokat. A nevezésekben egyértelműen ismertetni kell, hogy a munkahelyen hogyan alkalmazták a helyes gyakorlatot (feltételezett példák nem vehetők figyelembe), és bizonyítékokat sorakoztathatnak fel a következőkre vonatkozóan:

• a pszichoszociális kockázatok részletes értékelése a munkahelyen, amit a megelőzésükre vagy csökkentésükre irányuló, részvételen alapuló megközelítésnek megfelelően végrehajtott gyakorlati tevékenységek követnek;
• a munkával kapcsolatos stressz csökkentésére irányuló szervezeti intézkedések, beleértve a beavatkozás elsődleges (a kockázatok kiküszöbölése), másodlagos (a munkavállalók védelme azon kockázatoktól, amelyeket nem lehet kiküszöbölni) és harmadlagos (segítségnyújtás a stresszel és pszichoszociális problémákkal küzdő munkavállalók számára) szintjét is;
• a felső és középvezetők által a jó pszichoszociális munkakörnyezet kialakításában betöltött szerepre összpontosító szervezeti beavatkozások;
• holisztikus megközelítés alkalmazása a munkavédelemmel kapcsolatban, többek között a pszichoszociális kockázatok értékelése és kezelése, valamint a lelki egészség fejlesztése a munkahelyen;
• a stressz és a pszichoszociális kockázatok munkahelyi értékelésére és kezelésére szolgáló gyakorlati eszközök fejlesztése és megvalósítása.

A pályázat elbírálói a következőkre keresnek majd bizonyítékot:

• a pszichoszociális kockázatok és a munkával kapcsolatos stressz valódi és hatékony kezelése;
• a munkahelyet célzó innovatív beavatkozások;
• a beavatkozások sikeres végrehajtása;
• valódi és bizonyítható javulás a munkavédelem területén;
• a munkaerő sokféleségének figyelembevétele;
• a munkaerő, illetve a munkaerő képviselőinek hatékony részvétele és bevonása;
• a beavatkozás időbeli fenntarthatósága;
• átültetés lehetősége más munkahelyeken (beleértve más tagállamok munkahelyeit és a kkv-kat is);
• újdonság (a beavatkozás vagy nemrégiben valósult meg, vagy széles körben még nem tették közzé).

A beavatkozásnak emellett meg kell felelnie a végrehajtás helye szerinti tagállam irányadó jogszabályi követelményeinek, és lehetőség szerint meg kell haladnia a minimumelőírásokat. Az egyénre összpontosító beavatkozások, például a képzések esetében azt is szemléltetni kell, hogyan képezik a pszichoszociális kockázatok munkahelyi kezelésével kapcsolatos tágabb megközelítés részét.

Nem megengedettek azok a helyes gyakorlati példák, amelyeket kizárólag üzleti haszon céljából dolgoztak ki. Ez azokra a termékekre, eszközökre vagy szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket forgalmaznak vagy forgalmazhatók.

A helyes gyakorlatokra vonatkozó nevezéseket az EU tagállamainak, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség országainak vállalkozásaitól vagy szervezeteitől fogadjuk el, többek között a következőktől:

A Helyes Gyakorlat Díjakat nemzeti szinten az EU-OSHA fókuszpontokból álló hálózata koordinálja (www.healthy-workplaces.eu/fops). A nemzeti hálózati partner adja meg a versenyre való nevezéssel kapcsolatos részleteket.

A jelentkezők nemzeti szintű elbírálását követően kerül sor a páneurópai versenyen részt vevő nemzeti nyertesek kijelölésére, majd a végső díjazottak kiválasztására.

A multinacionális vagy páneurópai szervezetek vagy az „Egészségesmunkahelyek” kampány hivatalos partnerei közvetlenül az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséghez nyújthatják be nevezésüket.

A Helyes Gyakorlat Díjakra történő nevezés részletei európai szinten a következő e-mail címről szerezhetők be: gpa [at] healthy-workplaces [dot] eu

A legtöbb esetben a szállítóknak kell dönteni egy anyag vagy keverék osztályozásáról. Ezt saját osztályozásnak nevezzük.

Bizonyos esetekben a megfelelő kockázatkezelés biztosítása érdekében az anyag osztályozására vonatkozó döntést közösségi szinten hozzák meg. A tagállamok, a gyártók, az importőrök és a továbbfelhasználók javaslatot tehetnek az adott anyag osztályozásának és címkézésének uniós szintű harmonizálására. Az adatok az osztályozási és címkézési jegyzékben is elérhetők.

Ezek általában a legveszélyesebb anyagok: rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító vagy légzőszervi szenzibilizáló anyagok, biocid termékek vagy növényvédő szerek. Az anyagoknak a korábbi szabályozás (a veszélyes anyagokról szóló irányelv) szerinti valamennyi korábbi harmonizált osztályozását átalakították a CLP szerinti harmonizált osztályozássá. A szállítóknak kötelező ezt a harmonizált osztályozást és címkézést alkalmazni.

A legfontosabb teendők

• Nézze meg az új címkéket és biztonsági adatlapokat (SDS).
• Szervezzen képzést a munkavállalóknak, hogy megértsék és felismerjék a CLP szerinti címkéken feltüntetett információt.
• Ellenőrizze, hogy az anyag vagy keverék Önök által alkalmazott felhasználási módja szerepel-e a biztonsági adatlapon, és nem ellenjavallt-e.
• Tartsa be az új címkéken és biztonsági adatlapokon feltüntetett tanácsokat.
• Ellenőrizze, változott-e az anyag osztályozása.
• Értékelje a munkavállalók szempontjából felmerülő kockázatokat, és szükség esetén frissítse a munkahelyi kockázatértékelést.
• Ha Ön munkáltató, tájékoztassa a munkavállalókat a változásokról.
• Ha bármilyen kérdése van az új címkékkel vagy biztonsági adatlapokkal kapcsolatban, forduljon a szállítójához.

Forrás: Foglalkoztatási Főigazgatóság

Az ECHA anyagok és keverékek osztályozásával foglalkozó weboldalai (23 uniós nyelven)

A szállítónak a forgalomba hozatalt megelőzően a csomagolásban lévő anyagot vagy keveréket a CLP szerinti címkézéssel kell ellátnia, amennyiben:

• az anyag veszélyes besorolású;
• a keverék legalább egy veszélyesként osztályozott anyagot tartalmaz a meghatározott határérték felett.

OSHwiki cikk a vegyi anyagok címkézéséről

Az ECHA címkézéssel és csomagolással foglalkozó weboldalai (23 uniós nyelven)

Az osztályozási és címkézési jegyzék a gyártók és az importőrök által a bejelentett és regisztrált anyagokra vonatkozóan megadott alapvető osztályozási és címkézési információkat tartalmazó adatbázis. A jegyzék a jogilag kötelező erejű harmonizált osztályozásokat (a CLP-rendelet VI. mellékletét) is tartalmazza. Az adatbázist az ECHA hozta létre és üzemelteti.

• 75. számú e-tájékoztató: Veszélyes anyagok és hatékony munkahelyi kommunikáció
• OSHwiki cikk a vegyi anyagok tárolásáról
• A Környezetvédelmi Főigazgatóságnak a CLP rendszerével foglalkozó weboldalai
• A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságnak a CLP rendszerével foglalkozó weboldalai
• Az ECHA CLP-vel foglalkozó weboldalai (23 uniós nyelven)
• Tanácsok vegyi anyagok munkahelyi felhasználói számára