You are here

Pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz

Psychosocial risks and stress. Several workers wearing telephone headsets

A pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívásai közé tartoznak. Jelentősen befolyásolják az egyének, szervezetek és nemzeti gazdaságok egészségét.

Az európai munkavállalók mintegy fele véli úgy, hogy a stressz gyakori a munkahelyén, és az elveszített munkanapok megközelítőleg fele a stressznek tudható be. A mentális egészséghez kapcsolódó számos egyéb problémához hasonlóan a stresszt is hajlamosak vagyunk félreérteni vagy egyfajta stigmaként értelmezni. Ha azonban emberi hiba helyett inkább szervezeti problémaként kezeljük, a pszichoszociális kockázatok és a stressz éppúgy kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázat.

Mit nevezünk pszichoszociális kockázatoknak és stressznek?

A pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezésből, -szervezésből és -irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális közegből fakadnak, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez vagy depresszióhoz vezethetnek. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:

  • túlterheltség;
  • egymásnak ellentmondó elvárások és tisztázatlan feladatkör;
  • a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában és nincs befolyása a munkavégzés módjára;
  • rosszul irányított szervezeti átalakítás, munkahelyi bizonytalanság;
  • nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről;
  • pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak.

Fontos, hogy a munkaköri követelmények mérlegelésekor a pszichoszociális kockázatokat – például a túlterheltséget – ne tévesszük össze az olyan stimuláló és időnként kihívásokkal teli helyzetekkel, ahol a munkavállalót támogató munkakörnyezet veszi körül, és megfelelő képzésben és ösztönzésben részesül annak érdekében, hogy a legjobb tudása szerinti teljesítményt nyújthassa. A jó pszichoszociális környezet jó teljesítményre és egyéni fejlődésre ösztönöz, és hozzájárul a munkavállalók mentális és fizikai jóllétéhez.

Darbuotojai patiria stresą tada, kai jiems keliami darbo reikalavimai yra pernelyg dideli ir viršija jų gebėjimą tuos reikalavimus įvykdyti. A tartósan stressznek kitett munkavállalóknál a mentális problémákon túl komoly fizikai problémák is jelentkezhetnek, például szív- és érrendszeri megbetegedések vagy váz- és izomrendszeri problémák.

A szervezet vonatkozásában a negatív hatások közé tartozik az általánosan gyenge üzleti teljesítmény, a munkahelyről való gyakoribb hiányzás, a beteg állapotban és emiatt nem hatékonyan végzett munka („presenteeism”), illetve a több baleset és sérülés előfordulása. A hiányzások időtartama általában hosszabb, mint más kiváltó okok esetében, és a munkával kapcsolatos stressz hozzájárulhat az előrehozott nyugdíjazások arányának növekedéséhez. A vállalkozások és a társadalom becsült költségei jelentősek, nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.

Mennyire súlyos a probléma?

Az EU-OSHA által végzett európai véleményfelmérés adatai szerint a munkavállalóknak körülbelül a fele a munkahelyi stresszt általános problémának tartja a munkahelyén. A munkahelyi stressz leggyakrabban említett okai többek között a munkaátszervezés vagy a munkahely bizonytalansága, a túlóra vagy a túlzott munkaterhelés, valamint a munkahelyi zaklatás és erőszak. Az EU-OSHA tájékoztatást ad a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok gyakoriságára, valamint azok biztonsági és egészségügyi hatásaira vonatkozó legújabb adatokról és kutatási eredményekről. 

A pszichoszociális kockázatok kezelésére a prevenciós, holisztikus és szisztematikus megközelítés tűnik a legeredményesebbnek. Az EU-OSHA új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló vállalati felmérése (ESENER) annak feltérképezésére hivatott, hogy az európai vállalatok hogyan reagálnak a pszichoszociális kockázatokra és hogyan kezelik azokat, azonosítva a támogatás főbb mozgatóit, akadályait és követelményeit. A felmérés azt mutatja, hogy a pszichoszociális kockázatok kezelése sokkal nehezebbnek bizonyul, mint a „tradicionális” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok kezelése. Szükség van a figyelemfelkeltésre és olyan egyszerű, gyakorlati eszközökre, amelyek megkönnyítik a munkahelyi stressz, erőszak és zaklatás kezelését. 

Mit tehetünk a pszichoszociális kockázatok megelőzéséért és kezeléséért?

Megfelelő megközelítéssel a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz az üzleti vállalkozás méretétől és típusától függetlenül megelőzhetők és sikerrel kezelhetők. Ezek a kockázatok ugyanolyan logikus és szisztematikus módon kezelhetők, mint a többi munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázat.

A stressz kezelése nem pusztán erkölcsi kötelesség és jó befektetés a munkáltatók részéről: a 89/391/EGK keretirányelv értelmében jogi kötelezettség is, amelyet a szociális partnereknek a munkahelyi stresszről, illetve zaklatásról és erőszakról szóló keretmegállapodása is alátámaszt.

A lelki egészség és jóllét európai paktuma elismeri továbbá, hogy a munkahelyi követelmények állandóan változnak, a nyomás pedig egyre növekszik, ezért arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy a mentális jóllét fejlesztése érdekében hajtsanak végre további önkéntes intézkedéseket.

Jóllehet a munkáltatók jogi felelőssége a munkahelyi kockázatok helyes értékelése és leküzdése, elengedhetetlen, hogy ebben a munkavállalók is részt vegyenek. A munkavállalók és képviselőik ismerik legjobban azokat a problémákat, amelyek a munkahelyükön előfordulhatnak. Az ő bevonásukkal biztosítható, hogy a bevezetett intézkedések megfelelőek és hatékonyak legyenek.

Az EU-OSHA bőséges információkkal és gyakorlati segítségnyújtással támogatja a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz felismerését, megelőzését és kezelését.