You are here

Pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz

Psychosocial risks and stress. Several workers wearing telephone headsets
A pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívást jelentő problémái közé tartoznak. Az egyének egészsége mellett a szervezetek és a nemzetgazdaságok állapotára gyakorolt hatásuk is jelentős.

Az európai munkavállalók mintegy fele véli úgy, hogy a stressz gyakori a munkahelyén, és az elveszített munkanapok megközelítőleg fele a stressznek tudható be. A mentális egészséghez kapcsolódó számos egyéb problémához hasonlóan a stresszt is hajlamosak vagyunk félreérteni vagy egyfajta stigmaként értelmezni. Ha azonban emberi hiba helyett inkább szervezeti problémaként kezeljük, a pszichoszociális kockázatok és a stressz éppúgy kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázat.

Mit nevezünk pszichoszociális kockázatoknak és stressznek?

A pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezésből, -szervezésből és -irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális közegből fakadnak, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez vagy depresszióhoz vezethetnek. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:

  • túlterheltség;
  • egymásnak ellentmondó elvárások és tisztázatlan feladatkör;
  • a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában és nincs befolyása a munkavégzés módjára;
  • rosszul irányított szervezeti átalakítás, munkahelyi bizonytalanság;
  • nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről;
  • pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak.

Fontos, hogy a munkaköri követelmények mérlegelésekor a pszichoszociális kockázatokat – például a túlterheltséget – ne tévesszük össze az olyan stimuláló és időnként kihívásokkal teli helyzetekkel, ahol a munkavállalót támogató munkakörnyezet veszi körül, és megfelelő képzésben és ösztönzésben részesül annak érdekében, hogy a legjobb tudása szerinti teljesítményt nyújthassa. A jó pszichoszociális környezet jó teljesítményre és egyéni fejlődésre ösztönöz, és hozzájárul a munkavállalók mentális és fizikai jóllétéhez.

Darbuotojai patiria stresą tada, kai jiems keliami darbo reikalavimai yra pernelyg dideli ir viršija jų gebėjimą tuos reikalavimus įvykdyti. A tartósan stressznek kitett munkavállalóknál a mentális problémákon túl komoly fizikai problémák is jelentkezhetnek, például szív- és érrendszeri megbetegedések vagy váz- és izomrendszeri problémák.

A szervezet vonatkozásában a negatív hatások közé tartozik az általánosan gyenge üzleti teljesítmény, a munkahelyről való gyakoribb hiányzás, a beteg állapotban és emiatt nem hatékonyan végzett munka („presenteeism”), illetve a több baleset és sérülés előfordulása. A hiányzások időtartama általában hosszabb, mint más kiváltó okok esetében, és a munkával kapcsolatos stressz hozzájárulhat az előrehozott nyugdíjazások arányának növekedéséhez. A vállalkozások és a társadalom becsült költségei jelentősek, nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.

Mennyire súlyos a probléma?

EU-OSHA Europos mastu atliktos nuomonių apklausos duomenimis apytiksliai pusė darbuotojų mano, kad su darbu susijęs stresas yra įprastas jų darbo vietoje. Dažniausiai nurodomos šios su darbu susijusio streso priežastys: darbo reorganizavimas arba menkos darbo garantijos, ilgas darbo laikas arba per didelis darbo krūvis ir priekabiavimas bei smurtas darbe. EU-OSHA teikia informaciją apie naujausius duomenis ir tyrimais pagrįstus įrodymus, susijusius su darbe patiriamo streso ir kylančios psichosocialinės rizikos paplitimu ir poveikiu darbuotojų saugai ir sveikatai.

Manoma, kad prevencinis, holistinis ir sisteminis požiūris į psichosocialinės rizikos valdymą yra pats veiksmingiausias. EU-OSHA atliekamoje įmonių apklausoje apie naują ir atsirandančią riziką (ESENER) nagrinėjama, kaip psichosocialinė rizika suprantama ir valdoma Europos įmonėse – taip stengiamasi išsiaiškinti svarbiausias paskatas, kliūtis ir sritis, kuriose reikia teikti paramą. Apklausos duomenys rodo vyraujant įsitikinimą, kad psichosocialinę riziką sunkiau valdyti nei „įprastą“ darbuotojų saugai ir sveikatai kylančią riziką. Todėl būtina didinti informuotumą ir kurti paprastas praktines priemones, padedančias lengviau spręsti su darbu susijusio streso, smurto ir priekabiavimo problemas.

Mit tehetünk a pszichoszociális kockázatok megelőzéséért és kezeléséért?

Megfelelő megközelítéssel a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz az üzleti vállalkozás méretétől és típusától függetlenül megelőzhetők és sikerrel kezelhetők. Ezek a kockázatok ugyanolyan logikus és szisztematikus módon kezelhetők, mint a többi munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázat.

A stressz kezelése nem pusztán erkölcsi kötelesség és jó befektetés a munkáltatók részéről: a 89/391/EGK keretirányelv értelmében jogi kötelezettség is, amelyet a szociális partnereknek a munkahelyi stresszről, illetve zaklatásról és erőszakról szóló keretmegállapodása is alátámaszt.

A lelki egészség és jóllét európai paktuma elismeri továbbá, hogy a munkahelyi követelmények állandóan változnak, a nyomás pedig egyre növekszik, ezért arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy a mentális jóllét fejlesztése érdekében hajtsanak végre további önkéntes intézkedéseket.

Jóllehet a munkáltatók jogi felelőssége a munkahelyi kockázatok helyes értékelése és leküzdése, elengedhetetlen, hogy ebben a munkavállalók is részt vegyenek. A munkavállalók és képviselőik ismerik legjobban azokat a problémákat, amelyek a munkahelyükön előfordulhatnak. Az ő bevonásukkal biztosítható, hogy a bevezetett intézkedések megfelelőek és hatékonyak legyenek.

Az EU-OSHA bőséges információkkal és gyakorlati segítségnyújtással támogatja a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz felismerését, megelőzését és kezelését.

Megosztás a következőn: