Az 1989-ben elfogadott, a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló európai keretirányelv (89/391/EGK) jelentős mérföldkövet jelentett a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításában. Európa-szerte garantálja a biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó minimumkövetelményeket, miközben a tagállamok szigorúbb intézkedéseket is fenntarthatnak vagy előírhatnak.
A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391 irányelv - A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló "keretirányelv"
1989-ben a keretirányelv bizonyos rendelkezései többek között a következő jelentős újítást hozták:
- A "munkakörnyezet" fogalma, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 155. számú egyezményével összhangban határoztak meg, a műszaki biztonságot, valamint a megbetegedések általános megelőzését figyelembe vevő modern megközelítést alkalmaz.
- Az irányelv célja, hogy valamennyi munkavállaló számára egyenlő szintű biztonságot és egészségvédelmet teremtsen (csak a háztartási munkavállalók, valamint bizonyos állami és katonai szolgálatok képeznek kivételt).
- Az irányelv kötelezi a munkáltatókat, hogy a munka biztonságosabbá és egészségesebbé tétele érdekében hozzanak megfelelő megelőző intézkedéseket.
- Az irányelv kulcsfontosságú elemként vezeti be a kockázatértékelés elvét, és meghatározza annak fő elemeit (pl. a veszély azonosítása, munkavállalói részvétel, megfelelő intézkedések bevezetése a kockázat forrásnál történő megszüntetésének prioritásával, dokumentálás és a munkahelyi veszélyek rendszeres, ismételt értékelése).
- A megelőző intézkedések bevezetésére vonatkozó új kötelezettség értelemszerűen hangsúlyozza az általános irányítási folyamatok részét képező biztonsági és egészségvédelmi irányítás új formáinak fontosságát.
A keretirányelvet 1992 végéig kellett átültetni a nemzeti jogba. Az átültetés hatása a nemzeti jogrendszerekre tagállamonként változó volt. Egyes tagállamokban a nem megfelelő nemzeti jogszabályok miatt jelentős jogkövetkezményekkel járt, miközben más tagállamokban nem volt szükség jelentős kiigazításokra.
2004-ben az Európai Bizottság kiadott egy közleményt (COM [2004] 62) az irányelvek, nevezetesen a 89/391/EGK (keretirányelv), a 89/654/EGK (munkahelyek), a 89/655/EGK (munkaeszközök), a 89/656/EGK (egyéni védőeszközök), a 90/269/EGK (kézi tehermozgatás) és a 90/270/EGK (képernyő előtti munkavégzés)] irányelv rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásáról. A közlemény megállapította, hogy az európai uniós jogszabályok kedvező hatást gyakoroltak a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, a nemzeti végrehajtási jogszabályokat és a vállalati gyakorlati alkalmazásokat magukban foglaló nemzeti előírásokra.
Általánosságban a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az európai uniós jogszabályok az Európai Unió-szerte hozzájárultak a megelőzés kultúrájának kialakításához, valamint a nemzeti jogrendszerek racionalizálásához és egyszerűsítéséhez. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a jogszabályok alkalmazásában különféle hiányosságok vannak, amelyek miatt nem fejthetik ki teljes egészében a hatásukat. A jelentés olyan esetekről is beszámolt, amelyekben jogsértési eljárást indítottak.