A szív- és érrendszeri betegségek az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást jelentik az EU-ban. Ide tartozik a szívet, az ereket és az agyi érrendszert érintő rendellenességek sokszínű és összetett csoportja, így például a szívkoszorúér-betegség és a sztrók. Mivel több tényezőre visszavezethető betegségekről van szó, kialakulásuk az életmódbeli és viselkedési tényezők, a már meglévő egészségügyi problémák, a genetikai hajlam, a társadalmi-gazdasági és környezeti hatások, illetve a foglalkozási kockázatok együttes hatásának következménye lehet.
A munkahelynek tehát fontos szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Az ilyen kockázatok és a szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásaik megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony intézkedéseket lehessen kidolgozni a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez és a munkával töltött életszakasz egészségének támogatásához.
A munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek terhe
A szív- és érrendszeri betegségek évente körülbelül 1,71 millió halálesetet okoznak az EU-ban. Bár előfordulási gyakoriságuk országonként eltérő, az EU egészét tekintve a munkával összefüggő halálesetek második leggyakoribb okát jelentik.
A szív- és érrendszeri betegségek az egészségügyi hatásukon túl befolyásolhatják a munkavállalók életminőségét, munkaképességét és a munkában maradásra való képességét is. A betegségekkel együtt járnak a betegszabadság, a tartós munkaképtelenség, a korai nyugdíjba vonulás és a termelékenység csökkenése miatti költségek is, amelyek összköltségét az EU gazdasága szempontjából éves szinten több mint 210 milliárd euróra becsülik. A munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek megelőzése támogatja a munkavállalók jóllétét, egyúttal segíti a szervezeteket és a társadalmat az ilyen hatások kezelésében.
A szív- és érrendszeri betegségek munkahelyi kockázati tényezői
A munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségeket több munkahelyi kockázati tényező együttes hatására lehet visszavezetni, például:
- A pszichoszociális kockázatok, köztük a magas munkahelyi követelmények, az alacsony szintű munkavégzési önállóság, a hosszú munkaidő, a többműszakos munka, a munkahelyi erőszak és zaklatás stresszt okozhatnak, ami kihathat a szív- és érrendszeri egészségre.
- Ergonómiai kockázati tényezők, például nehéz fizikai munka, hosszan tartó ülés vagy állás.
- Olyan fizikai kockázati tényezők, mint a szélsőséges hőmérséklet, a zaj, a rezgés és a sugárzás.
- Kémiai expozíciók, köztük a nehézfémek, a részecskék, a por, a motorok kipufogógáz-kibocsátása és egyes növényvédő szerek.
- Biológiai anyagok, beleértve bizonyos fertőző betegségeket, például a Covid19-et.
A kockázatok típusa és mértéke ágazatonként, foglalkozásonként és munkavállalói csoportonként eltérő. A munkahelyi expozíciók szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatását ezenkívül olyan tényezők is befolyásolhatják, mint az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági körülmények, a már meglévő betegségek és az életmód.
A szív- és érrendszeri egészség az uniós szakpolitikában
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének egyik fő célkitűzéseként javítani kell a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek megelőzését. Más uniós kezdeményezések, köztük az „Egészségesebben, együtt” című, a nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós kezdeményezés, a szívvédelmi terv és az Európai Parlament Közegészségügyi Bizottságának a tervre adott válasza rámutatnak az összehangolt fellépés fontosságára, hogy a szív- és érrendszeri egészség az EU egész területén javuljon.
Az EU-OSHA kutatása a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségekről
Az EU-OSHA nagyszabású kutatási program keretében vizsgálja a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségeket. A cél a munka szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásának jobb megismerése, hogy ezzel támogatni lehessen a tudományos bizonyítékokon alapuló megelőzést az EU egész területén.
A kutatási program a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő foglalkozási kockázati tényezőket és a munkával összefüggő, illetve a munkán kívüli kockázati tényezők egymásra hatását vizsgálja. Meghatározza a nagyobb kockázatnak kitett ágazatokat, foglalkozásokat és munkavállalói csoportokat, és elemzi a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek terhét az EU egészére nézve. Áttekinti ezenkívül azokat a szakpolitikákat, stratégiákat, munkahelyi beavatkozásokat és gyakorlati forrásokat, amelyek segítik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, és amelyek támogatják a munkavállalók biztonságos munkahelyi reintegrációját szív- és érrendszeri események után, vagy krónikus szív- és érrendszeri betegségek melletti munkában maradásukat.
A kutatási eredményeket be fogják építeni a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek megelőzését alátámasztó tudományos ismeretanyagba, és alapul szolgálnak a Közösen a munkahelyi mentális egészségért! című Egészséges munkahelyek kampányhoz, különösen a pszichoszociális kockázatok és a szív- és érrendszeri egészség közötti összefüggések terén.
