Az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló 2024. évi európai vállalati felmérés (ESENER 2024) értékes betekintést nyújt abba, hogy a munkahelyek hogyan kezelik a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet szerte Európában. A 30 európai ország több mint 41 000 létesítményében végzett felmérés rávilágít a munkahelyi gyakorlatok változásaira, a digitalizáció hatására, valamint a hagyományos és pszichoszociális kockázatok kezelésével összefüggő folyamatos kihívásokra. A felmérés válaszadói azok a személyek, akik a legjobban tudják, hogyan kell kezelni a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet a munkahelyen.
A tartós ülőmunka, a pszichoszociális kockázatok és a digitalizáció a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos legfőbb problémák közé tartoznak – derül ki az új uniós felmérésből.
Press releases
Back to press releases
For immediate release - 07/02/2025 - 01:00
A tartós ülőmunka, a pszichoszociális kockázatok és a digitalizáció a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos legfőbb problémák közé tartoznak – derül ki az új uniós felmérésből.
Image
Az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló 2024. évi európai vállalati felmérés (ESENER) rávilágít az európai munkahelyek által valamennyi ágazatban azonosított kockázatokra, amelyek közül továbbra is a tartós ülőmunka és az ismétlődő mozgások jelentik a legnagyobb problémát. A felmérés a pszichoszociális kihívásokra és a digitalizáció által a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre gyakorolt egyre nagyobb hatásra is rámutat, ahogy a szervezetek új munkavégzési gyakorlatokat vezetnek be.
A felmérés feltárja a leggyakrabban azonosított munkahelyi kockázati tényezőket, amelyek az idő múlásával viszonylag állandónak tűnnek. Ahogy 2019-ben, úgy 2024-ben is a két vezető kockázati tényező a váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez kapcsolódik: a munkahelyek 64%-a számolt be a tartós ülőmunkáról, amely a legutóbbi kiadásban is a rangsor élén áll, majd 63%-kal szorosan ezt követik az ismétlődő kéz- vagy karmozgások. Emellett 52%-uk az emberek vagy nehéz terhek emelését vagy mozgatását jelölte meg fő kockázati tényezőként.
Ráadásul közel megduplázódott az otthonról dolgozó alkalmazottakról beszámoló intézmények száma (a 2019-es 13%-ról 2024-re 23%-ra), amihez az is társul, hogy egyre jobban ismerik a digitalizáció által a munkavállalók biztonságára és egészségére gyakorolt hatást.
A pszichoszociális kockázatok is gyakran jelen vannak, különösen a szolgáltatási ágazatokban, ahol a szervezetek 56%-a kihívásként jelölte meg a nehéz ügyfelek, betegek vagy tanulók kezelését.
Az eredményekről William Cockburn, az EU-OSHA ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „A szervezetek 25%-a még mindig nem ismeri fel a pszichoszociális kockázatok jelenlétét, ami jelentős hiányosságra mutat rá e fontos kérdések kezelésében. Ez aláhúzza a 2026-ban induló Egészséges munkahelyek kampányunk fontosságát, amely a munkahelyi pszichoszociális kockázatok által a munkavállalók mentális egészségére gyakorolt hatás kezelésére összpontosít.”
A pszichoszociális kockázati tényezőkről beszámoló munkahelyek 21%-a szerint ezeket a kockázatokat a többi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázathoz képest nehezebb kezelni. A számok országonként jelentősen eltérnek: az északi országok, például Svédország (38%) és Dánia (37%) úgy észlelik, hogy a kihívások nagyobbak. A munkavállalók pszichoszociális kockázatok megelőzését célzó intézkedések kialakításában való részvétele némileg csökkent, a 2019-es 61%-ról 2024-ben 55%-ra esett vissza.
A felmérés szerint a munkahelyi kockázatértékelésekben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a digitális technológiákra, amelyekkel jelenleg az összes munkahely 43%-ánál foglalkoznak, ezen belül pedig Spanyolország és Szlovénia több mint 60%-kal vezet. Hasonlóképpen, a létesítmények 42%-a kínál képzést a digitális technológiák használatáról, Máltán pedig ez az arány eléri a 75%-ot. Az ESENER a digitális technológiák munkahelyi használatához kapcsolódó kockázati tényezőkre is felhívja a figyelmet. A váz- és izomrendszeri kockázatok mellett a vállalatok a munka intenzitásának növekedéséről (34%), az információs túlterheltségről (32%), valamint a munka és a magánélet közötti határok elmosódásáról (27%) számolnak be.
Biztató, hogy jelentős javulás tapasztalható a munkavállalókkal a digitalizáció munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre gyakorolt hatásáról folytatott konzultáció terén. A legalább egy digitális technológiát használó létesítmények 35%-a – szemben a 2019-es 24%-kal – megerősítette, hogy konzultál a munkavállalókkal.
Az első megállapításokat tartalmazó jelentés egy olyan elemzéssorozat kezdetét jelzi, amely mélyrehatóbban megvizsgálja az ESENER 2024-es adatait, és további jelentésekben 2026-ig közzéteszik a részletes eredményeket.
Hivatkozások:
Megjegyzés a szerkesztőnek
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) működésének célja, hogy Európa olyan hellyé válhasson, ahol biztonságosabban, egészségesebb körülmények között és eredményesebben lehet dolgozni. Az Ügynökség megbízható, kiegyensúlyozott és pártatlan biztonsági és egészségvédelmi információkat kutat, fejleszt és terjeszt, valamint egész Európára kiterjedő figyelemfelhívó kampányokat szervez. Az Európai Unió által 1994-ben alapított, bilbaói (Spanyolország) székhelyű ügynökség az Európai Bizottság, a tagállamok kormányai, a munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői, valamint az Unió tagállamaiból és azokon kívülről érkező vezető szakértők számára biztosít közös fórumot.
Most már követhet minket a Facebookon, a X (Twitter)-en, a LinkedInen, a YouTube-on, illetve feliratkozhat havonta megjelenő OSHmail hírlevelünkre. Az EU-OSHA rendszeres híreire és információira regisztrálhat az RSS feed-en keresztül is.