Éghajlatváltozás és a munkavállalók biztonsága és egészsége
Az EU-ban a munkavállalók 33%-a van kitéve legalább egy, éghajlatváltozással kapcsolatos kockázati tényezőnek, 20%-uk számolt be arról, hogy rendkívüli hőséggel szembesülnek, 19%-uk pedig rossz levegőminőségről panaszkodott. A hőségnek való kitettség a kültéri munkaerőre támaszkodó ágazatokban a legmagasabb: a mezőgazdaságban, kertészetben, erdőgazdálkodásban vagy halászatban dolgozók 35%-a, az építőiparban és az energiaágazatban dolgozók közül pedig minden negyedik munkavállaló számolt be szélsőséges hőségben végzett munkáról. Csaknem minden tizedik munkavállaló kiemeli a hőséggel kapcsolatos olyan tüneteket vagy betegségeket, mint például a hőguta, a szédülés vagy a görcsök. Ezenkívül a munkavállalók több mint egytizede intenzív napsütésnek van kitéve a munkavégzés során, ami a rák egyik elismert kockázati tényezője.
A regionális különbségek egyértelműek: a dél-európai munkavállalóknak a legnagyobb a kitettségük, ami a gyakoribb hőhullámoknak és a környezetromlásnak tudható be. Bár a munkáltatók több mint 50%-a vezetett be megelőző intézkedéseket, például árnyékos pihenőhelyeket vagy hőséghez igazított munkarendeket, a megvalósítás nem egyenletes, ami rávilágít arra, hogy minden ágazatban szükség van az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens tervezésre és beruházásokra.
Ezenkívül minden ötödik munkavállaló aggódik amiatt, hogy jelenlegi munkája és feladatai megváltoznak az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok megelőzése érdekében bevezetett intézkedések következtében. Ez azt tükrözi, hogy egyre erősödik az ökoszorongás érzése, azaz a környezeti változások által okozott félelem vagy szorongás, valamint azok egészségre gyakorolt lehetséges hatása.
Stressz és mentális egészség a munkahelyen: tartós nyomás és megbélyegzés
A munkaterhelési problémák továbbra is széles körben elterjedtek Európa-szerte, mivel a munkavállalók 44%-a jelezte, hogy súlyos időhiánnyal vagy túlterheltséggel szembesülnek. Az egészségügyi és szociális gondozási ágazatban ez az arány 50%-ra emelkedik, 41%-uk azt állítja, hogy erőfeszítéseiket nem ismerik el, illetve nem jutalmazzák megfelelően, ami az ágazatban a kiégéssel és a munkaerőhiány problémájával kapcsolatos, régóta fennálló aggodalmakat tükrözi.
Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés továbbra is fennáll; a válaszadók 48%-a úgy véli, hogy a mentális egészségi állapot felfedése árthat a karrierjének. Ez a felfogás különösen elterjedt a fiatalabb munkavállalók és az alacsonyabban fizetett vagy bizonytalan munkakörökben dolgozók körében. Ugyanakkor a munkavállalók többsége szívesen beszélne mentális egészségéről egy felettesével vagy egy vezetővel, ami arra utal, hogy csökken a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés.
A támogatáshoz való hozzáférés is eltérő: a nagyvállalatok munkavállalóinak 66%-a fér hozzá a stresszel és jólléttel kapcsolatos információkhoz és képzésekhez, míg a mikrovállalatoknál ez az arány csak 42%. Az észak- és nyugat-európai országok általában jobb támogatást és proaktívabb megközelítéseket mutatnak, míg mások csak most kezdenek strukturáltan foglalkozni a mentális egészséggel.
Digitalizáció és munkahelyi autonómia
A munka digitális átalakulása jól halad: az EU-ban tíz munkavállaló közül kilenc használ legalább egy digitális technológiát a munkakörében, és körülbelül minden harmadik használ fejlett eszközöket, például mesterséges intelligencián alapuló rendszereket, viselhető eszközöket vagy robotokat.
A munkavállalók 25%-a állította, hogy digitális technológiákat használnak munkájuk és viselkedésük figyelemmel kísérésére, 27%-uk pedig arról számolt be, hogy e rendszereken keresztül automatikusan osztják ki a feladatokat. Ezek a gyakorlatok kérdéseket vetnek fel az adatok felhasználásával, a munkavállalók bizalmával, valamint a túlzott ellenőrzés és a túlzott irányítás kockázatával kapcsolatban. Ezek a stresszel és a mentális egészséggel kapcsolatos problémákkal is összefüggésbe hozhatók.
Emellett a digitalizáció jelentősen megváltoztathatja a munkaköri szerepeket. Egyes munkavállalók elszigeteltnek érzik magukat, és kevesebb lehetőségük van arra, hogy felhasználják készségeiket, vagy döntéseket hozzanak a munkájukkal kapcsolatban. Ez rámutat arra, hogy nagyobb átláthatóságra, társadalmi párbeszédre és a munkavállalók részvételére van szükség a technológia bevezetésével kapcsolatos döntésekben.
William Cockburn, az EU-OSHA ügyvezető igazgatója a következőket mondta:
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a munkavállalók Európa-szerte összetett és változó kihívásokkal szembesülnek. Tízből csaknem három munkavállaló küzd a munkahelyéhez kapcsolódó stresszel, depresszióval vagy szorongással. Körülbelül egyharmaduk aggódik amiatt, hogy az éghajlatváltozás veszélyeztetheti a biztonságukat és az egészségüket. A munkahelyeknek az éghajlatváltozás fizikai hatásaihoz való alkalmazkodásától kezdve a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés csökkentésén át a digitális eszközök etikus bevezetésének biztosításáig ─ az európai munkaerő biztonságának, egészségének és méltóságának védelme továbbra is elsődleges prioritás kell, hogy maradjon. Ez különösen fontos, mivel az éghajlatváltozás és a digitális változás kettős átmenetével kell megküzdenünk.”
A tényeken alapuló döntéshozatal támogatása érdekében az EU-OSHA egy különböző forrásokból álló csomagot tett közzé, amelyek célja, hogy átültessék az adatokat a gyakorlatba. Ide tartoznak a következők:
