Dr. Martin János, Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kudász Ferenc, Országos Közegészségügyi Intézet - Munkahigénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság
A vibrációs expozíció a munkaegészségügy területén régóta ismert, több gazdasági ágban, napjainkban is jelen lévő [[Fizikai kóroki tényezők|fizikai kóroki tényező]]. A behatás helyét és irányát tekintve (kéz-kar, egésztest rezgés) számos egészségkárosító hatással rendelkezik (úgymint perifériás érbetegség, perifériás neuropathia, csont-ízületi, gerinc eltérések), melyek érintik a munkavállaló munkaalkalmasságát, illetve végállapotukban nagyrészt gyógyíthatatlanok, ezért különösen fontos ezek megelőzése. A vibráció egészségre gyakorolt hatásait kétféleképpen közelítik meg. A jogi (kártérítéssel, munkaképesség megítélésével foglalkozó) oldal többnyire mérhető folyamatokra, objektív elváltozásokra összpontosít. Másik oldalról az orvosi gyakorlatban gyakran használnak szubjektív, anamnesztikus adatokat. E cikk ismerteti a rezgés fizikai jellemzőit, a kockázat értékelésére szolgáló mérési módszereket, valamint az egészségkárosító hatás lokalizációja szerinti klasszifikációt, az általa okozott betegségek megjelenési formáit, a prevenciós lehetőségeket. A vibrációs expozícióval kapcsolatos iránymutatást a 2002/44/EK Európai irányelv tartalmazza. A fizikai jellemzők mérésének metódusát szabványok rögzítik. A rezgés okozta megbetegedések vizsgálatára és értékelésére több ajánlás mellett számos szabvány is ismeretes.