[[Category:Veszélyes anyagok: vegyi és biológiai tényezők]]
Náray Miklós és Kudász Ferenc, Országos Tisztifőorvosi Hivatal - Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
A biológiai monitorozás (biomonitorozás) alatt a munkavédelemben azt a tevékenységet értjük, amikor vegyületeket, vegyi anyagokat (biomarkerek; biológiai expozíciós- és hatásmutatók) mutatunk ki a dolgozók biológiai mintáiban, s az eredményeket referencia/viszonyítási értékekhez hasonlítjuk. Ez a közlemény csak a vegyi expozíciókkal foglalkozik. A biológiai monitorozás segíthet bizonyos vegyi anyagok kockázatértékelésében, az expozíciós utak és a felmerülő kockázatok jellemzésében. A biomarkerek kimutathatnak expozíciót, hatást, illetve feltárhatnak érzékenységet. A biomonitorozás értékelhető egyéni- és csoportszinten. A leggyakrabban használt humán biológiai minta a vizelet és a vér. Bár számos anyag mérhető, még mindig korlátozott a hitelesített módszerek és a tudományosan bizonyított hátterű határértékek száma. Az első biológiai monitorozásról szóló közleményt az Amerikai Egyesült Államokban adták ki , a módszer világméretű elterjedése az 1980-as években indult. A terület nemzetközi szinten is elismert magyar kutatói Tímár Miklós, Pacséri Imre és Magos László voltak.