Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Átlépés tartlaomhoz. Keresés GYAK segítség Magunkról

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Nyelv kijelölése:

OSHA Hálózat
Loading
Ön itt áll: Főoldal Témakörök Stress and psychosocial risks Zaklatás

Zaklatás

A zaklatás (megfélemlítés, pszichoterror vagy pszichológiai erőszak) egy vagy több alkalmazottal szembeni ismétlődő, irracionális magatartás, amelynek célja a zaklatott személy elnyomása, megalázása, tönkretétele vagy fenyegetése. A zaklatás, amely rendszerint a szervezeten belülről jön, verbális és fizikai támadásokat is magában foglalhat, illetve "finomabb" módszereket, mint például a kirekesztés. Egy személy emberi méltósága, szakmai képességei, magánélete, külső adottságai, faja, neme vagy nemi irányultsága egyaránt képezheti a zaklatás tárgyát. A zaklatás komoly probléma az európai munkahelyeken, ami jelentős költségekkel jár a munkavállalók és a szervezetek számára. Egy szervezeten belül bárki zaklatás áldozatává válhat. A felmérések szerint Európában a munkavállalók 5%-a számolt be arról, hogy zaklatás/megfélemlítés áldozata lett (2005-ben). Egyes uniós országokban a munkavállalók 10-17%-a számolt be e problémáról.

A munkahelyi zaklatás komoly feszültséget jelent az áldozatok számára, de kollégáikat, családjukat és barátaikat is érinti. Olyan esetek is előfordulhatnak, amikor az egyének nem képesek rendesen helytállni a munkában és a mindennapi életben. A zaklatás poszttraumatikus stresszbetegség kialakulásához, az önbecsülés elveszítéséhez, szorongáshoz, depresszióhoz, apátiához, ingerlékenységhez, emlékezési zavarok, alvás- és emésztési zavarok kialakulásához, sőt, akár öngyilkossághoz is vezethet. A tünetek a zaklatást követően évekig fennállhatnak.
Szervezeti szinten a zaklatás a munkahelyről való rendszeres és gyakori távolmaradást és az alkalmazottak gyakoribb cserélődését okozhatja, továbbá csökkenhet a hatékonyság és a termelékenység. A zaklatási ügyekben megítélt kártérítések szintén komoly költséget jelenthetnek. Tehát fontos a zaklatás korai, időben történő megelőzése. Először kockázatértékelést kell végezni a megfelelő cselekvés azonosítása érdekében. Ez magában foglalhatja egy zaklatás elleni stratégia kidolgozását, konfliktuskezelési és vezetői tréning biztosítását, a munkahelyi környezet áttervezését, valamint a zaklatás esetleges áldozatainak nyújtott támogatást (pl. tanácsadás és kártérítés).

A zaklatás elleni küzdelem sikeréhez elengedhetetlen:

  • a munkáltatók és a munkavállalók az iránti elkötelezettsége, hogy előmozdítsák egy erőszakmentes munkahelyi környezet létrehozását;
  • az elfogadhatatlannak minősülő cselekvések felvázolása;
  • a zaklatás következményeinek és az alkalmazott szankcióknak a felvázolása;
  • tájékoztatás arról, hogy az áldozatok hol és hogyan kaphatnak segítséget;
  • a szankciómentes panasztétel melletti elkötelezettség;
  • a panasztételi eljárás ismertetése;
  • információ nyújtása a tanácsadási és támogató szolgáltatásokról, és
  • titoktartás.