Váz-és izomrendszeri megbetegedések

Image
Musculoskeletal disorders. Woman being treated for musculoskeletal disorders

A váz- és izomrendszeri megbetegedések a munkával kapcsolatos megbetegedések egyik legelterjedtebb típusát jelentik. Európa-szerte több millió munkavállalót érintenek, és több milliárd euróba kerülnek a munkáltatóknak. A váz- és izomrendszeri megbetegedések leküzdése hozzájárul a munkavállalók életének javításához, de üzleti szempontból is hasznos.

A munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések a hátat, a nyakat, a vállakat és a felső végtagokat érintik, de az alsó végtagokra is kihathatnak. Ide tartozik az ízületek vagy más szövetek sérülése vagy rendellenessége is. Az egészségügyi problémák a kisebb fájdalmaktól a súlyosabb, pihentetést vagy orvosi kezelést igénylő egészségügyi állapotokig terjednek. A krónikus esetek mozgáskorlátozottsághoz és akár a munka feladásához is vezethetnek.

A váz-izomrendszeri megbetegedések okai

A munkához kapcsolódó váz-izomrendszeri megbetegedések egy bizonyos idő elteltével alakulnak ki. A váz- és izomrendszeri megbetegedések általában nem egyetlen okra vezethetők vissza; gyakran különféle kockázati tényezők – többek között fizikai és biomechanikai tényezők, szervezeti és pszichoszociális tényezők, valamint egyéni tényezők – együttes hatására alakulnak ki.

A fizikai és biomechanikai tényezők a következők lehetnek:

  • Terhek emelése különösen hajlott és kicsavart testhelyzetben
  • ismétlődő vagy nagy erőkifejtést igénylő mozdulatok
  • természetellenes és statikus testhelyzetek
  • rázkódás, gyéren megvilágított vagy hideg munkakörnyezet
  • gyors ritmusú munka
  • hosszan tartó ülő- vagy álló helyzet ugyanabban a testtartásban

A szervezeti és pszichoszociális tényezők a következők lehetnek:

  • magas munkahelyi követelmények és alacsony szintű önállóság
  • a szünetek hiánya vagy a munkavégzés közbeni testhelyzet-változtatás lehetőségének hiánya
  • gyors munkavégzés, beleértve az új technológiák bevezetése miatti sebességet is
  • hosszú munkaidő vagy váltott műszakok
  • bántalmazás, zaklatás és diszkrimináció a munkahelyen
  • a munkával való elégedettség alacsony szintje

általános értelemben minden olyan pszichoszociális és szervezeti tényező (különösen fizikai kockázatokkal kombinálva), amely stresszhez, kifáradáshoz, szorongáshoz és egyéb reakciókhoz vezethet, ami viszont növeli a váz-izomrendszeri megbetegedések kockázatát.

Egyéni tényezők a következők lehetnek:

  • kórtörténet
  • fizikai képességek
  • életvitel és szokások (pl. dohányzás, inaktív életmód)

Kockázatértékelés

Nem létezik egységes megoldás, és a szokatlan vagy komoly problémák esetén szakértői tanácsra lehet szükség. Emellett azonban sok megoldás kézenfekvő és olcsó, például targonca alkalmazása az áruk kezeléséhez, vagy a munkaasztalon lévő elemek helyzetének megváltoztatása.

A váz-izomrendszeri megbetegedések leküzdéséhez a munkáltatóknak az alábbi intézkedések kombinációját kell alkalmazniuk:

  • Kockázatértékelés: átfogó megközelítés alkalmazása, az okok teljes körű értékelése és kezelése (lásd lentebb). Fontos figyelembe venni azokat a munkavállalókat is, akik nagyobb mértékben ki vannak téve a váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatának. A kockázatok kiküszöbölése elsődleges, de a dolgozókra kell adaptálni a megoldást.
  • Munkavállalói részvétel: a munkavállalók és képviselőik bevonása a problémákról és lehetséges megoldásokról folyó megbeszélésekbe.

Tudjon meg többet a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzéséről

Megelőzési cselekvési terv

A kockázatértékelést követően az intézkedéseket fontossági sorrendbe kell rendezni, és azok megvalósításába be kell vonni a munkavállalókat és képviselőiket. Az intézkedéseknek az elsődleges megelőzésre, valamint az esetleges sérülések súlyosságának minimalizálására kell összpontosítaniuk. Lényeges gondoskodni arról, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatban minden dolgozó megkapja a megfelelő információt, oktatást és képzést , és tudja, hogyan kerülhet el bizonyos veszélyeket és kockázatokat.

Az intézkedések az alábbi területeket fedhetik le:

  • A munkaterület elrendezése: az elrendezés adaptálása a munkavégzési testhelyzetek javítása érdekében
  • Felszerelés: gondoskodjon arról, hogy ergonóm és a feladatoknak megfelel
  • Feladatok: munkavégzési módszerek és eszközök megváltoztatása
  • Irányítás: a munka megtervezése a ismétlődő vagy hosszan tartó, természetellenes testhelyzetekben végzett munka elkerülésére. Szünetek beiktatása, feladatok rotálása vagy átrendezése
  • Szervezeti tényezők: a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre vonatkozó üzletpolitika kidolgozása a munkaszervezés és a munkahelyi pszichoszociális munkakörnyezet javítására és a váz- és izomrendszeri egészség előmozdítására

A megelőző intézkedéseknek figyelembe kell venniük a felszerelés technológiai változásait, a munkafolyamatok digitalizálását és a munkaszervezés kapcsolódó változásait is.

Az egészségügyi ellenőrzést, az egészségfejlesztést, továbbá a váz- és izomrendszeri megbetegedésektől már szenvedő dolgozók újbóli integrálását és rehabilitációját is figyelembe kell venni a váz-izomrendszeri megbetegedésekhez kapcsolódó vezetői megközelítésben.

Kutatás a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban

Az EU-OSHA egy többéves munkavédelmi áttekintő projektet hajtott végre a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Célja a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségekkel kapcsolatos problémák vizsgálata, az e témára vonatkozó ismereteink javítása és a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló eredményes módszerek feltárása volt. A projekt a foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek megelőzését és a már fennálló krónikus megbetegedések kezelését segítő üzletpolitikákat és munkahelyi intézkedéseket is vizsgált, beleértve a munkavállalók munkába való visszatérésének és rehabilitációjának támogatását. A munkavédelmi áttekintő projekt a szakpolitikai döntéshozók és kutatók szükségleteire ad választ, és kiegészíti a 2020-2022-es Egészséges Munkahelyek kampányt.

Európai uniós jogszabályok

A váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésének fontosságát már elismerték európai uniós irányelvek, európai uniós munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiák, tagállami rendeletek és helyes gyakorlati útmutatások formájában.

A foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek kockázatai a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv hatálya alá tartoznak, amelynek célja a munkavállalók munkával összefüggő kockázatokkal szembeni általános védelme, és amely megállapítja, hogy a munkavédelem biztosításáért a munkáltató a felelős. A mozgásszervi betegségekkel kapcsolatos egyes kockázatokkal külön irányelvek foglalkoznak, különösen a kézi tehermozgatásról szóló irányelv, a képernyő előtt végzett munkáról szóló irányelv és a vibrációról szóló irányelv. A munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközökről szóló irányelv a munkavállalók által a munkaeszközök használatakor felvett testhelyzetekkel foglalkozik, és világossá teszi, hogy a munkáltatóknak a munkavédelem minimumkövetelményeinek való megfeleléshez figyelembe kell venniük az ergonómia elveit.

Az EU-OSHA a váz- és izomrendszeri megbetegedések előfordulási gyakoriságát, okait és megelőzését is vizsgálja. Az EU-OSHA a bevált gyakorlatok megosztását is támogatja.

'Lighten the load' supports an integrated management approach to tackling MSDs, and the need to address the 'whole load on the body', which covers all the stresses and strains, environmental factors such as cold working conditions, the pace at which the work is being carried out, and the load being moved. The film shows Napo confronting different work situations and is suitable for all workers, including migrant and temporary workers. There are eleven scenes showing typical situations faced in the workplace.

Napo in Lighten the Load

Share this on: