Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Átlépés tartlaomhoz. Keresés GYAK segítség Magunkról

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Nyelv kijelölése:

OSHA Hálózat
Loading
Ön itt áll: Főoldal Európai Kockázatkutató Központ

Európai Kockázatkutató Központ

Az EU-OSHA Európai Kockázatkutató Központjának fő célkitűzése az új és újonnan felmerülő, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatok azonosítása a megelőző intézkedések időszerűségének és hatékonyságának javítása érdekében. E cél elérése érdekében a Kockázatkutató Központ áttekintést nyújt az európai munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, ismerteti a tendenciákat és a mögöttük meghúzódó tényezőket, valamint előre jelzi a munkában bekövetkező változásokat és ezeknek a munkahelyi biztonságra és az egészségre gyakorolt valószínű hatásait.

 

Küldetés

Ahogy társadalmunk alakulását befolyásolják az új technológiák, valamint a változó gazdasági és szociális feltételek, ugyanúgy munkahelyeink, munkahelyi gyakorlatunk és folyamataink is állandóan változnak. Ezek az új körülmények új kockázatokat és kihívásokat rejtenek magukban a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt, amelyek pedig magas szintű munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot nyújtó politikai, közigazgatási és technológiai megközelítést tesznek szükségessé.

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia (2002-2006) az ezen új körülményekre való felkészülés fontosságát fogalmazta meg, továbbá kiemelte, hogy

'az új és újonnan felmerülő kockázatok előrejelzése – függetlenül attól, hogy e kockázatok a technológiai fejlődés vagy a társadalomban bekövetkezett változások következményei – elengedhetetlen a kockázatok ellenőrizhetősége szempontjából.
Ez mindenekelőtt a kockázatoknak az információk és tudományos vélemények rendszeres gyűjtésén alapuló, folyamatos megfigyelését teszi szükségessé'.

A stratégia ennek megfelelően előírta az Ügynökség számára, hogy e feladatok végrehajtására állítsa fel az Európai Kockázatkutató Központot (ERO). A jelenlegi, 2007 és 2012 közötti közösségi stratégia ismét kiemelt fontossággal kezeli a kockázatok előrejelzését, és az Ügynökség Kockázatkutató Központja számára egy sor új kezdeményezést fogalmaz meg.
 

A munkánkról

Az ERO az információk gyűjtése és elemzése, azok kontextusba helyezése (különösen az európai szociális menetrenddel és a közösségi stratégiával kapcsolatban), a "változások előrejelzése" érdekében a tendenciák keresése, valamint a fő kérdéseknek a szakpolitikai döntéshozókból és kutatókból álló célközönség felé történő hatékony közvetítése révén teremt hozzáadott értéket. Ezenfelül célja, hogy ösztönözze a vitát és az eszmecserét az EU-OSHA érdekelt felei között, és különböző szinteken fórumot biztosítson a szakértők és politikai döntéshozók közötti vitához.

Az új és újonnan felmerülő kockázatok azonosításához szükséges információ számos különböző forrásból eredhet, ilyenek például a hivatalos nyilvántartások adatai, a kutatási szakirodalom, a szakértői előrejelzések, vagy a felmérések adatai. Ahhoz, hogy mindezen lehetséges információforrást lefedhessünk, tevékenységeinket négy alapvető terület köré szervezzük.

Új és felmerülő kockázatok előrejelzése

Az Európai Kockázatkutató Központ számára a 2007–2012 közötti közösségi stratégia alapvető célkitűzésként jelöli ki a kockázatok előrejelzését. Szakértőkkel és érdekelt felekkel folytatott konzultációt és vitát követően az alábbiakban állapodtunk meg:

A "munkahelyi egészségvédelem és biztonság vonatkozásában újonnan felmerülő kockázatok" munkadefiníciója:
bármely olyan új munkahelyi kockázat, amely egyúttal növekvő tendenciát mutat

.

‘Újnak’ tekintendő:

  • ha az adott kockázat előzőleg nem létezett és megjelenéséért új folyamatok, új technológiák, új típusú munkahelyek, társadalmi vagy szervezeti változások tehetők felelőssé, vagy
  • ha egy régóta fennálló problémát a megváltozott közvélekedés miatt egyszerre kockázatnak tekintenek, vagy
  • ha új tudományos ismeretek birtokában egy régóta fennálló probléma immáron kockázatként azonosítható.

A kockázat akkor ‘növekvő’, ha:

  • növekszik a kockázathoz vezető veszélyek száma, vagy
  • növekszik a kockázathoz vezető veszélyeknek való kitettség (kitettségi szint és/vagy a kitett személyek száma), vagy
  • a veszély egyre rosszabb hatással van a munkavállalók egészségére (egészségi hatások súlyossága és/vagy az érintettek száma).

előrejelzés

Az újonnan felmerülő kockázatok azonosításában az első lépést négy szakértői előrejelzési jelentés közzététele jelentette, amelyek az újonnan felmerülő fizikai, biológiai, pszichoszociális és vegyi kockázatokat vizsgálták. Ezek a jelentések a Delphi-módszert alkalmazó szakértői konzultáció eredményei, amelyeket a szakértői előrejelzésekben azonosított legfontosabb kockázatok – mint például a nanoanyagoknak való munkahelyi kitettség – feltárása érdekében számos szakirodalmi áttekintés és egyéb részletes jelentés követett.

A jelenlegi, 2007–2012 közötti közösségi stratégia értelmében az Európai Kockázatkutató Központnak ki kell bővítenie a kockázatok előrejelzését az új technológiákkal, a biológiai veszélyekkel, az összetett ember-gép interfészekkel és a demográfiai tendenciák hatásaival kapcsolatos kockázatokra is’. Ez alátámasztja a Kockázatkutató Központ abbéli kezdeményezését, hogy egy előretekintési projekt keretein belül forgatókönyveket dolgozzanak ki annak tanulmányozására, hogy a technológiai fejlődés 2020-ra milyen hatással lehet a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra. A projekt középpontjában a 'zöld munkahelyek' állnak majd, mivel a gazdaság "kizöldítése" lehetőséget teremt ezen új munkahelyek potenciális kockázatainak előrejelzésére, illetve az azok elleni hatékony megelőző intézkedések biztosítására. Az összeállított forgatókönyvek segítségével a döntéshozók könnyebben felmérhetik, hogy mely döntések szükségesek a munkahelyi egészségvédelem és biztonság jövőjének javításához.

Vállalati felmérés (ESENER)

 

A felmérés a munkahelyi kockázatok közül kiemelt figyelmet szentel a pszichoszociális kockázatok által képviselt, növekvő tendenciát mutató – ám viszonylag új – területnek. E pszichoszociális kockázatok, amelyek a munka kialakításával, szervezésével és irányításával, valamint a munka gazdasági és társadalmi környezetével függenek össze, megnövekedett stressz-szintet eredményezhetnek, valamint a mentális és fizikai egészség súlyos romlásához vezethetnek.

A felmérés során a válaszadókat a munkahelyeken hozott intézkedésekről, az intézkedések legfőbb indokairól valamint a jelentősebb akadályokról kérdezték. A feltett kérdések a biztonság és egészségvédelem általános kezelésére, a pszichoszociális kockázatok kezelésére, valamint a munkavállalói részvételre irányultak.

A vezetők, illetve a biztonsági és egészségvédelmi képviselők számára külön-külön összeállított kérdéssor alkalmazásával az ESENER keretein belül mintegy 36 000 telefonos interjúra került sor a 27 EU-tagállam, valamint Horvátország, Törökország, Norvégia és Svájc legalább tíz főt foglalkoztató állami és magánszervezeteinél.

Bepillantás az ESENER-projektbe

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság számokban: tendenciák azonosítása és elemzése

E szakasz az egyes munkavállalói csoportokkal, a kitettséggel, az egészségügyi következményekkel és az ipari ágazatokkal kapcsolatos információkat tartalmazza az országos és nemzetközi forrásokból (ellenőrző rendszer - csak angolul elérhető) származó, meglévő, kézzelfogható adatok gyűjtése, elemzése és összefoglalása alapján. Ilyen források lehetnek az alábbiak:

  • Munkaerő-felmérések
  • Munkavállalói felmérések
  • Balesetek nyilvántartásai
  • Foglalkozási megbetegedések nyilvántartásai
  • Halálesetek nyilvántartásai
  • Expozíciós nyilvántartások

A források között egyaránt szerepelnek statisztikai és elemzési háttérdokumentumok is. A statisztikai forrásokat az adminisztratív nyilvántartások és statisztikák (foglalkozási megbetegedések nyilvántartásai, expozíciós nyilvántartások), felmérések, önkéntes jelentéstételi rendszerek és vizsgálati jelentések együttesen alkotják. A különböző források össze nem hasonlítható adatokkal történő kombinációja, a kizárólag egy adott tagállamból vett minta, továbbá az egyszeri, illetve a hivatalos országos adatokon kívül eső tanulmányok segítségével a hiányos ismeretek pótolhatók.

A cél egy olyan adatbázis biztosítása, amely adott témák vonatkozásában a lehető legátfogóbb képet adja a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területét érintő potenciális kérdésekről, kockázatokról és egészségügyi következményekről , továbbá a kutatást, a szakpolitikát és a gyakorlati alkalmazást segítő ajánlások kidolgozása.
E jelentések az Európai Kockázatkutató Központ fő célkitűzését: az új tendenciák és újonnan felmerülő munkahelyi kockázatok mielőbbi azonosítását tükrözik, amely révén az erőforrások célba juttathatók, és amely hatékonyabb, időszerű beavatkozásokat tesz lehetővé.

A "Munkahelyi egészségvédelem és biztonság számokban" sorozat egyúttal kiegészítője is az Ügynökség által az alapítása óta összegyűjtött helyes gyakorlati példák széles tárházának. A szövegben elhelyezett linkek jelölik, ha rendelkezésre áll egy helyes gyakorlattal kapcsolatos információ.
Bizonyos témákban a tagállamoktól részletesebb információ is elérhető. Ez esetben külön az adott országra vonatkozó jelentések is rendelkezésre állnak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem területét érintő kutatás koordinálásának elősegítése az Európai Unióban

kutatás

Az Európai Kockázatkutató Központ célja elősegíteni a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kutatás hatékonyabb koordinálását az Európai Unión belül. A tagállamokban számos szervezet folytat, illetve támogat ilyen irányú kutatásokat, azonban ­–mint ahogyan ez más területekről is elmondható– a kutatás gyakran túlzottan szétaprózódott, ami a szűkös források nem a legmegfelelőbb módon történő felhasználását jelenti.

A Kockázatkutató Központ’ azóta foglalkozik a kutatások koordinációjával, amióta a 2002 és 2006 közötti, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos közösségi stratégia arra kérte az Ügynökséget, hogy "húzóerőt képviseljen a tudatosság növelése és a kockázatok előrejelzése" terén, valamint kiemelte a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén végzett kutatás koordinációjának fontosságát és gyakorlati jelentőségét, különös tekintettel az új és újonnan felmerülő kockázatokra vonatkozóan: 'Az új és újonnan felmerülő kockázatok előrejelzése - függetlenül attól, hogy e kockázatok a technikai fejlődés vagy társadalmi változások következményei - elengedhetetlen a kockázatok ellenőrizhetősége szempontjából (…). Mindez a kutatók részéről következetes hozzáállást igényel: a kutatással foglalkozó szervezeteknek úgy kell koordinálni vonatkozó programjaikat, hogy azok a munkahelyeken felmerülő gyakorlati problémákra összpontosítsanak, valamint előkészületeket kell végezniük annak érdekében, hogy kutatási eredményeik eljussanak a vállalatokhoz, különösen a kkv-khez."

Első lépésként, valamint a Bizottság kérésére az Ügynökség elkészített egy jelentést az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kutatásainak prioritásairól. A házon belül készült jelentést véleményezés céljából az Ügynökség fókuszpontjainak hálózatában, az uniós szakértői hálózatokban, valamint nemzetközi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szervezetek között terjesztették. 2005 decemberében a Kutatóközpont szemináriumot tartott a jelentés következtetéseinek egyeztetése érdekében, valamint azért, hogy az EU legfőbb munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó kutatóintézeteit összefogja. Ez volt a Kutatóközpont által több tagállamban megrendezett szemináriumsorozat első állomása, amelynek fő célja a kutatási programok szintjén történő együttműködés növelése volt.

A jelentés ezenfelül hozzájárult a második, 2007 és 2012 közötti, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos közösségi stratégia összeállításához, és fontos szerepe volt a prioritásként kezelendő területek meghatározásában, ami az új és újonnan felmerülő kockázatok kezeléséről szóló fejezetekből egyértelműen kiderül – olyannyira, hogy ez az új stratégia kifejezetten azt kéri az Ügynökségtől, hogy "a kutatói programok kialakítása során segítse elő a nemzeti egészségvédelmi és biztonsági kutatóintézeteken belül a közös prioritások kialakítását, az eredmények cseréjét, illetve a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági igények figyelembevételét".

A Kutatóközpontnak 2005 során szintén kulcsszerepe volt a legjelentősebb kutatóintézeteket magába foglaló, az új és újonnan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos együttműködést előmozdító konzorciumról szóló javaslat kidolgozásában. A Finnországi Munkahelyi Egészségvédelmi Intézet vezetésével létrejött új OSH ERA konzorcium sikerrel pályázott a 6. Kutatási Keretprogram támogatására, és a projekt négy éve során (2006 és 2010 között) az Ügynökség jelentős mértékben járult hozzá az ambiciózus célkitűzések eléréséhez.

Az elkövetkező néhány évben az Ügynökség továbbra is elősegíti a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kutatásának koordinációját mind a kulcsfontosságú szereplőknek a közös kiemelt területekkel kapcsolatos véleményének összehangolása – ideértve az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kutatásainak prioritásairól szóló 2005-ös jelentés felülvizsgálatát – mind pedig a tagállamok és a jelentős nemzetközi hálózatok, szervezetek – például a PEROSH, az ILO, a WHO vagy a NIOSH – közötti szoros együttműködés által.

Felvéve: