You are here

Sajtóközlemények
AZONNALI KÖZZÉTÉTELRE - 25/01/2018 - 01:45

Európai munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakértők találkoznak az uniós biztossal, hogy megvitassák a mikro- és kisvállalkozásokat érintő kihívásokat.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) üdvözli Marianne Thyssen uniós biztost és a többi érdekelt felet a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének biztosítása témájában megrendezésre kerülő szemináriumon. A szemináriumot január 25-én Bilbaoban tartják, két új jelentés közzétételével egy időben, melyek feltárják az EU-OSHA mikro- és kisvállalkozásokat célzó projektjének legfrissebb eredményeit. A jelentések, a szemináriumhoz hasonlóan, különös figyelmet fordítanak egyrészt a helyes gyakorlatnak az Unió különböző országaiból származó példáira, azonosítva a siker kulcstényezőit és a fő kihívásokat, másrészt a közvetítők szerepének fontosságára, ha a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének fejlesztéséről van szó.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem a szociális jogok európai pillérének egyik kulcsfontosságú alapelve. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, a nemzeti hatóságok és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadók együttműködjenek annak érdekében, hogy biztosítsák a mikro- és kisvállalkozások munkavállalói számára a biztonságos és egészséges munkakörülményeket.

Sok mikro- és kisvállalkozásnak kihívást jelent a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelése és ezeknél a vállalkozásoknál a dolgozók nagyobb biztonsági és egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, mint más, nagyobb vállalatoknál. Valójában az EU-ban előforduló munkahelyi sérülések több, mint 80%-a mikro-, kis- vagy középvállalkozásokban történik - és minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb a kockázat. A legújabb jelentések eredményei fényt derítenek a főleg mikro- és kisvállalkozásokra jellemző problémákra és aggodalmakra, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos hozzáállásokra és magatartásokra, és az ilyen vállalkozásoknál a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedések megvalósítását elősegítő és gátló tényezőkre. A helyes gyakorlat mikro- és kisvállalkozásoktól származó példáinak a projekt során végrehajtott mélyreható elemzése a szakértők számára bepillantást nyújt abba, hogy milyen körülmények között kinek mi működik jól. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem támogatásának sikeres megközelítései között főként olyanok találhatók, amelyek tartalmaznak tudatosságnövelő tevékenységeket, képzést, gyakorlati eszközök nyújtását és gazdasági ösztönzőket. A közvetítők kulcsszerepe a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének támogatásában szintén világossá válik a jelentésekből, és a szeminárium egyik fő megvitatandó témáját képezi.

Marianne Thyssen az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa a következőket hangsúlyozza: „A munkahelyi biztonság és egészségvédelem a szociális jogok európai pillérének egyik kulcsfontosságú alapelve éppúgy, mint a szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása. Ennek részeként és mivel a jó példák is ezt mutatják, elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkáltatók és a munkavállalók képviselői éppúgy, mint a nemzeti hatóságok és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadók együttműködjenek a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságának és egészségvédelemének támogatása érdekében, és hogy biztosítsák e vállalkozások munkavállalói számára a biztonságos és egészséges munkakörülményeket.”

Példák a helyes gyakorlatra

A különböző érdekelt felek összefogásának és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem ellátási láncába történő illesztésének értékét különösen jól példázza a brit olimpiai park projektje. Az olimpiai park építése során minden érintett féllel - ideértve a nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi szabályozó szervet, a vállalkozókat és a szakszervezeteket - konzultáltak a projekt megkezdése előtt és annak minden szakaszában. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem kiemelt fontosságú volt és - az ellátási lánc menedzsmentje révén - minden alvállalkozó mikro- és kisvállalkozástól megkövetelték a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi normák szigorú betartását, ami a balesetek kiemelkedően alacsony arányát eredményezte az építkezés során. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításához kulcsfontosságú a mikro- és kisvállalkozások ösztönzése a szükséges lépések megtételére és a kapcsolódó eszközökről és szabályozásokról való tájékozottságuk növelése. Dániában egy országos munkaügyi ellenőrzési kezdeményezés keretében az ellenőrök szisztematikusan végiglátogatják a mikro- és kisvállalkozásokat és ellátják őket munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos útmutatással és eszközökkel, azzal a céllal, hogy elérjék a mikro- és kisvállalkozásokat és párbeszédet kezdeményezzenek velük.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója, Christa Sedlatschek felhívja a figyelmet egy másik, arra vonatkozó példára, hogy nemzeti szinten hogyan segíthetik a közvetítői intézkedések a mikro- és kisvállalkozásokat a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelésében. „Franciaországban online interaktív kockázatértékelési (OiRA) eszközöket is beépítették a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre irányuló megelőző megközelítésbe. Az EU-OSHA által kifejlesztett keret használatával a Nemzeti Kutatási és Biztonsági Intézet OiRA eszközöket készített két olyan sérülékeny ágazat szükségleteire szabva, ahol a mikro- és kisvállalkozások többsége a jellemző - ez a közúti közlekedési és az éttermi ágazat -, képessé téve a vállalkozásokat arra, hogy maguk értékeljék a saját kockázataikat és intézkedéseket tehessenek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása érdekében. Az a különösen meggyőző ebben a példában, hogy több helyi és nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézmény, szakmai szervezet és más érintett ágazati partner összehangolt intézkedései hogyan tették lehetővé ezeknek az eszközöknek a kifejlesztését és a mikro- és kisvállalkozások körében történő elterjesztését.

Bár ezek a példák bizonyítják, hogy a hatékony eszközök és a jól megtervezett beavatkozások sikeresen támogathatják a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét, sok kezdeményezés mindazonáltal önkéntes alapú és ezért nem jut el az olyan mikro- és kisvállalkozásokhoz, amelyeknek a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez való megközelítése általában az utólagos reakció, és amelyek nem működnek aktívan együtt a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézményekkel.

Akkor hát hogyan alakíthatók úgy a szakpolitikák és programok, hogy megfeleljenek a legnehezebben elérhető mikro- és kisvállalkozások igényeinek? A projektet elemző zárójelentés, amelyet az év folyamán később tesznek közzé, részletesen tárgyalja majd ezt, különös figyelmet fordítva arra, hogy a helyes gyakorlatok mennyire átvihetők, illetve a szakpolitikáknak és programoknak a jogszabályi és társadalmi-gazdasági környezetben játszott szerepét taglalva.

 

Hivatkozások:

Megjegyzések a szerkesztőnek: 
1.

Az EU-OSHA 2014-ben indította el a társadalom és az uniós gazdaság szempontjából létfontosságú mikro- és kisvállalkozásoknál a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelésében alkalmazott hatékony szabályzatok, stratégiák és gyakorlati megközelítések azonosítására irányuló 3 éves projektjét. A projekt, amellyel a „SESAME” (biztonságos kis- és mikrovállalkozások) konzorciumot alkotó kutatócsoportot bíztuk meg, négy fázisban zajlott: az 1. fázis értékelte a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jelenlegi helyzetét a mikro- és kisvállalkozásoknál; a 2. fázis a munkahelyi biztonság és egészségvédelem munkahelyi megítélését tárta fel a mikro- és kisvállalkozásoknál; a 3. fázis a hatékony a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányelvek és gyakorlatok sikertényezőit vizsgálta a mikro- és kisvállalkozásoknál; a 4. fázis pedig a projekt megállapításainak záróelemzését tartalmazza. Mindent egybevetve a projekt három fő célkitűzése, hogy (1.) bizonyítékokra alapuló támogatást nyújtson a szakpolitikai ajánlásokhoz, (2.) azonosítsa a munkahelyi szintű helyes gyakorlatokat a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megfelelő kezelésében, és (3.) információkat biztosítson a jó a munkahelyi biztonság és egészségvédelem meghatározóira irányuló jövőbeli kutatásokhoz. Az említett fázisokból származó eredmények közlése 2016 és 2017 folyamán megtörtént.

2.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség(EU-OSHA) küldetése, hogy Európát biztonságosabb, egészségesebb és termelékenyebb munkavégzési hellyé tegye. Az Ügynökség megbízható, kiegyensúlyozott és elfogulatlan munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információkat, adatokat kutat, készít elő és terjeszt, továbbá európai szintű figyelemfelhívó kampányokat szervez. Az Európai Unió által 1994-ban alapított spanyolországi bilbaói székhelyű Ügynökség az Európai Bizottság, a tagállami kormányzatok, munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői, valamint az EU 28 tagállamának és más országoknak a vezető szakértői számára nyújt találkozási, együttműködési fórumot.

Most már követhet minket a Facebookon, a Twitteren, a LinkedInen, a YouTube-on, illetve feliratkozhat havonta megjelenő OSHmail hírlevelünkre. Az EU-OSHA rendszeres híreire és információira regisztrálhat az RSS feed-en keresztül is.

http://osha.europa.eu