Sajtóközlemények
AZONNALI KÖZZÉTÉTELRE - 08/05/2020 - 01:45

Az ESENER 2019 rámutat az európai munkahelyekkel kapcsolatos legjelentősebb aggodalmakra, a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre és pszichoszociális kockázatokra

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) az Európa-nap előestéjén teszi közzé az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló 2019. évi európai vállalati felmérés (ESENER) legfontosabb eredményeit. Az eredmények segítségével naprakész képet alkothatunk arról, hogy az európai munkahelyek jelenleg hogyan kezelik a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet (OSH). Szakpolitikai összefoglaló ismerteti a felmérés főbb megállapításait, kihangsúlyozva a munkahelyek által jelentett fő kockázati tényezőket, a felmerülő kockázatokat és egyes aggasztó tendenciákat is.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem továbbra is alapvető fontosságú ezekben a kritikus időkben, és minél nagyobb figyelmet fordítanak erre a vállalatok, annál könnyebben tudják átvészelni a világjárvány hatásait.

A felmérésre reagálva Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos a következőket mondta: „A munkavállalók, a vállalatok és általában a társadalom munkahelyi biztonságának és egészségének védelme és előmozdítása az elmúlt hónapokban még fontosabbá vált. Kétségtelen, hogy a Covid19-válság tovább súlyosbította a tanulmányban felvetett aggályokat. Meg kell kétszereznünk erőfeszítéseinket a munkavállalók mentális egészségével kapcsolatos problémák kezelése, valamint – a távmunka mértékének közelmúltbeli jelentős növekedésére tekintettel – a digitalizáció jelentette kihívások kezelése érdekében. A soron következő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi keretstratégia lehetőséget nyújt majd e problémák kezelésére.”

Az EU-OSHA ügyvezető igazgatója, Dr. Christa Sedlatschek kiemelte, hogy „a jelenlegi koronavírus-válság idején méretétől függetlenül minden vállalkozás komoly gazdasági nehézségekkel szembesül. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem azonban továbbra is alapvető fontosságú ezekben a kritikus időkben, és minél nagyobb figyelmet fordítanak erre a vállalatok, annál könnyebben tudják átvészelni a világjárvány hatásait. Az ESENER értékes erőforrást jelent, amelyet a szakpolitikai döntéshozók és munkahelyek igénybe vehetnek a bizonyítékokon alapuló megelőzés hatékony alkalmazása érdekében”.

A megállapítások alapján a váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k) és pszichoszociális kockázatok a leggyakrabban jelentett problémák az európai munkahelyeken. A három leggyakrabban jelentett kockázat az ismétlődő kéz- vagy karmozgás (amelyről az EU27_2020 munkahelyeinek 65%-a számolt be), a hosszan tartó ülés (61%) – amely új elem a felmérésben – és a nehezen kezelhető ügyfelekkel, betegekkel, tanulókkal stb. való foglalkozás (59%) volt.

A felmérés azt is vizsgálja, hogy a vállalatok hogyan kezelik ezeket a kockázatokat, és azonosított néhány aggasztó tendenciát is. Például a váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatairól beszámoló munkahelyek magas aránya ellenére 2014 óta kismértékben csökkent azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek ezeket megelőző intézkedéseket fogadtak el. Ezenkívül a vállalatok csupán 29%-a nyilatkozott úgy, hogy beavatkozik, hogy a munkavállalók ne dolgozzanak túl hosszú munkaidőben a pszichoszociális kockázatok kezelése érdekében.

Egyes vállalatok azt jelentették, hogy náluk egyáltan nincs kockázati tényező. Ez különösen igaz a kisvállalkozásokra – minél kisebb a vállalkozás, annál valószínűbb, hogy arról számol be, hogy nincs kockázati tényező, különösen a pszichoszociális kockázati tényezők esetén, ami rávilágít az ilyen típusú kockázatok ismeretének hiányára. A problémákról szóló nyílt párbeszéd makacs elutasítása e kockázatok kezelésének fő akadálya.

A 2019. évi ESENER világosan rámutat más munkavédelmi problémákra is. Az uniós munkahelyek több mint egyharmada számolt be arról, hogy nem rendelkezik munkavállalói képviselettel, és több mint egyharmada pedig arról, hogy idő vagy személyzet hiánya akadályozza a munkavédelmi irányítást. 2014-2019 között a munkaügyi felügyelőség által felkeresett munkahelyek aránya csaknem valamennyi országban csökkent az előző három évben.

A digitalizáció újonnan felmerülő kockázatát és a munkavállalók biztonságára vagy egészségére gyakorolt hatásait először tárgyalják a 2019. évi ESENER-ben. E terület például azt mutatja, hogy a digitális technológiát használó munkahelyek mindössze 24%-a számolt be arról, hogy megvitatták az ilyen technológiáknak a munkavállalóik biztonságára és egészségére gyakorolt lehetséges hatásait. A tárgyalt lehetséges hatásokra koncentrálva a készségek szinten tartásához szükséges folyamatos szakképzés (a munkahelyek 77%-a az EU27_2020 keretében), majd a hosszan tartó ülés (65%) és a munkavállalók számára biztosított nagyobb rugalmasság a munkavégzés helyére és a munkaidőre vonatkozóan (63%) merül fel szükségletként.

Az EU-OSHA digitalizációhoz kapcsolódó projektjei biztosítják, hogy a szakpolitikai döntéshozók és munkahelyek hozzájussanak a szükséges információkhoz a technológiai fejlődés előnyeinek kihasználásához, egyúttal munkavállalóik megvédéséhez. Az EU-OSHA 2023. évi Egészséges Munkahelyek kampányának egyik fő témája is a digitalizáció lesz, az ügynökség partnereivel együtt a digitalizációhoz kapcsolódó lehetőségekre és kockázatokra szeretné felhívni a figyelmet.

Hivatkozások:

Megjegyzések a szerkesztőnek: 
1.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló harmadik európai vállalati felmérése (ESENER 2019) vállalkozások válaszait gyűjtötte össze a munkahelyi biztonság és egészségvédelem (OSH) kezelésével és a munkahelyi kockázatokkal kapcsolatban azoktól, akik a munkavédelmet leginkább ismerik a vállalatuknál.

2019 tavaszán/nyarán 33 ország (az EU-27, valamint az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Izland, Norvégia, Svájc és Szerbia) 45 420, legalább 5 személyt foglalkoztató, különféle ágazatokban tevékeny munkahelye vett részt a felmérésben. A kérdőív nagyrészt ugyanaz volt, mint az ESENER 2014 esetében, összehasonlítás céljából, azonban ezúttal egy új, a digitalizációra vonatkozó rész is szerepelt.

Az adatokat főként számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével gyűjtötték össze, és a nemzeti referenciamintákat három országban dolgozták fel, az adott illetékes nemzeti hatóságok finanszírozásával: Írország (+ 1250), Norvégia (+ 450) és Szlovénia (+ 300).

2.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) működésének célja, hogy Európa olyan hellyé válhasson, ahol biztonságosabban, egészségesebb körülmények között és eredményesebben lehet dolgozni. Az Ügynökség megbízható, kiegyensúlyozott és pártatlan biztonsági és egészségvédelmi információkat kutat, fejleszt és terjeszt, valamint egész Európára kiterjedő figyelemfelhívó kampányokat szervez. Az Európai Unió által 1994-ben alapított, bilbaói (Spanyolország) székhelyű ügynökség az Európai Bizottság, a tagállamok kormányai, a munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői, valamint az Unió tagállamaiból és azokon kívülről érkező vezető szakértők számára biztosít közös fórumot.

Most már követhet minket a Facebookon, a Twitteren, a LinkedInen, a YouTube-on, illetve feliratkozhat havonta megjelenő OSHmail hírlevelünkre. Az EU-OSHA rendszeres híreire és információira regisztrálhat az RSS feed-en keresztül is.

http://osha.europa.eu