You are here

Sajtóközlemények
AZONNALI KÖZZÉTÉTELRE - 14/12/2018 - 01:30

A foglalkozási megbetegedések felismerése figyelmeztető és jelzőrendszerek segítségével: új kutatás

Egy új jelentés egy olyan nagyszabású projekt eredményeit részletezi, amelyben az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) európai szakértőket és döntéshozókat hívott össze az új kockázatok és foglalkozási megbetegedések korai felismerésére szolgáló figyelmeztető és jelzőrendszerek megvizsgálása és megvitatása céljából.

A foglalkozási megbetegedések és sérülések költségei az európai uniós GDP 3,3%-át teszik ki (ILO, 2017). Ez évente 476 milliárd eurót jelent, ami megtakarítható lenne, amennyiben megfelelő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszerek, politikák és gyakorlatok lennének érvényben.

A „Figyelmeztető és jelző megközelítések a foglalkozási megbetegedések azonosításához az EU-ban” című jelentés bemutatja, hogyan működnek ezek a rendszerek az újonnan felmerülő munkahelyi egészségügyi problémák azonosítása, a korai egészségügyi beavatkozások és megelőzés kezdeményezése és a bizonyítékalapú politikai döntéshozatal támogatása érdekében. Ez a projekt azt mutatja be, hogy a figyelmeztető és jelzőrendszerek milyen hasznosan egészítik ki az ismert foglalkozási megbetegedések nyomon követésére már alkalmazott eszközöket, mivel segítenek felderíteni az új foglalkozási megbetegedéseket. Példaként említhető a „popcorn tüdő”, a gyári munkások súlyos tüdőbetegsége, valamint a szén-monoxidnak való kitettségből eredő szívproblémák egy kávéfeldolgozó üzem munkatársai körében. A jelentés javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy a politikai döntéshozók és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szereplők hogyan valósíthatják meg ezeket a megközelítéseket. A projekt ösztönzi az információcserét és a sikertörténetek megosztását.

Az EU-OSHA igazgatója, Christa Sedlatschek az ilyen rendszerek lehetséges előnyeit hangsúlyozta: „A foglalkozási megbetegedések és sérülések költségei az európai uniós GDP 3,3%-át teszik ki (ILO, 2017). Ez évente 476 milliárd eurót jelent, ami megtakarítható lenne, amennyiben megfelelő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszerek, politikák és gyakorlatok lennének érvényben. Reméljük, hogy az EU-OSHA projektje ösztönzést nyújt a figyelmeztető és jelzőrendszerek megvalósításához azokban az országokban, ahol még nem léteznek.”

A jelentés 26 országban 75 felügyelőrendszert nevezett meg. A12 rendszer bevonásával elvégzett vizsgálat ismerteti a különböző megközelítéseket, és kiemeli a rendszerek előnyeit és sokoldalúságát. A jelentés leírja a rendszerek megvalósításának gyakorlati szempontjait, valamint bemutatja a megelőzéshez és politikai döntéshozatalhoz való kapcsolódásukat, illetve azt, hogyan lehet egy figyelmeztető és jelzőfunkciót egy meglévő nyomon követési rendszerbe beilleszteni.

A SIGNAAL például egy online jelentéstételi szolgáltatásra épülő jelzőrendszer, amely gyakorlati módon, könnyen és gyorsan gyűjti össze a megbetegedések és a munka közötti új összefüggések gyanúit. A rendszert holland és belga szakértők fejlesztették ki. A munkával kapcsolatos megbetegedések norvégiai nyilvántartása (RAS) a norvég munkaügyi felügyeleti hatóság által működtetett nemzeti nyilvántartási rendszer, amely jelzésértékű egészségügyi események alacsony jelentési küszöbű keretrendszerét valósítja meg, hogy a munkával feltételezhetően összefüggésbe hozható esetek jelentése a lehető legkönnyebb legyen.

A legfontosabb megállapítások a következőkre is kiterjednek:

  • Nem létezik ideális felügyeleti rendszer. Számos rendszer bemutatásra kerül, előnyeivel és hátrányaival együtt. Az érintett feleknek figyelembe kell venniük a környezetet, amelyben az adott rendszer működni fog, tanulniuk kell a helyes gyakorlatok példáiból és olyan megközelítések megvalósítására kell törekedniük, amelyek kiegészítik a már működő rendszereket.
  • Fény derült néhány felügyeleti hiányosságra. Bizonyos foglalkozási megbetegedések, különösen az olyan multifaktoriális, illetve hosszú ideig lappandó foglalkozási megbetegedések, mint például a mentális betegségek, a váz- és izomrendszeri betegségek és bizonyos rákos megbetegedések, valamint az új és újonnan megjelenő technológiák, így a nanotechnológia vagy a fejlett robotika potenciális egészségügyi hatásainak nyomon követése jelenleg nem megfelelő. Emellett a hangsúly legtöbbször a tradicionális ágazatokon, így a mezőgazdaságon és az építőiparon van, holott ki kéne szélesíteni az olyan elhanyagolt ágazatokra, mint a szálloda- és vendéglátóipar, valamint a növekvő ágazatokra, mint a kommunikáció és az IT-szolgáltatások.
  • A rendszerek fejlesztése szempontjából fontos tényező azon sikertörténetek megosztása, amelyek a rendszereknek az új foglalkozási megbetegedések azonosításában és megelőzésében betöltött szerepét szemléltetik. Ez elengedhetetlen az esetek bejelentésének ösztönzéséhez, valamint a politikai és pénzügyi támogatás biztosításához. A nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szervekkel és a közegészségügyi szervekkel való együttműködés megerősítése szintén fontos szerepet játszik a rendszerek megállapításainak a politikai döntéshozatalba való sikeres átültetésében. A nemzetközi együttműködés és a tagállamok közötti adatmegosztás segítségével az uniós figyelmeztető és jelzőrendszerek tovább tökéletesíthetők.

Hivatkozások:

 

Megjegyzések a szerkesztőnek: 
1.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) működésének célja, hogy Európa olyan hellyé válhasson, ahol biztonságosabban, egészségesebb körülmények között és eredményesebben lehet dolgozni. Az Ügynökség megbízható, kiegyensúlyozott és pártatlan biztonsági és egészségvédelmi információkat kutat, fejleszt és terjeszt, valamint egész Európára kiterjedő figyelemfelhívó kampányokat szervez. Az Európai Unió által 1994-ben alapított, bilbaói (Spanyolország) székhelyű ügynökség az Európai Bizottság, a tagállamok kormányai, a munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői, valamint az Unió tagállamaiból és azokon kívülről érkező vezető szakértők számára biztosít közös fórumot.

Most már követhet minket a Facebookon, a Twitteren, a LinkedInen, a YouTube-on, illetve feliratkozhat havonta megjelenő OSHmail hírlevelünkre. Az EU-OSHA rendszeres híreire és információira regisztrálhat az RSS feed-en keresztül is.

http://osha.europa.eu