Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2019-ben ünnepli 25 éve fennálló sikeres fejlesztési és mobilizálási tevékenységét, amely az európai munkahelyek biztonságosabbá, egészségesebbé és hatékonyabbá tétele iránt elkötelezett páneurópai partner hálózatra irányul.
Kofi Annan, a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapján tartott beszéd alkalmából, New York, 2002. április 28.
A munkahelyi egészségvédelem és biztonság már kezdettől fogva az európai projekt szerves részét képezte. Az 1951-ben alakult Európai Szén- és Acélközösség, amely a későbbi Európai Gazdasági Közösség, majd az Európai Unió alapkövévé vált, összehozta Európa szén- és acéliparát, hogy ezáltal segítsen a széttöredezett Európa összeforrasztásában, és együttműködésen alapuló jövőt alakítson ki. Így az akkor legveszélyesebbnek számító munkakörnyezetek közül kettő hirtelen középpontba került. Ez vezetett az Európai Szén- és Acélközösség kulcsfontosságú céljainak egyikéhez, nevezetesen ahhoz, hogy az említett ágazatokban gondoskodjanak „a munkavállalók életkörülményeinek egyenlővé tételéről és javításáról”.
Ugyanakkor egészen 1985-ig kellett várni arra, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság háromoldalú megközelítése lendületet kapjon Európában. Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke kezdeményezésének köszönhetően a „társadalmi párbeszéd” fogalma alkotmányos mandátumot kapott az Unióban, kiépítve az utat a 89/391/EGK keretirányelv 1989. évi közzététele előtt, amelynek 2019-ben ünnepeljük 30. évfordulóját. Ez a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén jelentősnek számító mérföldkő nem csupán minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket állított fel az Unióban, de középpontba helyezte a kockázatértékelés forradalmian új fogalmát.
A keretirányelv nyomán az Európai Bizottság egy egész Európára kiterjedő kampányt indított el, amely célul tűzte ki, hogy a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, valamint a nem biztonságos munkakörülmények káros hatásait jól láthatóan és valóban reflektorfénybe állítja, így az 1992. évet a munkahelyi biztonság, higiénia és egészség európai évének nyilvánították. Ez volt a válasz az európai munkahelyektől érkező sokkoló számadatokra: az 1990-es évek elején évente 4 millió munkahelyi balesetről számoltak be, melyek közül 8000 halálos kimenetelű volt, ez pedig Európának 20 millió euróba került. Az európai év célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokra és a vonatkozó jogszabályokra, valamint hangsúlyt fektessen a biztonsági előírások javítása terén végzett munkára.
Az 1992. európai év, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályok növekvő száma alapozta meg egy olyan ügynökség, azaz az EU-OSHA létrejöttét, amely elkötelezett a munkahelyi egészségvédelem és biztonság iránt.
Az Ügynökség létrehozásáról szóló döntés az 1993 októberében tartott tanácsi csúcstalálkozón született meg, 1994-ben pedig elfogadták az EU-OSHA létrehozásáról szóló 2062/94/EK rendeletet, melynek kisebb módosítása 2019-ben lép hatályba.
Hans-Horst Konkolewsky, az EU-OSHA korábbi igazgatója
Már a kezdetektől fogva az EU-OSHA tevékenysége össze van hangolva az európai uniós munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégákkal és az Európai Bizottsággal, valamint központi szerepet játszik ezen stratégiákban és a kapcsolódó kommunikációban.
Az EU-OSHA megbízatása és jövőképe már a kezdetektől egyértelmű volt:
- minőségbiztosított információk, elemzések és eszközök kifejlesztése, összegyűjtése és biztosítása a tudás előmozdítására, a tudatosság növelésére, illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjére;
- biztonságos és egészséges európai munkahelyeket népszerűsítő, elismert vezetővé válás egy intelligens, fenntartható, termelékeny és inkluzív gazdaság biztosítása érdekében.
Az, hogy az Ügynökség az elmúlt 25 év alatt sikeresen teljesítette ezeket a célkitűzéseket, kettős erősségének, nevezetesen kapcsolattartó pontjait összekötő hálózatának és háromoldalú munkamódszerének köszönhető.
A háromoldalú modell lehetővé teszi, hogy a kormányok, munkáltatói szervezetek és munkavállalói szakszervezetek nézeteit tiszteletben tartsák és képviseljék a döntéshozatal során, megerősítve az EU-OSHA együttműködési és partnerségi értékeit. E modell kombinációja nemzeti szinten az EU-OSHA kiterjedt, kapcsolattartó pontokból és partnerekből álló hálózatával kettős hatást váltott ki:
- Kulcsfontosságú szerepet játszott a munkahelyi kockázatokra és az arra vonatkozó közös álláspont meghatározásában, hogy hogyan kell ezeket a kockázatokat kezelni a jövőre nézve.
- Lehetővé tette az Ügynökség számára, hogy az európai munkahelyeken hatékonyan alakítsa ki a kockázatmegelőzési kultúrát, illetve elősegítse azt.
Ezek az eredmények segítették a munkakörülmények jelentős javulását az uniós tagállamokban.
Reméljük, az újabb 25 év is sikeres együttműködést, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén végzett tudatosságnövelés és bevált gyakorlatok népszerűsítése iránti elkötelezettséget eredményez! Kövesse figyelemmel a témába vágó további cikkeinket!