Biztonságosabb és egészségesebb munkahelyek megfelelő karbantartás révén

A rendszeres karbantartás fontos szerepet játszik a munkahelyi veszélyek kiküszöbölésében és a biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények megteremtésében. A karbantartás hiánya vagy a nem megfelelő karbantartás súlyos vagy halálos baleseteket és egészségügyi problémákat okozhat.

Hibás villamos berendezések (vezetékek, csatlakozók, berendezések) baleseteket okoznak

• áramütés és égési sérülések, tűz, tűz- vagy robbanásveszélyes légkör meggyulladása

Balesetek az emelőberendezések rendszeres vizsgálatának és karbantartásának elmulasztása miatt is történnek

• az emelőláncok elszennyeződhetnek/berozsdásodnak és elszakadnak, így a nehéz terhek leesnek

Balesetek történnek a munka- és járófelületek, valamint a közlekedési útvonalak karbantartásának elmulasztása következtében

• egyenetlen, hepehupás, lejtős vagy csúszós felületek az emelővillás targoncák esetében baleseteket, elcsúszásokat és botlásokat okoznak

A por a fafeldolgozó iparban, a kőbányákban dolgozók számára potenciális egészségügyi kockázatot jelent.

A por ellenőrzésére szolgáló berendezések karbantartása a munkavállalók pornak való kitettségének megelőzése érdekében valamennyi porral járó folyamat esetében elengedhetetlen

• a szellőzőcsövek eltömődését meg kell akadályozni és megrongálódásuk esetén meg kell azokat javítani
• a szűrőegységeket a gyártó ajánlásai szerint rendszeresen karban kell tartani

A karbantartás nagy kockázatokkal járó tevékenység

A karbantartással összefüggő veszélyek és kockázatok

A munkakörnyezettel összefüggő kockázatokon kívül a karbantartási műveletekhez is kapcsolódnak konkrét kockázatok. 

Ezek közé tartozik a folyamat alatti munkavégzés és a géppel való közvetlen érintkezés. A szokásos működés során az automatizálás általában csökkenti azon emberi hibák valószínűségét, amelyek balesetet okozhatnak. A karbantartási tevékenységek során a szokásos működéssel ellentétben a munkavállaló és a gép közötti közvetlen érintkezés jelentősen nem csökkenthető - a karbantartás olyan tevékenység, amely esetében a munkavállalóknak szoros kapcsolatban kell lenniük a folyamatokkal.

A karbantartás gyakran szokatlan munkavégzést, nem rutinfeladatokat jelent, és gyakran rendkívüli körülmények között végzik, mint a zárt térben történő munkavégzés esetén.

A karbantartási műveletek általában szétszereléssel és újbóli összeszereléssel is járnak, amelyet gyakran bonyolult gépeken kell elvégezni. Ez az emberi hiba nagyobb kockázatával járhat, ami növeli a baleset kockázatát.

A karbantartás változó feladatokkal és változó munkakörnyezettel jár. Ez különösen igaz a szerződéses munkavállalók esetében. A karbantartási feladatok kiadása alvállalkozóknak a biztonság és az egészségvédelem szempontjából súlyosbító tényező – számos baleset és esemény a karbantartás alvállalkozókkal való elvégeztetéséhez köthető.

Az időszűkében történő munkavégzés szintén jellemző a karbantartási műveletekre, különösen abban az esetben, ha üzemszünetről vagy kiemelt fontosságú javításokról van szó.

Veszélyek, kockázatok és egészségügyi következmények

Mivel karbantartást minden ágazatban és minden munkahelyen végeznek, valamint a karbantartás széles körű feladatokat fog át, nagyon sokféle veszély társul hozzá.

Fizikai veszélyek

• zaj, vibráció
• rendkívüli meleg vagy hideg
• sugárzás (ultraibolya sugárzás, röntgensugarak, elektromágneses mezők)
• nagy fizikai munkaterhelés
• ergonómiai kockázatok: a karbantartás szempontjából a gép, a folyamat és a munkakörnyezet nem megfelelő kialakítása miatt a karbantartandó tárgyakat nehéz elérni - fárasztó mozdulatok (hajlás, térdelés, nyújtózkodás, húzás és tolás, zárt térben történő munkavégzés)

:: Jellemző tevékenységek:

• fúrás, köszörülés, reszelés, csiszolás
• kinti munkavégzés, ipari létesítmények karbantartása (például kemencék és kohók, hűtőegységek)
• hegesztés, csővezetékek ellenőrzése, vasúti sín karbantartása

:: Lehetséges egészségügyi következmények: zaj miatti halláskárosodás, váz- és izomrendszeri megbetegedések

Kémiai veszélyek

• Azbeszt, üvegszál
• Gőzök, füst, por (például aszfaltgőz, dízel kipufogógáz, kristályos szilícium-dioxid)
• Oldószerek

:: Jellemző tevékenységek

• épület-karbantartás
• elektromos ívhegesztés
• zárt térben történő munkavégzés
• autójavító műhelyben végzett munka
• olyan ipari létesítmények karbantartása, ahol veszélyes vegyi anyagok találhatók

:: Lehetséges egészségügyi következmények: légzőszervi megbetegedések, foglalkozási asztma, allergia, azbesztózis, rák

Biológiai veszélyek

• Baktériumok (pl. legionella, szalmonella)
• Penész és gomba

:: Jellemző tevékenységek:

• szennyvízkezelő üzemben végzett karbantartás
• biológiai anyagokkal foglalkozó helyeken, például laboratóriumokban végzett karbantartás
• olyan helyeken végzett karbantartás, ahol nagy valószínűséggel szaporodnak el baktériumok, penész és gomba, például légkondicionáló rendszerekben

:: Lehetséges egészségügyi következmények: légzőszervi megbetegedések, asztma, allergia, légionárius betegség

Pszichoszociális kockázati tényezők

• Időszűke
• Többműszakos, hétvégi, éjszakai, készenléti jellegű munka és rendszertelen munkaidő
• Alvállalkozók alkalmazottaival/több alvállalkozóval együtt végzett munka – kommunikációs problémák

:: Lehetséges egészségügyi következmények: munkahelyi stressz, fáradtság, balesetek nagyobb kockázata

Bármilyen típusú baleset előfordulásának magas kockázata

• Számos baleset munkaeszközök és gépek karbantartásához köthető, például mozgó gép által végzett zúzómunka, váratlan elindulás
• Magasból történő lezuhanás, leeső tárgyak által okozott balesetek
• Elektromos áram okozta halál, áramütés, égési sérülések
• Zárt terek, fulladás
• Robbanás, tűz

Tények és számok

Az EUROSTAT adatainak az ESAW (munkahelyi balesetekre vonatkozó európai statisztikák) módszertan alapján történő elemzése számos európai országban segíthet a karbantartási műveletekhez kapcsolódó balesetek azonosításában.

A becslések szerint a balesetek mintegy 15-20%-a (országtól függően) és a halálos kimenetelű balesetek mintegy 10-15%-a karbantartási műveletekhez kapcsolódik.

A karbantartás, javítás, beszabályozás és beállítás a 2003 és 2005 között a legtöbb halálos kimenetelű balesettel járó munkafolyamatok 10-es listáján a negyedik helyet foglalja el (EUROSTAT-ESAW).

Egyre jellemzőbb, hogy a balesetek nem a szokásos működés során, hanem javítás, karbantartás, tisztítás, beállítás stb. alatt következnek be.

Egy 2005-ben Franciaországban végzett felmérés szerint az iparban a legnagyobb mértékben a karbantartást adják ki alvállalkozóknak. Egy francia munkahelyi baleseti adatbázis elemzése azt mutatta ki, hogy 2002-ben az alvállalkozással összefüggő balesetek második leggyakoribb áldozatai a karbantartók voltak, őket közvetlenül az építőipari munkavállalók előzték meg.

A spanyol országos munkakörülmény-felmérés (2007) eredményeinek elemzése jelzi, hogy más munkavállalókkal összehasonlítva a karbantartók jobban ki vannak téve a zajnak, valamint a kézre és karra és az egész testre ható vibrációnak. Jobban ki vannak téve továbbá a veszélyes anyagoknak, gőzöknek és füstnek.

Az elektromosság okozta, sérüléssel járó balesetek mintegy 25%-a hordozható elektromos készülékek miatt történik. A készülékekben lévő hibás vezetékek évente körülbelül 2 000 tűzesetet okoznak. Az ilyen fajta balesetek és tűzesetek legfőbb oka az ellenőrzések és a karbantartás elvégzésének hiánya (HSE).

Olvassa el jelentésünket és a vonatkozó tájékoztatót  Karbantartás és munkahelyi biztonság és egészségvédelem – Statisztikai körkép

A helyes cselekvés alapvető szabályai

A karbantartás konkrét részletei iparágak szerint és tevékenységtől függően változnak. Van azonban néhány közös elv:

• A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás integrálása a karbantartás irányításába
• Kockázatértékelésen alapuló strukturált megközelítés
• Világosan megfogalmazott feladatok és kötelezettségek
• Biztonságos munkavégzési rendszerek és egyértelmű követendő iránymutatások
• Megfelelő képzés és szakértelem
• A munkavállalók részvétele a kockázatértékelésben és a karbantartás irányítási folyamatában
• Hatékony kommunikáció

A biztonságos karbantartás öt alapvető szabálya

1. Tervezés
   
   
2. A munkaterület biztonságossá tétele
   
   
3. Megfelelő felszerelés használata
   
   
4. Terv szerinti munkavégzés
   
   
5. Végső ellenőrzések

1. Tervezés

A karbantartást megfelelő tervezéssel kell kezdeni. Kockázatértékelést kell végezni, és a munkavállalókat be kell vonni ebbe a folyamatba. A tervezési szakaszban a következő kérdésekkel kell foglalkozni:

A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az elvégzendő feladatok végrehajtásához szükséges szakismeretekkel, ismerjék a biztonságos munkafolyamatokat és tudják, hogy mit kell tenniük, ha olyan helyzettel találkoznak, amelyre szakértelmük nem terjed ki. A munkáltatóknak körültekintően át kell gondolniuk a karbantartási feladatot végzők közötti hierarchiát és minden olyan eljárást, amelyet a tevékenység során alkalmazni fognak, beleértve a probléma felmerülése esetén meghatározandó jelentési eljárásokat is. Ez különösen fontos, ha a karbantartást alvállalkozók végzik.

A munkavállalókkal folytatott konzultáció és folyamatos tájékoztatásuk elengedhetetlen a tervezési szakasz egésze alatt. A karbantartási feladatot végző munkavállalókat nemcsak tájékoztatni kell a kezdeti kockázatértékelés eredményeiről, hanem a kockázatértékelésbe is be kell vonni őket. Mivel ismerik a munkahelyet, ezért gyakran ők a leginkább alkalmasak a veszélyek azonosítására és kezelésük leghatékonyabb módjainak meghatározására. A munkavállalók részvétele a tervezési folyamatban nemcsak a karbantartási munka biztonságát, hanem minőségét is növeli.

2. A munkaterület biztonságossá tétele

A munkaterületet biztonságossá kell tenni a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásával, például korlátok és jelzések használatával. A területet továbbá tisztán és biztonságosan kell tartani az áramellátás lezárásával, a mozgó gépalkatrészek biztosításával, időszakos szellőztetés felszerelésével, valamint a munkavállalók részére a munkaterületre való belépéshez és az onnan való kilépéshez biztonságos utak kialakításával. A gépekre figyelmeztető táblákat kell rögzíteni, amelyeken feltüntetik a lezárás dátumát és idejét, valamint a lezárás feloldására jogosult személy nevét – ily módon a gépek karbantartását végző munkavállaló biztonságát nem veszélyezteti a gépet figyelmetlenségből elindító másik munkavállaló.

Lehetőség szerint a védőeszközöket úgy kell megtervezni, hogy a gépen történő kisebb karbantartások a védőeszközök eltávolítása nélkül is elvégezhetők legyenek. Amennyiben a védőeszközt el kell távolítani vagy üzemen kívül kell helyezni, azt a lezárási eljárásoknak megfelelően kell elvégezni. A karbantartókat ki kell képezni arra, hogy a védőeszközöket hogyan és milyen feltételekkel lehet eltávolítani.

3. Megfelelő felszerelés használata

A karbantartási feladatokban részt vevő munkavállalóknak megfelelő szerszámokkal és eszközökkel kell rendelkezniük, amelyek eltérhetnek azoktól, amelyeket általában használnak. Figyelembe véve, hogy olyan területeken is dolgozhatnak, amelyeket nem arra terveztek, hogy valaki dolgozzon ott, valamint számos veszélynek lehetnek kitéve, megfelelő egyéni védőeszközzel is rendelkezniük kell.

A használandó felszerelések és eszközök tekintetében a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy:

Minden egyéni védőeszköznek :

Az elszívó-szellőztető berendezést tisztító vagy a berendezésen szűrőt cserélő munkavállalók például sokkal nagyobb porkoncentrációnak lehetnek kitéve, mint ami az adott munkahelyen általában szokásos. Ezekhez a gyakran a tetőtérben található szűrőkhöz is biztonságossá kell tenni a hozzáférést.

4. Terv szerinti munkavégzés

A biztonságos munkavégzési eljárásokról tájékoztatást kell adni, a munkavállalóknak és a feletteseknek azokat meg kell érteniük és megfelelően alkalmazniuk kell. A munkát a meghatározott biztonságos munkavégzési rendszerek és a munkahelyi szabályok betartása érdekében nyomon kell követni . A karbantartást gyakran sürgősen kell elvégezni – például ha hiba miatt leállt a termelési folyamat. A biztonságos eljárásokat időszűkében is követni kell: az eljárások lerövidítése igen költséges lehet, ha balesethez, személyi sérüléshez vagy vagyoni kárhoz vezet.

Váratlan események esetére eljárásokat kell kialakítani. Előre nem látott probléma vagy egy adott személy szakértelmét meghaladó probléma felmerülése esetén a munka leállításának a biztonságos munkavégzési rendszer részét kell képeznie. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy ha valaki túllépi saját szaktudását és hatáskörét, az igen súlyos balesetet eredményezhet.

5. Végső ellenőrzések

A karbantartási folyamat végén ellenőrzéseket kell végezni annak biztosítására, hogy a feladatot teljesítették, hogy a karbantartott egység biztonságos állapotban van és hogy a karbantartási folyamat során keletkezett valamennyi hulladékot eltakarították. Ha mindent ellenőriztek és biztonságosnak nyilvánítottak, a feladat lezárható, és értesíteni lehet a vezetőket és a többi munkavállalót.

Utolsó lépésként jelentést kell készíteni, amely leírja az elvégzett munkát, és tartalmazza a felmerült nehézségekkel kapcsolatos észrevételeket, valamint a tökéletesítésre vonatkozó javaslatokat. Ideális esetben mindezt személyzeti értekezleten vitatják meg, ahol a folyamatba bevont munkavállalók és a környezetükben dolgozók elmondhatják a karbantartási tevékenységgel kapcsolatos észrevételeiket és megfelelő javaslatokat tehetnek a folyamat javítására.

A karbantartásra vonatkozó európai jogszabályok

1989 óta számos európai irányelvet fogadtak el a munkavállalók munkahelyi védelmére vonatkozó minimumkövetelmények általános keretrendszerének megállapításáról.

Ezek az irányelvek – elsősorban a keretirányelv – a karbantartási tevékenységekre is vonatkoznak, és tartalmazzák a munkáltatók azon kötelezettségét, hogy a munkahelyen végezzenek kockázatértékelést.

A Tanács 89/391 irányelve - a munkavállalók munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések elleni védelmére vonatkozó általános elvekről szóló "keretirányelv"

Az irányelv tartalmazza a megelőzés általános elveit, meghatározza a munkáltatók kockázatértékeléssel, a kockázatok és a baleseti tényezők kiküszöbölésével, a munkavállalók és képviselőik tájékoztatásával, a velük folyatott konzultációval, kiegyensúlyozott részvételükkel és képzésükkel összefüggő kötelezettségeit.

Az Európai Bizottság elkészítette az Útmutató a munkahelyi kockázatok értékeléséhez című dokumentumát, hogy mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak segítséget nyújtson a 89/391/EGK keretirányelv kockázatértékelésre vonatkozó előírásainak végrehajtásában. Ebben az útmutatóban a karbantartók az “esetlegesen nagyobb kockázatnak kitett munkavállalók” csoportjában kaptak helyet. Az útmutató hangsúlyozza továbbá, hogy a karbantartási tevékenységekről külön kockázatértékelést kell végezni.

"A keretirányelv" alapján elfogadtak számos egyedi irányelvet, amelyek mindegyike a karbantartás biztonságos módon történő elvégzésére vonatkozik, és több közülük a munkahelyi veszélyek kiküszöbölése érdekében konkrét rendelkezéseket tartalmaz a karbantartási tevékenységekre és a karbantartási előírásokra vonatkozóan.

A Tanács 89/654/EGK irányelve

a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről többek között tartalmazza, hogy a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy

• a vészkijáratokhoz vezető utak és maguk a kijáratok szabadok és ezáltal bármikor használhatóak legyenek
• a munkahely, az eszközök és a berendezések műszaki karbantartását elvégezzék, és minden olyan hibát a lehető leggyorsabban helyrehozzanak, amely érintheti a munkavállalók biztonságát és egészségét
• a veszélyek megelőzését vagy elhárítását szolgáló biztonsági berendezéseket és eszközöket rendszeresen karbantartsák és ellenőrizzék

A Tanács 89/655/EGK irányelve

a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről, tekintettel arra, hogy a munkaeszköz használata magában foglalja a karbantartást és a szervizelést, beleértve különösen a tisztítást, előírja, hogy

• a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkaeszközt annak teljes élettartama alatt a megfelelő karbantartás eszközeivel olyan szinten tartsa, hogy a berendezés megfeleljen, az adott esettől függően, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja rendelkezéseinek
• a munkáltató gondoskodik arról, hogy a károsító körülményeknek kitett és ennek következtében esetlegesen veszélyes helyzeteket előidéző munkaeszközt:

- időszakos felülvizsgálatoknak és különleges felülvizsgálatoknak vetik alá az egészségügyi és biztonsági előírások betartásának, valamint a károsodás időbeni észlelésének és orvoslásának biztosítása érdekében

• amennyiben a munkaeszköz használata valószínűleg különös veszélyt jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére, a munkáltatónak biztosítania kell, hogy:

- a munkaeszközt csak az erre kijelölt személyek használhassák;
- javítás, átalakítás, karbantartás vagy szervizelés esetén az érintett munkavállalókat külön jelöljék ki e feladatok ellátására.

Az irányelv az ellenőrzésre és a védőeszközökre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint a karbantartásra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz:

• Lehetővé kell tenni a karbantartási műveletek elvégzését a munkaeszköz kikapcsolt állapotában. Ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni a megfelelő védintézkedések meghozatalát az ilyen műveletek végrehajtásához, vagy az ilyen műveletek veszélyes téren kívüli végrehajtásához.
• Amennyiben a munkaeszköznek van karbantartási naplója, azt naprakészen kell vezetni.
• A munkavállalók számára biztosítani kell a gyártási, beállítási és karbantartási műveletekhez szükséges területekhez való biztonságos hozzáférés lehetőségét, valamint a biztonságos tartózkodást az ilyen területeken.

Ezenkívül rendelkezéseket tartalmaz az ideiglenesen magasban végzett munkához szükséges munkaeszközök használatára, például különös rendelkezéseket a létrák, állványok használatára vonatkozóan.

A Tanács 89/656/EGK irányelve

a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről előírja, hogy az egyéni védőeszközt a munkáltató térítésmentesen bocsátja rendelkezésre, és a szükséges karbantartással, javítással és cserével biztosítja annak szabályos működését és a higiéniai követelmények kielégítő állapotát.

Az irányelv III. MELLÉKLETE nem teljes útmutató listát tartalmaz azokról a tevékenységekről és tevékenységi területekről, amelyeken az egyéni védőeszközök biztosítása szükséges lehet.

A Tanács 92/91/EGK irányelve

az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről

Többek között a szárazföldi és tengeri ágazatban alkalmazandó minimumkövetelményeket, köztük karbantartásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A Tanács 92/104/EGK irányelve

az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről

A munkáltató köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

• a munkahelyek megtervezése, építése, felszerelése, üzembe helyezése, működtetése és karbantartása oly módon történjék, hogy a munkavállalók a rájuk bízott munka elvégzésből kifolyólag ne veszélyeztessék saját, illetve más munkavállalók biztonságát, illetve egészségét;
• különösen veszélyes munkával csak megfelelő képesítéssel rendelkező személyzetet bízzanak meg; e munkát az utasításoknak megfelelően végezzék.

A Tanács 93/103/EK irányelve

a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről előírja, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tulajdonosok:

• biztosítsák a hajóknak, valamint a hajók berendezéseinek és felszereléseinek a műszaki karbantartását, továbbá azt, hogy valamennyi észlelt hibát a lehető leggyorsabban kijavítsanak

A Tanács 98/24/EK irányelve

a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről előírja, hogy a kockázatbecslés kiterjed a karbantartásra, amelynél fennáll a jelentős expozíció esélye, vagy amely a biztonságra vagy az egészségre más oknál fogva káros hatással lehet. Előírja továbbá, hogy a veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó munkavállalók egészségét vagy biztonságát érintő kockázatot az alábbi intézkedésekkel kell megszüntetni vagy a lehető legkisebbre csökkenteni:

• munkahelyi munkarendszerek kidolgozása és megszervezése,
• a munkavállalók egészségét és biztonságát védő megfelelő munkaeszközök biztosítása a vegyi anyagokkal történő munkavégzéshez és karbantartási eljárásokhoz stb.

A 2006/42/EK irányelv

a gépekről és a 95/15/EK irányelv módosításáról preambulumában megállapítja, hogy a gépek használatával közvetlenül okozott nagyszámú baleset társadalmi költségeit csökkenteni lehet a gépek eleve biztonságos tervezése és felépítése, valamint a megfelelő üzembe helyezése és karbantartása révén.

A gépek tervezésére és gyártására vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekről szóló I. MELLÉKLET tartalmazza a biztonságosság beépítésének alapelveit, a vezérlőrendszerekre vonatkozó előírásokat és a gépkarbantartásra vonatkozó különös rendelkezéseket, valamint az információkra, figyelmeztetésekre és használati utasításokra vonatkozó előírásokat.

Számos egyedi irányelvet fogadtak el a munkavállalók esetlegesen káros munkahelyi fizikai tényezőknek, például rezgésnek, zajnak, elektromágneses mezőknek, optikai sugárzásnak vagy ionizáló sugárzásnak való expozíciójának megfelelő korlátok között tartásáról. Ezen irányelvek az expozíció többek között a munkaeszközökre, a munkahelyre és a munkahelyi rendszerre vonatkozó megfelelő karbantartási programokkal való megelőzését vagy csökkentését célzó rendelkezést tartalmaznak

• Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről
  
  
• Az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelve a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről
• Az Európai Parlament és a Tanács 2006/25/EK irányelve a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről
• Az Európai Parlament és a Tanács 2004/40/EK irányelve a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek és hullámok) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről

Egyéb vonatkozó irányelvek

• A Tanács 92/58/EGK irányelve a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről
• Az Európai Parlament és a Tanács 1999/92/EK irányelve a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről
• A munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében) szóló, a 91/382/EGK tanácsi irányelvvel, a 98/24/EK tanácsi irányelvvel, a 2003/18/EK irányelvvel és a 2007/30/EK irányelvvel módosított 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK tanácsi irányelv
• 2000/54/EK irányelva munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről
• A Tanács 92/57/EGK irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról
• A Tanács 96/82/EK irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről

További tájékoztatás az európai jogszabályok oldalon található