Mit értünk gazdasági ösztönzők alatt?

Gazdasági ösztönzők a munkakörülményeiket javító vállalatoknak vagy szervezeteknek nyújtott pénzügyi előnyök. Például a következők:

• állami szubvenciók, támogatások és finanszírozás;
• az adórendszeren vagy az adószerkezeten alapuló ösztönzők;
• biztosítási díj módosítása.

:: Példák a gazdasági ösztönzőkre

A munkakörülményeiket javító vállalatok pénzügyi támogatást kaphatnak, vagy kedvező finanszírozási feltételekhez juthatnak (bankkölcsönök). Az állam például támogatást nyújthat a vállalatoknak, hogy biztonságos gépekbe ruházzanak be, vagy biztonságos munkaszervezést valósítsanak meg.

Az adókat ki lehet alakítani úgy, hogy a vállalkozásokat bizonyos cselekvésekre ösztönözzék. Például adókedvezmény nyújtható azoknak a munkáltatóknak, akik a jogi minimumkövetelményeknél biztonságosabb berendezésekbe ruháznak be.

A vállalat által fizetett biztosítási díjat össze lehet kapcsolni annak munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi teljesítményével. Azok a vállalatok, ahol alacsony a balesetek és megbetegedések aránya, illetve megfelelőek a biztonsági előírásaik, alacsonyabb biztosítási díjat fizethetnének.

:: A gazdasági ösztönzők tudományos megalapozottsága

A kutatások szerint a vállalaton kívüli gazdasági ösztönzők javíthatják a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet
.

Az ösztönzőket meglehetősen nehéz tudományosan értékelni, így még több munkára van szükség, hogy megcáfolhatatlanul bizonyítsuk előnyeiket. Különösen eredményesnek bizonyult a differenciált díjszabás, amikor a biztosítási díjat a vállalat korábbi kárigényei alapján határozzák meg.

A gazdasági ösztönzőket azonban szintén kockázatos lehet a korábbi balesetek arányára alapozni, hiszen a statisztikai ingadozások erőteljesen befolyásolhatják az egyes vállalatok baleseti rátáját, különösen a kisvállalkozásokét. Így az ilyen ösztönzőnél előfordulhat, hogy jutalmazza a gondatlan, de szerencsés cégeket, ugyanakkor bünteti azokat, amelyeket véletlen balesetek sújtanak.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) tagállamok körében végzett szakértői felmérése szerint a tagállamok a biztosítási díjak módosításait tartották a legalkalmasabb ösztönzőnek (71% értett egyet), ezt követte az OSH támogatása (55%), valamint az adócsökkentés (49%) és a jutalmak.

Sikertényezők

A következő sikertényezők határozhatók meg:

1. Az ösztönző rendszernek nemcsak a megfelelő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás korábbi eredményeit, azaz a balesetek korábbi arányát kell jutalmaznia, hanem azokat a konkrét megelőző törekvéseket is, amelyek célja a jövőbeni balesetek és megbetegedések csökkentése.
2. Az ösztönző rendszereket a vállalkozások méretétől függetlenül valamennyi vállalkozás számára elérhetővé kell tenni, és különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások sajátos igényeire.
3. Az ösztönzőnek kellően magasnak kell lennie ahhoz, hogy felkeltse a munkáltatók részvétel iránti érdeklődését.
4. Az ösztönözni kívánt megelőző tevékenység és a jutalom között világos és azonnali kapcsolatnak kell lennie.
5. Az ösztönző rendszernek egyértelmű odaítélési kritériumokkal kell rendelkeznie, és úgy kell kialakítani, hogy használata a lehető legkönnyebb legyen, hogy ne rójon túl nagy adminisztratív terhet a programban részt vevő vállalkozásokra és az ösztönzést nyújtó szervezetekre.
6. Amennyiben az ösztönzőnek nagyszámú vállalkozást kell megcéloznia, a pontosan meghatározott kritériumokkal rendelkező, biztosítási vagy adóalapú ösztönzők a leghatékonyabbak (zárt rendszer).
7. Amennyiben a cél meghatározott területek innovatív megoldásainak elősegítése, a támogatási rendszerek a leghatékonyabbak (nyitott rendszer).

Esettanulmányok

A felmérés esettanulmányai (lásd a jelentést) jól szemléltetik, hogy az OSH-t előmozdító gazdasági ösztönzők több különböző rendszerben is működnek. Például:

• A német vágóhidakon 2002-ben bevezetett ösztönző rendszer eredményeképpen a rákövetkező hat évben 28%-kal csökkent a bejelentendő balesetek száma , szemben a szektor egészében tapasztalható 16%-os csökkenéssel. Összesítve ez azt jelenti, hogy az ösztönző programban résztvevő vállalatoknál évente mintegy 1000-rel kevesebb baleset történt.

• A finn mezőgazdasági ágazatban bevezetett ösztönző rendszer 10,2%-kal csökkentette a baleseti rátát , és eddig több mint 5000 balesetet előzött meg.
• Az egyik német egészségbiztosító társaság olyan ösztönző rendszert vezetett be, amely arra indította az ügyfélkörbe tartozó vállalatok egy csoportját, hogy korszerű egészségvédelmi igazgatási rendszert vezessenek be. Ennek eredményeként 7,6%-kal csökkent a táppénzkifizetés , a távolmaradás pedig 6,7%-kal esett vissza .
• A támogatott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítási rendszert bevezető lengyel vállalkozások 70%-ánál csökkent a balesetek száma és a biztosítási díjak összege, miközben 50%-uk számolt be arról, hogy kevesebb munkavállaló dolgozik veszélyes körülmények között.
• Az olasz munkavállalói balesetbiztosítással foglalkozó hatóság a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi befektetések előmozdítása érdekében kis- és középvállalkozásoknál támogatja a banki hiteleket; a programban részt vevő vállalkozásoknál a hasonló vállalkozásokkal összehasonlítva 13–25%-kal kevesebb baleset történt.
• Az OSH-t előmozdító új gépek és berendezések beszerzését támogató holland program eredményeként a vállalkozások 76%-ánál javultak a munkakörülmények .
• A holland szerződéses program a résztvevő ágazatokban 28%-kal csökkentette a betegszabadságot, szemben a többi ágazat 11%-os rátájával
  
  .

Értékelés és költség-haszon elemzés

A jelentés esettanulmányait részletesen elemezték, az eredményeket pedig egy tudományos cikkben tették közzé.

Néhány esetben el lehetett készíteni egy adott rendszer részletes költség-haszon elemzését .

A német vágóhidakon bevezetett rendszerben részt vevő vállalatoknak alacsonyabb biztosítási díjat kellett fizetniük, amennyiben előmozdították a munkahelyi biztonságot, például biztonsági késeket szereztek be, vagy biztonsági képzést tartottak a járművezetőknek.

Ennek eredményeként a rendszer 2002-es bevezetése óta 1000-rel kevesebb bejelentendő baleset történt (azaz olyan baleset, amely miatt a munkavállaló több mint 3 napra kiesik a munkából).

Az első hat évben (2002–2007) a rendszer 8,32 millió euróba került az ágazatban dolgozó 255 000 munkavállaló számára. Az alacsonyabb baleseti rátának köszönhető haszon azonban a számítások szerint 40,02 millió eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy az ösztönző rendszerre fordított minden egyes euróval 4,81 euró megtakarítást értek el.

A holland szerződéses programba mintegy 303 millió eurót fektettek be, ennek 55%-át a résztvevő ipari ágazatok fizették, a fennmaradó részt pedig a Szociális Minisztérium. A társfinanszírozási rendszer arra ösztönözte az ágazatokat, hogy több forrást fordítsanak a munkakörülmények javítására. A betegszabadságokban tapasztalt rendkívüli csökkenés értéke, amelyet a ledolgozott évenkénti hozzáadott értékben számítottak ki, 2,7 milliárd eurót tesz ki.

A 2,7 milliárd eurós megtakarítás egésze azonban nem csupán a szerződéses programnak tudható be, hiszen a betegszabadságok mértékét számos tényező befolyásolhatja, pl. a motiváltság szintje vagy egy adott ágazat munkanélküliségi rátája. A szakértők szerint reálisan a betegszabadságok visszaesésének egyharmada hozható összefüggésbe a szerződéses programmal. Ez még mindig 900 millió euró hasznot, illetve minden elköltött 1 euró után 3 euró megtakarítást jelent.

A szakpolitikák áttekintése

A legtöbb európai ország „bismarck-i” társadalombiztosítási rendszerrel rendelkezik, ahol a balesetbiztosítási intézményeket állami irányítású monopólium keretében szervezik meg. Más tagállamokban „beveridge-i” versengő piaci modell működik, néhány országban pedig e két rendszer kombinációja.

Differenciált díjszabást alkalmazó megközelítések mind a versengő, mind pedig a monopolisztikus piacokon megtalálhatók. Különbségek vannak azonban a jövőorientált, megelőzést szolgáló törekvések, például a képzés vagy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi befektetések finanszírozása terén.
A monopolisztikus megközelítések esetében ez nem probléma, mivel a biztosítótársaság biztos lehet abban, hogy számára előnyös lesz a befektetések kárigények arányára kifejtett pozitív hatása. A versengő piacon azonban a biztosítótársaságok azzal a kockázattal szembesülnek, hogy a vállalatok rövid idő után egy másik biztosítóhoz mennek át, így a megelőzési erőfeszítésekre fordított befektetések versenytársaikat juttatják haszonhoz. A versengő piacok esetében elképzelhető megoldás lehet a több évre szóló hosszú távú szerződések bevezetése vagy egy közös megelőzési alap létrehozása, amelyet valamennyi biztosító egyenlő mértékben finanszíroz.

• Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország az állami biztosítási rendszeren keresztül nyújt bizonyos ösztönzőket. Ezek között nem csupán a biztosítási díjak módosításai szerepelnek, hanem az OSH-ra fordított egyedi befektetések támogatási programjai is.
• Spanyolországban a biztosítási ösztönzőket a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti stratégia keretében tervezik meg, nemzeti és regionális szinten pedig számos, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos támogatási program áll rendelkezésre.
• A kisebb tagállamok közül Belgium, Finnország és Hollandia a legaktívabb, ami azt mutatja, hogy a gazdasági ösztönzők alkalmazása a magán-balesetbiztosítási rendszerekben is lehetséges.

Az ösztönző rendszerek átültethetőségét befolyásoló tényezőket ez a tudományos cikk ismerteti részletesebben.

Az EU-OSHA projektjének hatása a gazdasági ösztönzőkre

A projektet a 2007–2012-es európai munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégia ihlette, amelynek célja a munkahelyi balesetek számának 25%-os csökkentése. A projekt tanácsadója egy az uniós tagállamok által kinevezett szervezetek szakértőiből álló csoport. A projekt több egyedi projektet ölel fel, amelyeket az EU-OSHA témaközpontja (amely az európai kutatóintézetek konzorciuma) hajt végre.

A hosszú távú projekt 2008-ban indult, és 2013-ig tart.

A projekt első szakaszában (2008–2010) több termék készült el:

• egy átfogó jelentés Gazdasági ösztönzők a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítására: Európai kitekintés címmel;,
• egy tájékoztató (a jelentés összegzése);
• két cikk, amely a Scandinavian Journal for Work, Environment& Health (SJWEH) folyóiratban jelent meg;
• több szakértői munkaértekezlet , amelyek ismertetése honlapunk „Eseményeink” menüpontjában olvasható;
• esettanulmányok gyűjteménye, amely a helyes gyakorlatokról szóló adatbázisunkban található meg.

Az Ügynökség gazdasági ösztönzőkkel foglalkozó szakértői csoportja nem csak tanácsokat ad, és nem csupán közreműködik az Ügynökség gazdasági ösztönzőkkel kapcsolatos tevékenységeiben, hanem segíti a termékek népszerűsítését is az érdekelt felek körében. A projektet és eredményeit több európai országban is megrendezett konferenciákon és munkaértekezleteken mutatták be , ilyen eseményekre került sor például Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Németországban, Olaszországban, Svédországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban.