Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
OSHA Hálózat
Ön itt áll:Főoldal
→
Európai Kockázatkutató Központ
Info
Európai Kockázatkutató Központ
Az EU-OSHA Európai Kockázatkutató Központjának fő célkitűzése az új és újonnan felmerülő, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatok azonosítása a megelőző intézkedések időszerűségének és hatékonyságának javítása érdekében. E cél elérése érdekében a Kockázatkutató Központ áttekintést nyújt az európai munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, ismerteti a tendenciákat és a mögöttük meghúzódó tényezőket, valamint előre jelzi a munkában bekövetkező változásokat és ezeknek a munkahelyi biztonságra és az egészségre gyakorolt valószínű hatásait.
Küldetés
Ahogy társadalmunk alakulását befolyásolják az új technológiák, valamint a változó gazdasági és szociális feltételek, ugyanúgy munkahelyeink, munkahelyi gyakorlatunk és folyamataink is állandóan változnak. Ezek az új körülmények új kockázatokat és kihívásokat rejtenek magukban a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt, amelyek pedig magas szintű munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot nyújtó politikai, közigazgatási és technológiai megközelítést tesznek szükségessé.
'az új és újonnan felmerülő kockázatok előrejelzése – függetlenül attól, hogy e kockázatok a technológiai fejlődés vagy a társadalomban bekövetkezett változások következményei – elengedhetetlen a kockázatok ellenőrizhetősége szempontjából. Ez mindenekelőtt a kockázatoknak az információk és tudományos vélemények rendszeres gyűjtésén alapuló, folyamatos megfigyelését teszi szükségessé'.
A stratégia ennek megfelelően előírta az Ügynökség számára, hogy e feladatok végrehajtására állítsa fel az Európai Kockázatkutató Központot (ERO). A jelenlegi, 2007 és 2012 közötti közösségi stratégia ismét kiemelt fontossággal kezeli a kockázatok előrejelzését, és az Ügynökség Kockázatkutató Központja számára egy sor új kezdeményezést fogalmaz meg.
A munkánkról
Az ERO az információk gyűjtése és elemzése, azok kontextusba helyezése (különösen az európai szociális menetrenddel és a közösségi stratégiával kapcsolatban), a "változások előrejelzése" érdekében a tendenciák keresése, valamint a fő kérdéseknek a szakpolitikai döntéshozókból és kutatókból álló célközönség felé történő hatékony közvetítése révén teremt hozzáadott értéket. Ezenfelül célja, hogy ösztönözze a vitát és az eszmecserét az EU-OSHA érdekelt felei között, és különböző szinteken fórumot biztosítson a szakértők és politikai döntéshozók közötti vitához.
Az új és újonnan felmerülő kockázatok azonosításához szükséges információ számos különböző forrásból eredhet, ilyenek például a hivatalos nyilvántartások adatai, a kutatási szakirodalom, a szakértői előrejelzések, vagy a felmérések adatai. Ahhoz, hogy mindezen lehetséges információforrást lefedhessünk, tevékenységeinket négy alapvető terület köré szervezzük.
Az Európai Kockázatkutató Központ számára a 2007–2012 közötti közösségi stratégia alapvető célkitűzésként jelöli ki a kockázatok előrejelzését. Szakértőkkel és érdekelt felekkel folytatott konzultációt és vitát követően az alábbiakban állapodtunk meg:
A "munkahelyi egészségvédelem és biztonság vonatkozásában újonnan felmerülő kockázatok" munkadefiníciója: bármely olyan új munkahelyi kockázat, amely egyúttal növekvő tendenciát mutat.
‘Újnak’ tekintendő:
ha az adott kockázat előzőleg nem létezett és megjelenéséért új folyamatok, új technológiák, új típusú munkahelyek, társadalmi vagy szervezeti változások tehetők felelőssé, vagy
ha egy régóta fennálló problémát a megváltozott közvélekedés miatt egyszerre kockázatnak tekintenek, vagy
ha új tudományos ismeretek birtokában egy régóta fennálló probléma immáron kockázatként azonosítható.
A kockázat akkor ‘növekvő’, ha:
növekszik a kockázathoz vezető veszélyek száma, vagy
növekszik a kockázathoz vezető veszélyeknek való kitettség (kitettségi szint és/vagy a kitett személyek száma), vagy
a veszély egyre rosszabb hatással van a munkavállalók egészségére (egészségi hatások súlyossága és/vagy az érintettek száma).
Az újonnan felmerülő kockázatok azonosításában az első lépést négy szakértői előrejelzési jelentés közzététele jelentette, amelyek az újonnan felmerülő fizikai, biológiai, pszichoszociális és vegyi kockázatokat vizsgálták. Ezek a jelentések a Delphi-módszert alkalmazó szakértői konzultáció eredményei, amelyeket a szakértői előrejelzésekben azonosított legfontosabb kockázatok – mint például a nanoanyagoknak való munkahelyi kitettség – feltárása érdekében számos szakirodalmi áttekintés és egyéb részletes jelentés követett.
A jelenlegi, 2007–2012 közötti közösségi stratégia értelmében az Európai Kockázatkutató Központnak ki kell bővítenie a kockázatok előrejelzését az új technológiákkal, a biológiai veszélyekkel, az összetett ember-gép interfészekkel és a demográfiai tendenciák hatásaival kapcsolatos kockázatokra is’. Ez alátámasztja a Kockázatkutató Központ abbéli kezdeményezését, hogy egy előretekintési projekt keretein belül forgatókönyveket dolgozzanak ki annak tanulmányozására, hogy a technológiai fejlődés 2020-ra milyen hatással lehet a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra. A projekt középpontjában a 'zöld munkahelyek' állnak majd, mivel a gazdaság "kizöldítése" lehetőséget teremt ezen új munkahelyek potenciális kockázatainak előrejelzésére, illetve az azok elleni hatékony megelőző intézkedések biztosítására. Az összeállított forgatókönyvek segítségével a döntéshozók könnyebben felmérhetik, hogy mely döntések szükségesek a munkahelyi egészségvédelem és biztonság jövőjének javításához.
Vállalati felmérés (ESENER)
Az EU-OSHA új és újonnan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos európai vállalati felmérése (ESENER) a vezetők és a munkavállalói képviselők meglátásait vizsgálja azzal kapcsolatban, hogy a munkahelyeken miként kezelik az egészséget és biztonságot érintő kockázatokat.
A felmérés a munkahelyi kockázatok közül kiemelt figyelmet szentel a pszichoszociális kockázatok által képviselt, növekvő tendenciát mutató – ám viszonylag új – területnek. E pszichoszociális kockázatok, amelyek a munka kialakításával, szervezésével és irányításával, valamint a munka gazdasági és társadalmi környezetével függenek össze, megnövekedett stressz-szintet eredményezhetnek, valamint a mentális és fizikai egészség súlyos romlásához vezethetnek.
A felmérés során a válaszadókat a munkahelyeken hozott intézkedésekről, az intézkedések legfőbb indokairól valamint a jelentősebb akadályokról kérdezték. A feltett kérdések a biztonság és egészségvédelem általános kezelésére, a pszichoszociális kockázatok kezelésére, valamint a munkavállalói részvételre irányultak.
A vezetők, illetve a biztonsági és egészségvédelmi képviselők számára külön-külön összeállított kérdéssor alkalmazásával az ESENER keretein belül mintegy 36 000 telefonos interjúra került sor a 27 EU-tagállam, valamint Horvátország, Törökország, Norvégia és Svájc legalább tíz főt foglalkoztató állami és magánszervezeteinél.
Az archívum a felmérések dokumentációjához, valamint adatfelhasználói útmutatókhoz is hozzáférést biztosít. Az adatok felhasználása előtt tanácsos áttanulmányozni a weboldalon fellelhető, módszertanhoz kapcsolódó kiegészítő támogató dokumentációt is. Az adatfelhasználás szabályai a következő címen találhatók: http://www.data-archive.ac.uk/orderingdata/termsandConditions.asp.
Felhívjuk figyelmét, hogy minden olyan dokumentum esetében, amely ESENER-adatok felhasználásával készül vagy azokra hivatkozik, lábjegyzet formájában vagy a kiadvány referenciákat tartalmazó szakaszában fel kell tüntetni az információk bibliográfiai forrását. Hasonlóképpen minden olyan – akár nyomtatott, elektronikus vagy műsorszórás útján továbbított – publikációban, amely részben, vagy teljes mértékben az ESENER-felmérésen alapul, hivatkozás formájában fel kell tüntetni az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget (EU-OSHA) valamint a UK Data Archive-ot, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy sem az EU-OSHA, sem a UK Data Archive nem vállal felelősséget az adatok további elemzéséért, illetve értelmezéséért.
Kockázatkutató Egység Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
Gran Via 33
E-48003
A munkahelyi egészségvédelem és biztonság számokban: tendenciák azonosítása és elemzése
E szakasz az egyes munkavállalói csoportokkal, a kitettséggel, az egészségügyi következményekkel és az ipari ágazatokkal kapcsolatos információkat tartalmazza az országos és nemzetközi forrásokból (ellenőrző rendszer - csak angolul elérhető) származó, meglévő, kézzelfogható adatok gyűjtése, elemzése és összefoglalása alapján. Ilyen források lehetnek az alábbiak:
Munkaerő-felmérések
Munkavállalói felmérések
Balesetek nyilvántartásai
Foglalkozási megbetegedések nyilvántartásai
Halálesetek nyilvántartásai
Expozíciós nyilvántartások
A források között egyaránt szerepelnek statisztikai és elemzési háttérdokumentumok is. A statisztikai forrásokat az adminisztratív nyilvántartások és statisztikák (foglalkozási megbetegedések nyilvántartásai, expozíciós nyilvántartások), felmérések, önkéntes jelentéstételi rendszerek és vizsgálati jelentések együttesen alkotják. A különböző források össze nem hasonlítható adatokkal történő kombinációja, a kizárólag egy adott tagállamból vett minta, továbbá az egyszeri, illetve a hivatalos országos adatokon kívül eső tanulmányok segítségével a hiányos ismeretek pótolhatók.
A cél egy olyan adatbázis biztosítása, amely adott témák vonatkozásában a lehető legátfogóbb képet adja a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területét érintő potenciális kérdésekről, kockázatokról és egészségügyi következményekről , továbbá a kutatást, a szakpolitikát és a gyakorlati alkalmazást segítő ajánlások kidolgozása. E jelentések az Európai Kockázatkutató Központ fő célkitűzését: az új tendenciák és újonnan felmerülő munkahelyi kockázatok mielőbbi azonosítását tükrözik, amely révén az erőforrások célba juttathatók, és amely hatékonyabb, időszerű beavatkozásokat tesz lehetővé.
A "Munkahelyi egészségvédelem és biztonság számokban" sorozat egyúttal kiegészítője is az Ügynökség által az alapítása óta összegyűjtött helyes gyakorlati példák széles tárházának. A szövegben elhelyezett linkek jelölik, ha rendelkezésre áll egy helyes gyakorlattal kapcsolatos információ. Bizonyos témákban a tagállamoktól részletesebb információ is elérhető. Ez esetben külön az adott országra vonatkozó jelentések is rendelkezésre állnak.
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem területét érintő kutatás koordinálásának elősegítése az Európai Unióban
Az Európai Kockázatkutató Központ célja elősegíteni a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kutatás hatékonyabb koordinálását az Európai Unión belül. A tagállamokban számos szervezet folytat, illetve támogat ilyen irányú kutatásokat, azonban –mint ahogyan ez más területekről is elmondható– a kutatás gyakran túlzottan szétaprózódott, ami a szűkös források nem a legmegfelelőbb módon történő felhasználását jelenti.
A Kockázatkutató Központ’ azóta foglalkozik a kutatások koordinációjával, amióta a 2002 és 2006 közötti, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos közösségi stratégia arra kérte az Ügynökséget, hogy "húzóerőt képviseljen a tudatosság növelése és a kockázatok előrejelzése" terén, valamint kiemelte a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén végzett kutatás koordinációjának fontosságát és gyakorlati jelentőségét, különös tekintettel az új és újonnan felmerülő kockázatokra vonatkozóan: 'Az új és újonnan felmerülő kockázatok előrejelzése - függetlenül attól, hogy e kockázatok a technikai fejlődés vagy társadalmi változások következményei - elengedhetetlen a kockázatok ellenőrizhetősége szempontjából (…). Mindez a kutatók részéről következetes hozzáállást igényel: a kutatással foglalkozó szervezeteknek úgy kell koordinálni vonatkozó programjaikat, hogy azok a munkahelyeken felmerülő gyakorlati problémákra összpontosítsanak, valamint előkészületeket kell végezniük annak érdekében, hogy kutatási eredményeik eljussanak a vállalatokhoz, különösen a kkv-khez."
Első lépésként, valamint a Bizottság kérésére az Ügynökség elkészített egy jelentést az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kutatásainak prioritásairól. A házon belül készült jelentést véleményezés céljából az Ügynökség fókuszpontjainak hálózatában, az uniós szakértői hálózatokban, valamint nemzetközi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szervezetek között terjesztették. 2005 decemberében a Kutatóközpont szemináriumot tartott a jelentés következtetéseinek egyeztetése érdekében, valamint azért, hogy az EU legfőbb munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó kutatóintézeteit összefogja. Ez volt a Kutatóközpont által több tagállamban megrendezett szemináriumsorozat első állomása, amelynek fő célja a kutatási programok szintjén történő együttműködés növelése volt.
A jelentés ezenfelül hozzájárult a második, 2007 és 2012 közötti, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos közösségi stratégia összeállításához, és fontos szerepe volt a prioritásként kezelendő területek meghatározásában, ami az új és újonnan felmerülő kockázatok kezeléséről szóló fejezetekből egyértelműen kiderül – olyannyira, hogy ez az új stratégia kifejezetten azt kéri az Ügynökségtől, hogy "a kutatói programok kialakítása során segítse elő a nemzeti egészségvédelmi és biztonsági kutatóintézeteken belül a közös prioritások kialakítását, az eredmények cseréjét, illetve a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági igények figyelembevételét".
A Kutatóközpontnak 2005 során szintén kulcsszerepe volt a legjelentősebb kutatóintézeteket magába foglaló, az új és újonnan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos együttműködést előmozdító konzorciumról szóló javaslat kidolgozásában. A Finnországi Munkahelyi Egészségvédelmi Intézet vezetésével létrejött új OSH ERA konzorcium sikerrel pályázott a 6. Kutatási Keretprogram támogatására, és a projekt négy éve során (2006 és 2010 között) az Ügynökség jelentős mértékben járult hozzá az ambiciózus célkitűzések eléréséhez.
Az elkövetkező néhány évben az Ügynökség továbbra is elősegíti a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kutatásának koordinációját mind a kulcsfontosságú szereplőknek a közös kiemelt területekkel kapcsolatos véleményének összehangolása – ideértve az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kutatásainak prioritásairól szóló 2005-ös jelentés felülvizsgálatát – mind pedig a tagállamok és a jelentős nemzetközi hálózatok, szervezetek – például a PEROSH, az ILO, a WHO vagy a NIOSH – közötti szoros együttműködés által.
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a pszichoszociális kockázatok kezelésének és a munkavállalói részvétel megértése az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) segítségével - Négy, másodlagos elemzés
