A munkahelyi stressz az európai vezetők 79%-át érinti, a vállalatoknak azonban csak kevesebb mint harmada vezetett be intézkedéseket ez ellen.
News release - 2010. 06. 03.
A legnagyobb európai munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági felmérés első eredményei szerint a pszichoszociális kockázatok (például a stressz, az erőszak és a zaklatás) egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az európai szervezetekben. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) az új adatokat 2010. június 3-án a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia (2007–2012) félidős értékelő konferenciáján hozta nyilvánosságra.
A pszichoszociális kockázatok a legtöbb európai vállalatnál aggodalomra adnak okot
Az „Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés" (ESENER) szerint az európai vezetők négyötöde nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak véli a munkahelyi stresszt, amely így ugyanolyan jelentőségre tett szert a vállalatok szemében, mint a munkahelyi balesetek (79%). A munkahelyi stressz igen súlyos probléma az egészségügyben és a szociális ellátásban (a vállalatok 91%-a tekinti ezt enyhébb vagy jelentősebb problémának), valamint az oktatás területén (84%).
„A javában zajló pénzügyi válság közepette az európai vezetők 79%-a fejezte ki aggodalmát a munkahelyi stressz miatt, amelyet máris az európai termelékenység egyik jelentős gátjának tekintenek" – nyilatkozta a barcelonai konferencián Jukka Takala, az EU-OSHA igazgatója. „A probléma súlyossága ellenére meglehetősen aggasztó, hogy az uniós szervezetek csupán 26%-ában vannak érvényben intézkedések a stressz leküzdésére. Az ESENER-felmérés kiemeli a stressz leküzdéséhez nyújtott hatékony támogatás fontosságát; ez döntő fontosságú lesz, ha biztosítani akarjuk, hogy rendelkezésünkre álljon az európai gazdasági teljesítmény és versenyképesség fokozásához szükséges egészséges és termelékeny munkaerő."
A felmérésből az is kiderül, hogy a vezetők képviselőinek 42%-a úgy ítéli meg, hogy az egyéb biztonsági és egészségvédelmi kérdésekhez képest a pszichoszociális kockázatokat nehezebb kezelni. A vizsgálati eredmények szerint a pszichoszociális problémák hatékony kezelését főként a probléma érzékenysége (53%) és a tudatosság hiánya (50%) gátolja.
A munkavállalók bevonása döntő tényező az egészségvédelem és biztonság kezelésében
Az ESENER eredményei szerint a munkavállalók részvételével sokkal valószínűbb, hogy a munkahelyen sikeres lesz az egészségvédelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása. Különösen így van ez a kisebb munkahelyeken, ahol a munkavállalók bevonása fontos szerepet játszik a pszichoszociális kockázatok hatékony kezelésében.
Valójában a hivatalos, helyben működő munkavállalói érdekképviselettel rendelkező vállalatok 84%-a rendelkezik munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) politikával vagy cselekvési tervvel, miközben a hivatalos képviselettel nem rendelkező cégeknél ez az arány mindössze 71%. A munkavállalóikkal konzultáló vállalkozások körülbelül kétszer olyan gyakran alkalmaznak intézkedéseket a pszichoszociális kockázatok, például az erőszak, a stressz és a zaklatás kezelésére, mint azok, amelyek a munkavállalók részvétele nélkül alakítják ki intézkedéseiket.
A vállalkozás kis mérete nem gátolhatja a hatékony kockázatkezelést
Az ESENER-felmérés tanúsága szerint az egészségvédelmi és biztonsági problémák kezelésének legfőbb gátja az erőforrások – például az idő, a személyzet és a pénz – hiánya (36%), valamint a tudatosság hiánya (26%).
A felmérésből az is kiderül, hogy még a kisebb vállalatok is képesek belső kockázatértékelést végezni, kockázatkezelési folyamatuk hatékony irányításához, illetve sikeres megelőző intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához azonban szaktanács, iránymutatás és eszközök formájában támogatásra van szükségük.
Kampány- és információs szolgálatán keresztül az EU-OSHA arra törekszik, hogy tájékoztatást nyújtson a munkahelyi veszélyekről, illetve ösztönözze az átfogó, egységes kockázatkezelést. Az EU-OSHA számos terméket bocsát rendelkezésre a folyamat megkönnyítése érdekében, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére. Az új „Kockázatértékelési eszközök adatbázisában" egy helyen találhatók meg a szerte Európából származó ellenőrző jegyzékek, segédkönyvek, prospektusok, kérdőívek és interaktív eszközök; az adatbázis szabadon elérhető a honlapról. Az „Online interaktív kockázatértékelési eszköz" (OiRA) jelenleg fejlesztés alatt áll, feladata pedig az, hogy a különböző ágazatokhoz tartozó sok ezer európai kkv-nek ösztönzést és segítséget nyújtson a kockázatértékelés elvégzéséhez.
A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiával (2007–2012) összefüggésben fontos tudni, hogy a munkahelyi kockázatokat hogyan lehet sikeresen kezelni, és eközben milyen akadályok merülhetnek fel, így a jövőbeli munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiákat alaposabban meg lehet tervezni, a támogató intézkedések pedig a vállalatok igényeihez igazíthatóak. Az ESENER-felmérés a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi teljesítmény páratlan, egész Európát lefedő mutatója, amelynek segítségével a politikai döntéshozók könnyebben tudják értékelni a Stratégia előrehaladását és végrehajtását.
A teljes ESENER-jelentés és összefoglalás honlapunkon 22 nyelven elérhető. Az eredményeket tekintse meg az interneten az interaktív megjelenítő eszköz segítségével a www.esener.eu weboldalon.
Hivatkozások:
A teljes ESENER-jelentés (angol nyelven)
ESENER-összefoglalás (22 nyelven)
Megjelenítő eszköz (22 nyelven)
Megjegyzések a szerkesztőkhöz:
1. Az Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérést (ESENER) a TNS Infratest végezte el 2009 tavaszán. A felmérés 31 országra terjedt ki: az EU 27 tagállamára, Horvátországra, Törökországra, Norvégiára és Svájcra. 36 000 interjút készítettek vezetőkkel, valamint egészségvédelmi és biztonsági képviselőkkel a gazdasági élet valamennyi ágazatában (a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást és a halászatot kivéve) a legalább tíz munkavállalót foglalkoztató állami és magánszervezeteknél.
Az Európa minden részét képviselő vezetők és a munkavállalók képviselőinek véleményét vizsgáló felmérés kulcsfontosságú információt nyújt arról, hogy az európai vállalatok jelenleg hogyan kezelik az egészségvédelmi és biztonsági problémákat, különös tekintettel a viszonylag új pszichoszociális kockázatokra, azaz a munkahelyi stresszre, az erőszakra és a zaklatásra.
Az eredmények segítségével azonosítani lehet azokat a tényezőket, amelyek ösztönzik az intézkedések meghozatalát, és azokat, amelyek visszavetik vagy gátolják azt. A felmérés fényt derít arra, hogy milyen támogatásra is van szüksége a vállalatoknak a hatékony eljárások kialakításához, és hogyan lehet a munkavállalókat bevonni ebbe a folyamatba. A felmérés ismeretében így könnyebben lehet célzott intézkedéseket hozni az új és újonnan felmerülő kockázatok kezelésére. Az ESENER segítségével a vállalkozások jellemzőiknek (méret, ágazat, elhelyezkedés stb.) megfelelően határozhatják meg szükségleteiket, a munkahelyek egész Európában hatékonyabban kezelhetik a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet, valamint a munkavállalók jóléte is növekszik.
Az ESENER mint az első olyan egész Európát lefedő felmérés, amelynek középpontjában az új és újonnan felmerülő kockázatok állnak, nemzetek közötti összehasonlítást lehetővé tévő információkkal látja el a politikai döntéshozókat, fontos szerepet játszik e szakpolitikai terület előrehaladásának mérésében, valamint aktívan hozzájárul a szakpolitika (pl. a jövőbeli EU-stratégiák) kialakításához is.
A kérdőíveket egy felméréstervezési, valamint munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (különösen pszichoszociális kockázatokra szakosodott) szakértőket magában foglaló csapat dolgozta ki az EU-OSHA személyzetével együttműködésben. Ezenfelül az EU-OSHA igazgatótanácsi és elnökségi tagjait magában foglaló háromoldalú tanácsadói csoport is jelentős szerepet játszott az Ügynökség érdekelt felei számára hasznos kérdések meghatározásában.
2010-ben további elemzéseket fognak végezni, majd azt követően négy jelentést dolgoznak készítenek el, amelyek középpontjában az egészségvédelem és biztonság kezeléséhez kapcsolódó sikertényezők, a pszichoszociális kockázatok kezelése, a munkavállalók bevonása, illetve a pszichoszociális kockázatok kezelésének lépései, mozgatóerői és korlátai állnak.
2. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) küldetése az, hogy Európát olyan hellyé alakítsa, ahol biztonságosabban, egészségesebben és hatékonyabban lehet dolgozni. Az EU-OSHA-t az Európai Unió azért hozta létre, hogy kielégítse a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre irányuló információs szükségleteket. A bilbaói (Spanyolország) székhelyű EU-OSHA célja a munkavállalók munkakörülményeinek javítása azáltal, hogy ösztönzi a műszaki, tudományos és gazdasági információk áramlását a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekkel foglalkozók között.
Híreinket már követheti a Twitteren is, elolvashatja az Ügynökség blogját, vagy feliratkozhathavi hírlevelünkre, az OSHmailre. Ezenkívül regisztrációt követően az EU-OSHA híreit és információit az RSS-hírcsatornán keresztül is megkaphatja.
Sajtókérdések
- Birgit Müller - Nemzetközi sajtó +34 94 479 35 52 | news@osha.europa.eu
- Marta Urrutia - Spanyol sajtó +34 94 479 57 46 | noticias@osha.europa.eu
- Brenda O’Brien - Brüsszeli Kapcsolattartó Iroda +32 2 401 68 59 | obrien@osha.europa.eu

