Miért van szükség kockázatértékelésre?
Mindez rendkívül magas költségekkel jár:
- Emberi költségekkel a munkavállalók és családjaik számára (minden egyes statisztika mögött valódi emberek állnak)
- Üzleti költségekkel a szervezetek/vállalatok számára (betegszabadság, biztosítási költségek, termelékenység, alkalmazottak cserélődése, motiváció, versenyképesség stb.)
- Társadalmi költségekkel (az egészségügyi rendszerekre nehezedő, egyre növekvő terhek)
A kockázatértékelés a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről (munkavédelemről) szóló keretirányelv és egyéb irányelvek fő pilléreinek egyike. A tudatosságnövelésbe és a forrásokkal, információkkal és helyes gyakorlatokkal kapcsolatos kommunikációba történő befektetés komoly érték.
A kockázatértékelésen alapuló megelőző megközelítés az európai munkavédelmi szemlélet sarokköve. Ennek jó oka van. Ha a kockázatértékelő folyamatot – a kockázatkezelő megközelítés kezdő lépését – nem megfelelően vagy egyáltalán nem végzik el, nem valószínű, hogy megfelelő megelőző intézkedések lesznek érvényben.
A szervezetek gyakran nem megfelelően értékelik a munkahelyi kockázatokat. Ez számos cég, különösen a mikrovállalkozások és kkv-k számára kihívást jelenthet, de ennek nem feltétlenül kell így lennie.
A kockázatértékelés a helyes irányítási megközelítés része; az EU-s jogszabályok – többek között a keretirányelv is – vonatkozik e területre, az iránymutatás, tájékoztatás és a helyes gyakorlatok néhány forrásával együtt.
Integrált kockázatértékelési megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a kockázatértékelés különböző lépéseit, az egyes munkáltatók eltérő igényeit és a munka változó világát.
Az Ügynökség az integrált kockázatfelmérés általános elveinek megismertetésére, annak a hatékony megelőzés szempontjából betöltött fontos szerepére, valamint arra összpontosít, hogy a kockázatfelmérés nemcsak szükséges, hanem kivitelezhető is.
Az első lépés a módszeres munkavédelmi irányítás felé.
Bővebb információt itt talál:
- 80. számú tájékoztató: "Kockázatértékelés – kulcs az egészséges munkahelyekhez"
- 81. számú tájékoztató: "Kockázatértékelés – feladatok és felelősségek"
- A weboldal kockázatértékeléssel foglalkozó szakasza
Miért uniós kérdés ez?
A kockázatértékelés tökéletesítésének szükségességét a keretirányelv rendelkezéseinek és az első öt egyedi irányelvének gyakorlati végrehajtásáról szóló bizottsági közlemény (COM (2004) 62 végleges) azonosította.
A felülvizsgálat a következőket állapította meg:
- a tudatosság általános hiánya jellemző a tekintetben, hogy mit kell tenni és hogyan kell elvégezni a kockázatértékelést
- a kockázatértékelési tevékenység, a dokumentáció és a felügyelet nem terjedt el általánosan
- a kockázatértékelést gyakran „egyszeri” intézkedésnek tekintik, és nem tartósan alkalmazzák,
- a kockázatokat nem kolletkíven értékelik; ez azt eredményezi, hogy különálló intézkedéseket vezetnek be, ugyanakkor hiányzik a munkahelyi feltételek elemzésére vonatkozó, integrált megközelítés
- a felületes kockázatértékelés elvégzése során a „nyilvánvaló és azonnali” kockázatok azonosítására összpontosítanak; a hosszú távú, például a vegyi anyagok által előidézett hatásokat gyakran figyelmen kívül hagyják
- a pszichoszociális kockázatokat és a munkaszervezéssel kapcsolatos tényezőket ritkán veszik figyelembe a kockázatértékelés során
- a munkáltatók nem felügyelik kielégítően a meghozott intézkedések hatékonyságát
Mivel a kockázatértékelési megközelítést első ízben az uniós irányelvekben szerepeltették, nyilvánvaló az egyetértés a tekintetben, hogy annak egy integrált irányítási megközelítés részét kell képeznie, amelyet a kampány népszerűsít majd.
