A kampányról

Az egészséges munkahelyek kampány általános célja, hogy népszerűsítse az integrált irányítási megközelítést, amely figyelembe veszi a kockázatértékelés különböző lépéseit.

A kétéves kockázatértékelési kampány azt kívánja világosan közvetíteni, hogy a kockázatértékelés az elvégzett munka valamennyi szempontjának módszeres vizsgálata annak felmérése érdekében, hogy mi okozhat sérülést vagy kárt, kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és amennyiben nem, milyen megelőző vagy védintézkedéseket tesznek vagy kell tenniük a kockázatok csökkentésére.

A kampány a kockázatértékelés folyamatával kapcsolatos hiedelmek eloszlatására törekszik; a kockázatértékelés nem feltétlenül bonyolult, bürokratikus vagy kizárólag a szakértők számára fenntartott feladat.

A kampány emellett népszerűsíti a kockázatértékelés részvételen alapuló megközelítésének elképzelését is. Alapvető fontossággal bír, hogy a munkaerővel konzultáljanak és azt bevonják a kockázatértékelésbe, annak biztosítása érdekében, hogy a veszélyek azonosítása ne csak elvi ismeretek alapján, hanem a munkakörülményeknek és a munkavállalókat érő káros hatások jellemzőinek ismerete alapján is történjen.

A munkavállalók bevonását magában foglaló kockázatértékelés a fenntartható megelőzési kultúra kialakításának egyik kulcsfontosságú eleme.

Világos és egyszerű útmutatás nyújtásával arra törekszünk, hogy valamennyi munkáltató hatékony kockázatértékelést végezhessen, valamint megfelelő lépéseket tegyen a kockázatok kiküszöbölése vagy csökkentése érdekében.

Célkitűzések

Az európai kockázatértékelési kampány fő célkitűzése, hogy:

• az érdekelt feleket minden szinten arra ösztönözze, hogy tevékenyen részt vegyenek egy decentralizált, egész Európára kiterjedő kampányban
• fokozza a jogi felelősséggel, valamint a munkahelyi kockázatértékelés gyakorlati szükségességével kapcsolatos tudatosságot
• népszerűsítse a kockázatértékelés egyszerű, lépésenkénti megközelítését (lásd a 80. számú tájékoztatót: "Kockázatértékelés – kulcs az egészséges munkahelyekhez")
• eloszlassa a kockázatértékeléssel és a kockázatértékelési folyamattal kapcsolatos hiedelmeket
• a vállalkozásokat (különösen a mikrocégeket és a kkv-kat) saját (házon belüli) kockázatértékelésük elvégzésére ösztönözze
• népszerűsítse azt az elgondolást, hogy a kockázatértékelés mindenkire vonatkozik; a munkahelyen mindenkinek feladata és nem csak a munkáltatók (vagy szakértők) felelőssége, valamint hogy a kockázatértékelés részvételen alapuló megközelítése előnyökkel jár
• támogassa a munkáltatókat, a munkavállalók biztonsági képviselőit, a munkavállalókat, a szakembereket, a megelőző szolgálatokat, a szakpolitikai döntéshozókat és az egyéb érdekelt feleket a kockázatértékelés tökéletesítésében
• közvetítse, hogy a kockázatértékelés az első lépés a módszeres munkavédelmi irányítás felé

Célközönségek

A kampány elsősorban a munkahely szintjét és a munkavédelmi intézkedések végrehajtásában részt vevő személyeket célozza meg: a munkáltatókat, a szakszervezeteket, a munkavállalókat, a biztonsági képviselőket, a foglalkozás-egészségügyi szakembereket, a munkavédelmi megelőző és biztosító szolgálatokat, valamint a munkahelyi szinten segítséget és tájékoztatást nyújtó egyéb személyeket.

A fő célcsoportot a kkv-k és különösen a mikrocégek jelentik.

A közvetítők fontos másodlagos közönséget jelentenek, beleértve: a szakpolitikai döntéshozókat (európai és nemzeti szinten), a szociális partnereket (munkáltatók egyesületei, munkavállalói/szakmai szövetségek), a fókuszpontokat és azok hálózatait, az európai intézményeket és azok hálózatait, valamint a nem kormányzati szervezeteket.

Üzenetek

Mindenkinek érdeke a kockázatok értékelése és a helyesbítő intézkedések bevezetése, és a munkahelyen mindenki értékes módon járulhat ehhez hozzá; a munkavédelmi kockázatok értékelése egyaránt szolgálja a társaságok és a munkavállalóik érdekeit. Ez egy partnerségen alapuló megközelítés, amelyet a teljes munkaerő aktív bevonásával kell megvalósítani; a munkavállalókat be kell vonni a kockázatértékelés folyamatába, és annak során konzultálni kell velük.

Az európai megelőzési megközelítés:

• a kockázatok elkerülése
• az el nem kerülhető kockázatok értékelése
• a kockázatok forrásuknál történő leküzdése
• a munka egyénhez igazítása
• alkalmazkodás a műszaki fejlődéshez
• a veszélyes kicserélése veszélytelenre vagy kevésbé veszélyesre
• egységes, átfogó megelőzési politika kialakítása
• a kollektív védintézkedések kiemelt szerepe az egyéni védintézkedésekkel szemben
• a munkavállalók megfelelő utasítása, tájékoztatása és képzése